Iszapkatasztrófa: hogy fizeti ki a kárt a MAL?

Az ajkai katasztrófa előtt is súlyos likviditási problémákkal kellett szembenéznie a MAL Zrt.-nek – tudta meg az Mfor.  A társaság vesztesége a válságkezelő intézkedések ellenére 363 millió forintra ugrott, szállítóival szemben pedig több mint félmilliárd forint lejárt tartozást halmozott fel.

Az iszapkáosz következményei: felfüggesztett gyár, legeltetési tilalom

2009-es pénzügyi beszámoló kiegészítő mellékletében Bakonyi Zoltán, a MAL vezérigazgatója "kiélezett pénzügyi környezet”-ről és "likviditási gondok”-ról beszél, amelyek "áthidalására” a menedzsment több pontos cselekvési tervet léptetett életbe.

Módosították a megkezdett beruházások megvalósítási ütemét, az el nem indult fejlesztéseket pedig későbbre halasztották.

A költséglefaragási intézkedések tartalmazták a karbantartási-fenntartási költségek 507 millióról 311 millió forintra való csökkentését, a javítások költségét 236 millióról 158 millió forintra vágták.

A munkaidő-kurtításra azért volt szükség, mert - az autóipar és az építőipar válságának hatására - jelentősen csökkent termékeik iránti kereslet, valamint mérséklődött az alumínium értékesítési átlagára. Emiatt a nettó árbevétel 28,3 milliárd forintra csökkent, ami 6,5 milliárd forintos visszaesés 2008-hoz képest.

A környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán úgy vélekedett, hogy a kármentés teljes költsége elérheti a több tízmilliárd forintot (melyben benne van a talaj felső rétegének cseréje is). Hozzátette: ezeket a kiadásokat a MAL Zrt.-nek kell állnia.

A cég mérlegéből látszik, ha a vállalatnak kellene fizetni a károkat, és a kármentés megegyezik az államtitkár által vázolt összeg nagyszágával, akkor komoly problémával kellene szembenéznie.

Tolnay Lajos, a MAL elnöke szerint nem merült fel hiányosság - erről többet itt olvashat