Hírek

2008.10.20. 17:41

Nem akar enyhülni a válság

Az MKB Bank után most a Raiffeisen Bank dobta be a törölközőt, és állította le a devizahitelek folyósítását. A válság-forgatókönyvek már elkészültek, már csak az a kérdés, hogy melyik jön be.

Hampl Márta – Németh Márk

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] Napjainkban a magyarországi háztartások egynegyedének van devizahitele
[/caption]Úgy tűnik, nem csillapodnak a kedélyek a devizahitelezés terén. A devizás kölcsönökkel teljesen leálló MKB-t a Volksbank követte, hiszen teljes mértékben felfüggesztette a svájci frank és a dollár alapú kölcsöneinek folyósítását. Most pedig a Raiffeisen Bank tette fel a pontot az „i” – re, hiszen tegnap megálljt parancsolt a devizahiteleknek.

Napjainkban a magyarországi háztartások egynegyedének – ez nagyjából egymillió családot jelent – van devizahitele. Összességében négyezermilliárd forintnyi, külföldi valután alapuló kölcsönt halmoztunk fel, ami a magyar GDP – bruttó hazai termék – 15 százalékának felel meg. Sokkal elkeserítőbb azonban a helyzet abból a szempontból közelítve, hogy a hazánkban kihelyzett devizahitelek nyolcvan százaléka ingatlanfedezetű, így fizetésképtelenség esetén jó néhány adós maradhat otthon nélkül.

„Nem tartom valószínűnek, hogy tömeges hajléktalanság lenne a következménye ennek a kiélezett helyzetnek. Tömeges ingatlan-visszavásárlás helyett szerintem inkább a bérbeadást választanák a bankok. Így csak azoknak kell tartaniuk a fedélnélküliségtől, akik annyira padlóra kerülnek anyagilag, hogy nem tudnák fizetni a lakás bérleti díját” – vázolta fel a helyzetet Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezetője. Az előbb felvázolt megoldás azonban csak egy lehetőség a devizahitelesek gondjára, hiszen egyelőre csak találgatások röpködnek a levegőben arról, hogy milyen irányt vesz a Magyarországra is begyűrűző válság. A következő három pontban azokat a forgatókönyveket mutatjuk be, amelyeknek esélye van a válság hazai vásznán.

1. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan megy is
Elképzelhető, hogy már csak néhány hónapig kell elviselnie a lakosságnak a devizahitelek egekbe szökő törlesztőrészleteit, az ország gazdasági helyzetének kiszámíthatatlanságát, aztán szinte egyetlen pillanat alatt visszaállhat a régi rend. Elvileg ez is megtörténhet – állítja Bánfalvi László, aki szerint azonban ez mindaddig nem valósulhat meg, amíg nem stabilizálják a forintot. Ilyen mértékű árfolyamingadozás mellett ugyanis képtelenség előre tervezni – teszi hozzá a szakértő.

2. Éveken keresztül nyöghetjük a válságot
„A magyar lakosság képtelen hosszú távon ilyen mértékű tehernövekedést a hátán cipelni. Arról nem is beszélve, hogy még ha el is illan a válság, a bélyegét – magas kamat formájában – hosszú távon a devizahiteleken fogja hagyni, hiszen a lakosság és a bankok bizalma is megrendült a deviza alapú hitelezésben, így nagy mértékű óvatosság lesz jellemző mindkét félre” – véli Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. Meglátása szerint csak kormányzati beavatkozással, illetve segítő szabályozásokkal lehetne túlélni egy ilyen helyzetet. Például úgy, hogy forintba, vagy euróba raknák át a korábban svájci frank alapon felvett hiteleket. A lakosság pénzügyi életben maradásához pedig a fogyasztás visszafogásán át vezethet az út.

3. Követjük Izlandot a pokolba
A szakértők egyöntetű véleménye szerint ez a válság-forgatókönyv csak dobogós lehet, bár nem lehet kizárni teljes mértékben ezt a lehetőséget sem. Ez egyet jelentene a magyar gazdaság teljes megsemmisülésével, amikor már az a kérdés vetődik fel, hogy a magyar államadósságot miből és hogyan lehet finanszírozni.

[caption id="" align="alignleft" width="120"] Chikán Attila
[/caption]Chikán Attila közgazdász a gazdasági válságról

 

– Hétfőn ismét több nemzetközi sajtóorgánum hasonlította hazánkat Izlandhoz, mint a válság következő lehetséges áldozatát. Mennyire reális a párhuzam, amit egyébként Simor András jegybank elnök kikért az ország nevében?
– Legalább annyi a különbség a két ország között, mint a hasonlóság: a magyar gazdaság alapjai egy fokkal jobbak, a lakosság és a cégek eladósodása még nem érte el az ő szintjüket, ezért egyáltalán nem tartom életszerűnek, hogy akkora bajba kerüljünk, mint a szigetország.

– Mitől reagálnak mégis olyan érzékenyen a válságra a hazai piacok, miért vagyunk ilyen sérülékenyek?
– Ennek a közvetlen oka hazánk nagymértékű eladósodottsága, hiszen ilyen helyzetben sokkal drágábbá válik ennek finanszírozása, ugyanis nehezebben és költségesebben juthat hitelhez az ország. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a befektetők a felelőtlenül költekező költségvetési politika miatt már évekkel ezelőtt elvesztették a bizalmukat a magyar gazdaságban, és ennek most, válság idején isszuk meg a levét.

– Mennyire segített a bizalom helyreállításában a Nemzeti Csúcs?
– A politikai üzenete jó volt az összejövetelnek, mert megmutatta, hogy ha nagy baj van, akkor képesek egy asztalhoz ülni a politikai ellenfelek. Gazdasági szempontból azonban egy olyan konkrét döntés sem született ott, amely kivinné az országot a válságból.

– Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni, hogy túléljük a válságot?
– Olyan gyors, rövidtávú lépésekre van most szükség – ilyen például az egyensúly helyreállítása a kiadások csökentésével –, amelyek nem gátolják a problémák hosszú távú megoldását sem. Én a legfontosabbnak a stabilitást, az adócsökkentést és a szociális rendszer átalakítását tartom. Sajnos ebben a helyzetben le kell nyelni a békát ahhoz, hogy helyreálljon az ország gazdasága, és valóban, a békát mindig az emberek nyelik le.

Pénzzel nem, csak új szabályokkal segítik a hiteleseket

Szerdán tárgyal a kormány arról, hogy miként segítsék meg a devizahitelektől szenvedő magyar lakosságot. A költségvetés megkopasztása helyett azonban csupán a hitelszerződések átalakításáról lehet szó. A mentőcsomag egyik eleme lehet a devizahitelek futamidejének meghosszabbítása, ami lejjebb tornázhatná az egyre emelkedő törlesztőrészleteket. A 20-25 évre felvett lakáshiteleknél a futamidő növelése azonban túlságosan kockázatos lehet a bankoknak. A statisztikai hivatal adatai szerint az első félévben engedélyezett 450 milliárd forintnyi lakáshitel kilencven százalékát devizában vették fel az ügyfelek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!