Közélet

2006.12.23. 10:41

Állatorvos is kell a disznóvágáshoz

Baranya | Évek óta szigorú szabályok vonatkoznak a házi disznóvágásra is – ám kevesen tartják be. Noha súlyos fertőzések is előfordulhatnak. A szezon most kezdődik.

Nyaka Szabolcs (Dunántúli Napló)

[caption id="" align="alignleft" width="323"] A nem sütött-főzött disznóságok, a kolbász, a stifolder, a sonka jelenthetnek veszélyt a fogyasztás során egy fonalféreg miatt
[/caption]Már hazánk 2004-es európai uniós csatlakozása előtt életbe lépett több jogszabály, amely a házi disznóvágások ősi rendjét próbálja alakítani. A szakemberek szerint az egyik passzussal általában nincs is gond: az állatot vágás előtt el kell kábítani, akár árammal, akár más eszközzel. Erre sokan a szögbelövőre emlékeztető pisztolyt használják, ez már szinte minden vidéken általánossá vált.

Van ugyanakkor egy másik előírás, ennek a gyakorlati megvalósulása azonban enyhén szólva is hézagos. A vágáskor hatósági állatorvosi vizsgálatra is szükség van, mégpedig egy kórokozó, a trichinella kiszűrésére. Erre feladatra a területileg illetékes, ügyeletes állatorvos kérhető fel, sőt elvileg kötelező is hívni. A rövid vizsgálatnak költségei is vannak, ez azonban kiszállással együtt is nagyjából 1500 forint körüli összegből megáll. Ami nem túl nagy tétel, ha a disznó több tízezres értékéhez vagy pláne a család egészségéhez viszonyítjuk.

Ezt mondja dr. Vass Péter, a Baranya Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója is, aki ugyanakkor megerősíti, jelenleg sem sokan kérik a vizsgálatot. A becslések szerint minden száz vágásból jó, ha tizenötnél van jelen az állatorvos eszközével, és végzi el a mintegy félórás ellenőrzést (igaz, az elmúlt években még rosszabb volt az arány). Ehhez egyébként csak kisebb húsmintára van szükség. Sokan valószínűleg úgy gondolják, az ő állatuk és húsuk biztonságos. A kórokozó ellenben jelen lehet, s mint Vass Péter elmondta, az egykori jugoszláv tagállamokban, a határ mentén több helyen volt trichinella, s a vaddisznókkal északra, Baranyába is terjedhet. Veszélyt elsősorban azon „disznóságok” okozhatnak, amelyek nem kapnak nagy hőkezelést, sütést, hosszú főzést: a nyers sonka, a kolbász, a stifolder.

Otthon vágni: megéri avagy már nem?

Évről évre felmerül, vajon megéri-e egyáltalán otthon vágni disznót. A becslések szerint egy kiló házilag „megtermelt” disznóhús drágább, mint

a nagy bevásárlóközpontok akciós ajánlata, ám talán olcsóbb, mint a kisebb hentesboltoké. Ha egy 110–120 kilós disznót számolunk, a malackori vásárlástól a vágásig több tízezer forintra rúg a költség (ez azonban eltérhet, ha házi takarmánnyal, moslékkal is etetik). A szakemberek szerint úgy lehet számolni, hogy egy 110–120 kilós disznónak nagyjából több mint a fele lesz a hús (harminc kiló körül van a belsőség, ami azonban szintén hasznosítható, illetve 20–25 kiló a fej, a bőr, a láb, de ugye ez sem megy veszendőbe.) Az azonban tény: a hazai ízek, a disznóvágás hangulata pénzben nem felbecsülhető.

Egy fonalféreg jelenti a veszélyt a húsokra

A trichinella spiralis néven ismert kórokozó tulajdonképpen egy féreg, amely a disznó bizonyos részeiben tenyészhet. Ha az állati vagy az emberi szervezetbe kerülnek a férgek, párosodnak, s több héten keresztül akár tízezer utóduk is születhet. A test szinte minden részére eljuthatnak, az egyik tipikus helyük az izomszövet.

Az emberre is veszélyt jelenthet, akár végzetes következményekkel is járhat, ha orvosi kezelés nem történik (ilyenre már volt példa külföldön). A tünetek közé tartozhat a magas láz, általános fáradságérzet, ízületi fájdalmak, hasmenés, hányás, fejfájás, a puhább szövetek daganata. Súlyos esetben szív-, ideg- és légzőszervi szövődmények mutatkoznak. Tudni kell, hogy nemcsak a disznók lehetnek fertőzöttek: erre például

a vaddisznó, a ló is „hajlamos”.

a nagy bevásárlóközpontok akciós ajánlata, ám talán olcsóbb, mint a kisebb hentesboltoké. Ha egy 110–120 kilós disznót számolunk, a malackori vásárlástól a vágásig több tízezer forintra rúg a költség (ez azonban eltérhet, ha házi takarmánnyal, moslékkal is etetik). A szakemberek szerint úgy lehet számolni, hogy egy 110–120 kilós disznónak nagyjából több mint a fele lesz a hús (harminc kiló körül van a belsőség, ami azonban szintén hasznosítható, illetve 20–25 kiló a fej, a bőr, a láb, de ugye ez sem megy veszendőbe.) Az azonban tény: a hazai ízek, a disznóvágás hangulata pénzben nem felbecsülhető. Egy fonalféreg jelenti a veszélyt a húsokra A trichinella spiralis néven ismert kórokozó tulajdonképpen egy féreg, amely a disznó bizonyos részeiben tenyészhet. Ha az állati vagy az emberi szervezetbe kerülnek a férgek, párosodnak, s több héten keresztül akár tízezer utóduk is születhet. A test szinte minden részére eljuthatnak, az egyik tipikus helyük az izomszövet.

Az emberre is veszélyt jelenthet, akár végzetes következményekkel is járhat, ha orvosi kezelés nem történik (ilyenre már volt példa külföldön). A tünetek közé tartozhat a magas láz, általános fáradságérzet, ízületi fájdalmak, hasmenés, hányás, fejfájás, a puhább szövetek daganata. Súlyos esetben szív-, ideg- és légzőszervi szövődmények mutatkoznak. Tudni kell, hogy nemcsak a disznók lehetnek fertőzöttek: erre például

a vaddisznó, a ló is „hajlamos”. A nem sütött-főzött disznóságok, a kolbász, a stifolder, a sonka jelenthetnek veszélyt a fogyasztás során egy fonalféreg miatt -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!