Hírek

2010.07.01. 11:15

Három helyett négy pilléres magyar nyugdíjrendszert javasol a Századvég

Az elmúlt nyolc esztendő súlyos gazdasági problémái egyértelműen bizonyították, hogy az eddig alkalmazott gazdaságpolitikák nem megfelelőek, lényegi változtatásokra, fordulatra van szükség - állítja a Századvég elemzése.

Századvég

Az új gazdaságpolitika nem lehet restrikciós jellegű, mert a megszorítások soha nem vezettek hosszú távon sikerre. Egy olyan fenntartható növekedési pályára kell ráállítani a magyar gazdaságot, amely az érzékelhető jólétnövekedést az egyensúly megbomlása nélkül tudja megteremteni - véli a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerkesztőségünkbe eljuttatott elemzése. Az új gazdaságpolitikának modernizációs jellegűnek kell lennie, kezelve az elmaradottságunkból adódó problémákat és rendszerértékű változtatásokat kell véghezvinnie a nagy elosztási rendszerek területén.

A hazai gazdaság az elmúlt időszakban jelentősen veszített a növekedési potenciáljából. A fenntartható, vagy potenciális növekedést a kínálati tényezők (tőkeállomány, munka és technológia) határozzák meg. A következő időszakra évi 2 százalék körüli tőkebővüléssel számolunk, ami jelentős növekedést jelent a korábbi időszak 1,4 százalékos dinamikájához képest. A foglalkoztatás terén jelentős tartalékokkal rendelkezünk, amelyek mozgósítása érdemi növekedést generálhat. Így évi 1,5-2 %-os foglalkoztatás bővüléssel kalkulálhatunk, ami évente 60-75 ezer munkahely megteremtését jelenti. A technikai fejlődés az elmúlt időszakban 0,5-0,7 %-kal bővült éves átlagban. Ehhez képest egy lényegesen erőteljesebb, 1,5% körüli növekedést tervezünk. A három termelési tényező kombinációjából 3,5% körüli potenciális növekedési pálya határozható meg.

Rövidtávon a kereslethiány oldódásának hatására a bruttó hazai termék növekedése meghaladhatja a potenciális kibocsátás bővülési rátáját, és így a GDP növekedése átmenetileg négy százalék fölé is emelkedhet. Számításaink szerint a kibocsátási rés 2016-ban záródik be. A kibocsátási rés szűkülését az első időszakban elsősorban az exportpiacainkon megfigyelhető élénkülő kereslet hajtja. A belső felhasználás idei évi csökkenése (-0,8 százalék) főként a fogyasztás visszaesése miatt (-2,3 százalék) következik be, amit némiképp ellensúlyoz a bruttó felhalmozás három százalékos dinamikája. A 2011-ben megélénkülő növekedés csak mérsékelten hat a fogyasztásra, így a bruttó hazai termék dinamikájától (3,3 százalék) elmarad a fogyasztás bővülése. Ezt követően 2012-től átlagosan 3,8 százalékos fogyasztásbővüléssel számolunk. Bár a nettó export az előrejelzési horizont első felében érdemi GDP bővülést eredményez, dinamikája a konjunktúra javulásával folyamatosan csökken.

Az államadósság mára már elérte a GDP arányos 80%-os szintet, a kamatfizetési kötelezettség pedig a GDP 4-5%-ára rúg, emellett az államadósság magas szintje ellentétes a nemzetközi vállalásainkkal. Az elkövetkező nyolc év egyik legfontosabb stratégiai feladata, hogy az államadósságot 60 százalék alá szorítsuk a GDP arányában. Reális célkitűzés a 2010-14-es időszakban évenként 2%-ponttal csökkenteni az adósság/GDP hányadost.

A teljes külső adósság (NFA), amely tartalmazza az államon túl a magánszféra adósságát is, ma eléri a bruttó hazai termék 120 százalékát. Ezt kívánatos lenne 2018-ra 70 százalék körüli szintre csökkenteni. Ha a folyó fizetési mérleghiány nem lépi túl a GDP 3,5 százalékát, akkor a finanszírozási források elégségesek lesznek ahhoz, hogy az NFA éves átlagban 6 százalékponttal csökkenjen.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!