2009.10.08. 17:21
Retro 95: Páva és a vízműprivatizáció
Francia befektetőt vont be az önkormányzat a pécsi vízműbe 14 évvel ezelőtt. Az egyéves huzavona részleteiről 1995-ben a Dunántúli Napló is többször beszámolt - cikkünkben felidézzük a viharos privatizációt.
Dunántúli Napló, 1995. április 7.
Az új vízdíjak a lakossági fogyasztóknál az állami támogatás mértékében a következők: a víz- és csatornadíj együtt 110 forint/ köbméter, a csatornadíj 40 forint/ köbméter, az ivóvíz 70 forint/ köbméter. A vízdíjemelés egyébként vállalkozásbarát: a nem lakossági fogyasztók 12-14, a lakosság esetében 16-18 százalékos.
A díjemeléstől független, hogy újra terítékre került a vízmű privatizációja francia tőkebevonással a Lyonnaise des Eaux S.A. részéről. Sőt, ezt el is határozták nagy többséggel. Az előterjesztést dr. Páva Zsolt polgármester épp úgy elfogadásra ajánlotta, mint az MSZP frakció többsége nevében szóló Soó László.
Támogatta az ügyet, ámbár jogi kételyeit is felvetette Kerényi János a Független Platform vezetője, és a Köztársaság Párt képviselői nevében dr. Szabó László. A négy párti koalíció részéről egyedül Galbáts András (FKGP) ajánlotta a következmények további megfontolását.
A helyzet és a most támogatott megoldás arról szól, hogy az önkormányzat 51, valamint a Lyonnaise des Eaux S.A. 49 százalékos vagyoni hányadával létrejön - a működtetési szerződés közeli megkötésekor - a Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Rt. mint zártkörű társaság. Alaptőkéje 10 millió forint, ám a részvények kibocsátási ára az önkormányzat részéről 348,6 millió (tárgyi apport), az LDE részéről 334,9 millió forint (készpénz).
Az ehhez vezető kiskapunak talált jogi megoldás pedig megpróbálja megkerülni a városkörnyéki többi tulajdonos kistelepülés ellenállását. Arra támaszkodik, hogy a Pécsi Vízmű Önkormányzat Vállalat cégbejegyzése ellehetetlenült, a Pécsi Vízmű Kft. az alapításakori kijavíthatatlan jogi hibák miatt bejegyezhetetlen. A közgyűlés mint alapító jogutód nélkül megszüntette a Pécsi Vízmű Vállalatot és elrendelte a végelszámolást. A vállalat vagyonát pedig elvonta a be nem jegyzettsége miatt csak egyszerű polgári jogi társaságként működő Pécsi Vízmű Kft végelszámolásának befejeztéig.
Beteljesül a vízmű-privaticáció
Dunántúli Napló, 1995. május 10.
Több mint egy év szünetekkel megtűzdelt küzdelme után a Pécsi Vízmű tulajdonosai mégiscsak kivágták magukat a közmű privatizációjának jogi dzsungeléből. Pécs közgyűlése már áprilisban elfogadta a francia Lyonnaise des Eaux-nak a tőkebevonásos privatizációra vonatkozó ajánlatát. Az új cég szerződéses alapokiratait is elfogadta a pécsi testület, ám a francia féllel együtt május 8-ig lehetőséget adott tíz városkörnyéki községeknek, hogy együttesen alapítóként csatlakozhassanak.
Hétfőn kora este meg is történt: Pécs polgármestere mellett Bakonya, Bicsérd, Boda, Cserkút, Kővágószőllős, Kővágótöttös, Pellérd, Szalánta, Túrony és Zók polgármestere is aláírta az alapításhoz szükséges dokumentumokat. A tíz község részaránya 1,9% a Pécs Önkormányzata többségi tulajdonában lévő részvénytársaság vagyonából.
Tavaly ősszel a 10 község ellenkezése hiúsította meg a privatizációt.
- Vajon most milyen előnyökért csatlakoztak? - kérdeztük meg Metzing Józsefet, Pellérd polgármesterét
- Részint nem következett be, amitől tartottunk: a törvényi szabályozás mégsem zárta ki a vegyes tulajdonú közműveket az állami támogatás lehetőségéből. Másrészt a 10 község Pécshez képest két éves csúszással alkalmazzák a megszabott vízdíjat és az nem haladhatja meg a pécsi ár 90 százalékát.
