Olcsóbban juthatnak telekhez a csokosok

Egy januári Kormányinfón jelentette be Lázár János miniszter a kormányzati szándékot, miszerint „törvénymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a csok-ot igénybe vevők könnyebben tudjanak lakóházat építeni”. Az építési szabályok egyszerűsödnek a vezetékes ivóvízre, az üdülőövezetekre és a zártkertekre vonatkozóan – mondta.

A Világgazdaságnak a konkrétumokat firtató levelére, amelyben a lap a részletekről és időpontjáról érdeklődött, a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszul annyit írt, hogy a támogatási rendszer kiterjesztését a kormány folyamatosan vizsgálja, és az ügyben kormánydöntés még nem született. Hozzátette: a cél változatlanul az, hogy még több család jusson saját lakáshoz, és még olcsóbb legyen az otthonteremtés.

Kétségtelen, hogy a lakóövezeti, az üdülőövezeti és a külterületi telkek – utóbbi kategó­riába tartoznak a zártkertek is – aktuális piaci ára jelentős mértékben különbözik országszerte. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László a VG kérdésére elmondta, hogy a felkapott területeken, a fővárosban, a népszerű megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban már nagyon kevés a jó helyen lévő beépíthető telek. A telekhelyzeten már a tavalyi módosítás is próbált segíteni, amikor külterületi telkeken épült ingatlanok után is lehetővé tették a csok igénylését, de még mindig óriási különbség van a telekárakban a lakóövezetekben és az üdülőövezetekben. Ennek oka részben az engedélyeztetésben szereplő megkötésekben keresendő, másrészt pedig az elhelyezkedésben. A külterületi és üdülőövezeti telkek ugyanis általában nem azokon a területeken találhatók, amelyek az ingatlanberuházók első számú célpontjai.

Az aktuá­lis ingatlanhirdetésekből az is látszik, hogy a telekkínálat kisebb részét teszik ki azok az üdülőövezeti telkek, amelyeket a jövőben beépíthetővé nyilvánítanak, ezeknek az ára is jóval alacsonyabb a lakóövezetiekénél. Ha a beharangozott módosítás hatályba lép, vélhetően az üdülőövezeti telkek ára is emelkedésnek indul: de valódi felértékelődés akkor tud reali­zálódni, ha az infrastruktúra-fejlesztések ezeken a településrészeken is megvalósulnak.

A lakóházépítés jelenlegi feltétele, hogy legyen ivóvíz, de az vételezhető bevizsgáltatott kútról is. Az is elfogadható, ha a telken ivóvízminőségű vizet szolgáltató kút van, vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 méteres távolságon belül, egyéb módon biztosított a vízellátás. Egyelőre nem tudni, hogy a vezetékes ivóvízre vonatkozó szabályok egyszerűsítése milyen további módosításokat eredményez a gyakorlatban.

Fáy Piros vezető tervező építész elmondta, a telek beépítésének feltételei között jelenleg is szerepel a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia- és ivóvízellátás biztosítása. A megengedett beépítési százalék a külterületi ingatlanoknál az elmúlt években már többszörösére nőtt. A mezőgazdasági területen, telekmérettől függően, korábban legfeljebb 3 százalékos beépítést engedélyeztek, ma 10 százalékos is lehetséges – jegyezte meg az építész. Hozzátette, a meglévő lakóépületek bővítését maximum 300 négyzetméterre 2017. január elsejétől már megkönnyítették.