Közélet

2011.04.19. 18:35

Mozog a föld: megmentheti-e a támfal a lakóházakat?

Bár minden nap számít a dunaszekcsői lösz elleni védekezésben, ennek ellenére a beruházás megkezdése előtti utolsó pillanatban át kellett alakítani a terveket. A mozgó föld becsült ereje elsöpörte az eredeti elképzeléseket.

Máté Balázs (Dunántúli Napló)

– Újragondoltuk a települést védő beruházásunkat, miután a bányakapitányság arra hívta fel a figyelmünket, hogy az esetleg várható, nagyobb földmozgások kárt tehetnek a tervezett támfalban és a löszfal belsejéből a vizet elvezető mélyszivárgókban is. Ezen felül a kivitelezők is tettek fontos megállapításokat – foglalta össze a fejleményeket Faller János, Dunaszekcső polgármestere. – Ennek lényege, hogy a támfalat áttervezzük, a mélyszivárgókat pedig részben másutt alakítjuk ki.

A 2008-ban omlásnak indult löszfal kapcsán az teremtett új helyzetet, hogy a közelmúltban újabb törésvonal jelent meg, a várható földmozgás pedig lakott részeket is fenyegethet. A védekezési munkálatokra 353 millió forintot nyert el a falu, az önrésszel együtt a beruházás több mint 400 millióba kerül. Faller János szerint a mélyszivárgók a nyár végére készülhetnek el.

A kivitelező szerint nagyon kell sietni. Feljegyzésükben ez áll: „Az idő ellenünk dolgozik. A további, nagy földmozgások beindulásával nem lehet a stabilizálási munkálatokat elvégezni.”

Érvek és kételyek a mélyszivárgókkal kapcsolatban

Geológusok és más szakértők is egyetértenek abban, hogy a mélyszivárgókat meg kell építeni, méghozzá minél előbb. A löszfal belsejéből a vizet elvezető aknák le tudják lassítani az omlást megelőző folyamatokat, és egyben újabb törésvonalak kialakulását is elodázhatják, akár évtizedekre is. Ellenkező esetben újabb lakott részek is veszélybe kerülhetnek.

A bányakapitányság levelében többek között az áll, hogy – amennyiben bekövetkezik a Várhegy megcsúszása, akkor – a földtömeg eléri a tervezett támfalat, illetve a mélyszivárgót, és azokban jelentős kárt tehet, esetleg ellehetetleníti azok működését. A kapitányság azért is javasolta a tervek felülvizsgálatát, hogy a beruházás során kialakítandó építmények megrongálódását meg tudják előzni.

Ez történt a Várhegyen

- 2007 őszén jelentek meg az első repedések a Várhegyen.

- 2008. február 12-én a hajnali óráktól kezdődően indult el az omlás, mintegy félmillió köbméter föld zuhant a Dunába. A suvadás legintenzívebb szakasza körülbelül hét óra alatt zajlott le. A jelenség utolsó óráiban kezdődött meg a hegy lábánál a dunai félsziget kiemelkedése, amelynek látványos képződési szakasza körülbelül öt órán át tartott. Az omlás során senki sem sérült meg, egy hétvégi ház megsemmisült, három megrongálódott.

- 2010 márciusában felszíni, úgynevezett szőnyegcsúszások alakultak ki, több köbméternyi föld omlott részben lakóházak udvarára.
Ez a most is veszélyeztetett Somogyi Béla utcában történt.

- 2010 júniusában ismét mozgott a föld, százötven köbméter zuhant nem lakott részekre.

- 2011. április 4-én a már leszakadt részektől délre újabb repedések keletkeztek. A területet lezárták. Már ezt megelőzően elkezdték a mélyszivárgók kialakítását.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!