2010.10.04. 07:37
Árral szemben: a Fidesz és a közigazgatás
Az önkormányzati rendszer reformjának kérdése az elmúlt bő 20 év során szinte minden esztendőben megjelent, mint vitatéma a magyar politikában.
Kisebb módosítások akadtak, de az átfogó szabályozás, - konszenzus hiányában – elmaradt. A mielőbbi változtatások szükségességét azonban jól mutatja, hogy valamennyi parlamenti párt, választási programjában felvázolta reformtörekvéseit. A Fidesz, az MSZP és a Jobbik leginkább a képviselőtestületek létszámának csökkentését erőltette, míg az LMP az önkormányzatok finanszírozásának kérdésére helyezte a hangsúlyt.
A 2010-es országgyűlési választások eredményeként eldőlt, a Fidesz-féle javaslat lehet a befutó, amit a párt 2014-re kíván teljes mértékben kidolgozni, majd bevezetni. Igaz, a parlament megalakulását követő „törvénydömping” részeként, a második Orbán-kormány már megkezdte a rendszer átalakítását egy, a számára kedvezőbb választási szisztéma bevezetésével és az önkormányzati-képviselői helyek megfelezésével.
A kormány lépései és elképzelései
A Fidesz önkormányzati-politikáját hosszú ideje a történelmi megyerendszer iránti elkötelezettség, a megyék szerepének erősítése és egy jelentősen centralizált közigazgatási szisztéma határozza meg. A központosító szándékokat bizonyítandó, a májusban megalakult új országgyűlés már több törvénymódosítást, illetve kormányrendeletet is elfogadott, melyek a fentebb említett, változások irányába mozdítják el Magyarország közigazgatási rendszerét.
2010 júliusában a kormányrendeletet adott ki a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokról, melyben új megyei kormányhivatalok és területi államigazgatási szervek létrehozását rendelte el. Azonban a több, eddigi hagyományosan önkormányzati feladatot átvevő megyei hivatalok inkább, mint a kormány „kinyújtott keze”, mintsem a helyi érdekek fő elősegítői jelennek meg a megyékben.
