Közélet

2010.07.21. 13:06

Hétezer éves „Stonehenge” Szemely mellett?

Ha valaki repülőgépről tekint le, úgy veheti észre igazán azokat az óriásköröket, amelyek megyénkben Szemely központtal sokasodnak. Így vették észre a pécsi régészek is.

Kozma Ferenc

Az autópálya kitűzése-építése idején repülőgépről vették észre baranyai régészek azokat a szabályos óriásköröket – hétezer éves monumentális építményeket –, amelyből a baranyai. Szemely község mellett több is akad: közel és távol összesen tizennégy körárokrendszert találtak az elmúlt öt évben! Fényképezték, dokumentálták, majd pályázati pénzek segítségével megkezdték a szemelyi újkőkori építmény szondázó ásatását.

Gáti Csilla, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze szerint nem is lett volna mindebből szenzáció, ha az eddigi észrevételeiket nem teszik közzé a neten a régészek, „Sírásók naplója” címet viselő blogban. De Bertók Gábor régésztársával ezt megtették, s miután a szemelyi óriáskör kutatása igen érdekes eredményeket hozott, a figyelem középpontjába kerültek.

Kiderült ugyanis egyrészt, hogy a szemelyi építmény az angliai Stonehenge-nél is idősebb, kialakításához legalább 15 000 köbméter földet kellett megmozgatni, ami az akkori kőkorszaki idők technikai színvonalát feltételezve ugyancsak kemény feladat lehetett. Ráadásul a késő neolitikum (újkőkori) időszakából származó, és a baranyaihoz hasonlatos körárkok és körülárkolt területek eddig főleg Ausztria, Dél-Németország és Szlovákia területéről voltak ismertek.

Gáti Csilla lapunknak elmondta, hogy a nagyobb szemelyi körárokrendszer külső, enyhén hatszögletes formájú árokcsoportjának átmérője fél kilométeres, a középső kétszáz, a legbelső szabályos körárok átmérője pedig százméteres. Lehet, hogy valaha kultikus hely volt, áldozati központja egykori eleinknek, amolyan „kőkorszaki katedrális”, de az sem kizárt, hogy várként, védelmi rendszerként, lakhelyül szolgált. Érdekes egyébként a kapuk elhelyezése, többségük hozzávetőlegesen észak–déli irányú, s ha gondolatban a kapukon át kinéz az ember, éppen Szársomlyó csúcsát látja.

Mivel Bertók Gábor ezekben a napokban Szíriában, Margat egykori johannita erődjének feltárásán dolgozik – a baranyai régészek egyikeként –, vele nem válthattunk szót. Mindenesetre Gáti Csilla elmondta, hogy a körárkok kutatásaink távlati célja a térség neolitikus településszerkezetének minél alaposabb megismerése. Megtudni, hogy mi célt szolgáltak ezek a baranyai építmények az itt élő emberek számára? Esély volna rá egy igen alapos kutatással, hiszen korabeli munkaeszközöket, csontokat és sok egyebet találhatnának a mélyben. Másrészt az építmény teljesen kiásva, nemcsak vonzó látványosság, hanem szabadtéri régészeti múzeum is lehetne. Ám ehhez pénz kéne, nem is kevés.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!