Alvállalkozók várnak a pénzükre az EKF-építkezéseken

A pécsi Tudásközpont (melynek az összes szolgáltatása hétfőtől vehető igénybe) kivitelezésének több alvállalkozója is jelezte a Dunántúli Naplónál, hogy hiába végezték el határidőre a szerződésben vállalt munkát, a Gropius Zrt. az épület használatba vételét követően sem fizette ki őket. Építőipari cégek, különböző szakipari vállalkozások vannak a sorbanállók között.

---------------------------------------------------------------------
Néhány hete számoltunk be arról, hogy egy-két köztéren még folyik a munka
---------------------------------------------------------------------

Nem cáfolta a késedelmes fizetés hírét Csáktornyai Gyula, a generál kivitelező Gropius Zrt. vezérigazgatója. Mint érdeklődésünkre elmondta, úgy véli, ma Magyarországon nincs olyan építőipari vállalkozás, amelynek ne lennének lejárt határidejű számlái. A Tudásközpont beruházása kapcsán mintegy 160 alvállalkozói szerződést kötöttek, a partnerek kilencven százalékával rendezett az együttműködés, a sorbanállókkal pedig folyamatosan egyeztetnek.

– Az átadás-átvétel után kibocsátott végszámlát sem fizette még ki a megrendelő megyei önkormányzat, illetve az egyetem, ugyanakkor mi már megkaptuk azt a 180 tételes listát, ami a garanciális feladatainkat tartalmazza. Az ezzel kapcsolatos bankgaranciát is a Gropius tette le – mondta Csáktornyai Gyula, aki hangsúlyozta, jelenleg is 17 futó nagyberuházásuk van az országban, és ahogy eddig is, a Tudásközpont kapcsán is mindenkivel korrekt módon elszámolnak, a számlákat kifizetik.

Az EKF-es nagyberuházás projektvezetője, Egry Dóra úgy tájékoztatott, hogy eddig a teljes fejlesztés alatt zavartalan volt a közös munka a Gropiussal, remélik, hogy ez az elszámolási időszakban sem lesz másképp. Elmondta ugyanakkor, hogy a támogatott projekt utófinanszírozott, és sajnos a gyakorlat szerint előfordul, hogy a végszámla kibocsátása után 60-90 nappal jutnak csak a pénzükhöz a támogatott szervek, így a kivitelezők is.

Gyakran az állam áll a körbetartozás mögött

Egy szigetvári vállalkozó máig hiába fut a fürdőfejlesztésbe fektetett pénze után. A pécsi Expo Center beruházásának többtucatnyi károsultja van az alvállalkozók között, de hasonló példák nem csak a múltból idézhetők. A Pécs-Baranyai Iparkamara testületéhez havonta érkeznek jelzések a körbetartozás problémájáról, a hiába követelt összegek a néhány milliótól a százmilliós tételekig mozognak.

A jelenségnek sajnálatos módon számos baranyai cég, vállalkozás esett áldozatul az elmúlt időszakban. A körbetartozás problémája mindenekelőtt az építőipart érinti, de áttételesen számos más ágazatot is elér. Sajnálatos tény, hogy a tartozások legvégén gyakran maga az állam áll intézményeivel, vagy az ugyancsak állami forrásból gazdálkodó önkormányzatok.

A nyilvánosság és a fedezetkezelő segíthet

Mivel a peres út nagyon hosszú, és gyakran nem is éri el a célját, ezért a kamara a pozitív referenciák terjesztése mellett a minél szélesebb körű nyilvánosságot – a békéltető testület működéséhez hasonlóan a tanulságos részletek feltárását – tartja célszerűnek az egyes, konkrét esetek kapcsán. Javulást hozhat, hogy a tavaly nyáron módosított építési törvény bevezette a fedezetkezelő intézményét.

A megrendelő a fedezetkezelő rendelkezésére bocsátja a szükséges összeget, aki viszont csak akkor fizet, ha a fővállalkozó igazolja az alvállalkozók kifizetését. A törvény kimondja, hogy aki építési kivitelezést vállal, annak rendelkeznie kell az elvégzéshez szükséges fedezettel.

A szakma ugyanakkor úgy véli, ez az intézkedés leszűkítheti a generálkivitelezők körét.

Kaszás Endre -->