Hírek

2008.12.05. 18:01

A jó bornak is kell a cégér

Idén tizennyolcadik alkalommal osztották ki a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb kitüntetést, Az Év Bortermelője díjat. Ezúttal a balatonboglári Konyári János kapta. A Bor Akadémia elnöke azonban nem ünnepel, szerinte a hazai bortermelés nagy gondokkal küzd.

Boda Veronika

Konyári János, somogyi bortermelő kapta az év legrangosabb hazai bor-kitüntetését: Az Év Bortermelője Díjat, amelyet a szakmában a bortermelők Kossuth-díjának is neveznek. Az elismerés idén ünnepelte nagykorúságát, Sümegi József a Magyar Bor Akadémia elnöke mégsem felhőtlenül boldog.

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Konyári János: A magyar bor nagyon jó, sőt a legjobb a világon. Mégsincs azon a helyen, ahol lennie kéne - FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ
[/caption]„Az elmúlt tíz évben jelentős volt a magyar bor piacvesztése, amely a termőterület csökkenését is okozta. Míg 1993-ban még 131 ezer hektáron termeltünk szőlőt, addig most ez a szám csak 80 ezer hektár” – mondta Sümegi az eredményhirdetés után. Hozzátette, Magyarországon a szőlő- és bortermelés egyensúlyban van a fogyasztással. Tehát, amennyi bort megtermelünk, annyi az éves fogyasztás is. Az óriási konkurencia miatt azonban, amely az ágazatot terheli, a fogyasztók nem elsősorban a hazai borokat veszik, hanem inkább az olcsóbb import termékeket. „Ebben az évben az import borok nagyságrendje már eléri a négyszázezer hektólitert, amely a teljes belföldi fogyasztásnak több, mint a 10 százaléka. Ha az import borok aránya eléri a 15-20 százalékot, az már kritikusan érintheti az ágazatot.” – mondta az elnök.

A gazdaságossággal is vannak gondok, hiszen a növényvédő-szerek, a műtrágya, a munkaerő, a gépi munka, az üzemanyag ára jelentősen megnőtt, ugyanakkor a végtermék ára csak mérsékelten emelkedik. „A borgazdaság kétarcú, hiszen van egy szűkebb réteg – körülbelül 5-10 százaléka a termelőknek – aki magas áron tudja értékesíteni a termékét, így magas profitot tud termelni. De a többség napi gondokkal küzd. Így összességében nulla az ágazati eredmény” – mondta Sümegi.
Egy problémával azonban már megküzdött az ágazat: Magyarországon szinte teljesen megszűnt a borhamisítás – tette hozzá Sümegi. „Mivel a szőlő 50 forintba kerül kilónként, ezért nem éri meg hamisítványt előállítani” – tette hozzá. A problémák kezelésére Sümegi szerint az Európai Unió többi országával azonos támogatási rendszer jelentené a megoldást. „Feltétlenül igényli az ágazat az EU többi szőlő- és bortermelő országával azonos támogatási szintet, amelynek még ma is alatta vagyunk” – hangsúlyozta.

Az év bortermelői 2000-től

2000. Figula Mihály, Balatonfüred-Csopaki borvidék

2001. Szepsy István, Tokaji borvidék

2002. Malya Ernő, Etyek-Budai borvidék

2003. Árvay János, Tokaji borvidék

2004. Takler Ferenc, Szekszárdi borvidék

2005. Vincze Béla, Egri borvidék

2006. Garamvári Vencel, Balatonboglári borvidék

2007. Frittmann János, Kunsági borvidék

2008. Konyári János, Balatonboglári borvidék

Vida Péter, aki szintén esélyes volt Az Év Borásza díjra, kérdésünkre azt mondta, a bor marketing-érték is, ezért különösen figyelni kell rá. „Az alapanyag kiváló, de a technológiát fejleszteni kell, ehhez pedig olyan támogatási rendszer kell, mint amely külföldön is van” – mondta a szekszárdi borász. Hozzátette, mivel a bor a jelenlegi hatályos törvények szerint jövedéki termék, ezért eladása után sokkal többet kell adózni, mint más termékek esetében. „Ha legalább a hazánkban értékesített hazai bor után nem kellene adózni, már az is jelentősen segítene az ágazaton” – tette hozzá a borász.

A nehézségek ellenére elmondható, hogy a magyar szőlő- és borágazat megítélése mégis pozitív, amely főleg annak köszönhető, hogy a gazdák a mennyiségi helyett a minőségi termelésre tértek át, és így a magyar bor a világpiacon is megállja a helyét. A termés egyébként közepes volt, de minőségben kiváló lesz az idei bor. Becslések szerint 3,5 millió hektoliter bort termeltünk.

Nagy szükség van az összefogásra

– Mi jelent Az Év Borásza díj a szakmában? – kérdeztük Konyári Jánost, az év bortermelőjét.
– Azt mondják, ez a borászok Kossuth-díja, de én nem gondolom annak. Nagyon megbecsülöm a díjat, amely arra ösztönöz, hogy még jobb és minőségibb borokat készítsek. Ha rossz bort készítenék, most már nem csak a nevemre hoznék szégyent, hanem a díjra is.

– Ön hogy látja, hol van a magyar bor helye a világban?
– A magyar bor nagyon jó, sőt a legjobb a világon. Mégsincs azon a helyen, ahol lennie kéne. Ebben a borászoknak is van felelősségük. Nagy szükség van az összefogásra. Több nemzetközi borversenyen kellene indulni, hogy a természetes marketing beinduljon. Ha a versenyen isznak az emberek egy jó bort, megkérdezik, hogy honnan származik. Kíváncsiak lesznek az országra, elmennek oda. Ha a művelt, értelmiségi világban elismertté válik egy bor, az előbb-utóbb az átlagfogyasztóra is hatással van.

– Önnek melyik a kedvenc bora?
– Sajnos elfogult vagyok a saját boraimmal. Mivel én elsősorban vörösborokat termelek – a balatoni borvidék szokásos fehérboraival szemben – én is a testes vörös borokat kedvelem

2001. Szepsy István, Tokaji borvidék

2002. Malya Ernő, Etyek-Budai borvidék

2003. Árvay János, Tokaji borvidék

2004. Takler Ferenc, Szekszárdi borvidék

2005. Vincze Béla, Egri borvidék

2006. Garamvári Vencel, Balatonboglári borvidék

2007. Frittmann János, Kunsági borvidék

2008. Konyári János, Balatonboglári borvidék Konyári János: A magyar bor nagyon jó, sőt a legjobb a világon. Mégsincs azon a helyen, ahol lennie kéne - FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ Bor -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!