Alkotmánybíróság előtt a rezidensek röghöz kötöttsége

Kérdésünkre Ternák Gábor elmondta, hogy korábban már egyeztetett a rezidens-szövetséggel, de mivel eddig nem történt az ügyben semmi, igyekszik maga utánajárni a dolognak. Szerinte a rezidenseket „röghöz kötő” jogszabály egyik diszkriminatív kitétele, hogy a képzésben részesülő orvosok a képzés ideje alatt és az azt követő négy évig nem vállalhatnak munkát külföldön, ellenkező esetben ki kell fizetniük képzésük költségeit, ami a nyolc-tízmillió forintot is elérhet. Ugyanakkor ha elmegy az országból egy asztalos, kőműves, netán egy szobafestő a szakmunkáslevél megszerzése után, nem köteles a képzése költségeivel elszámolni.

Ráadásul a rezidens „fizet a képzésért”, hiszen négy évig a betegellátás területén dolgozva évről-évre több orvosi feladatot lát el – havi 93 ezer nettóért –, nem napi nyolc, hanem esetenként jóval több órában. A professzor szerint az ilyen rendelet hatása éppen ellenkező azzal, amire szükség volna, mivel a végzett medikusokat azonnal külföldre zavarja, ahol a rezidensfizetés is a hazai többszöröse. Az egyre növekvő orvoshiányt a bérek rendezésével és nem szankciókkal lehet megakadályozni – véli.