Közélet

2011.08.20. 14:35

A Nemzet Kenyere a pékségtől az ünnepségig - videó

Elkészült a Nemzet Kenyere egy pécsváradi sütőüzemben, a lisztjéhez háromszáz hazai és határon túli magyar lakta helyről érkezett a búza.

(MTI), videó: bama.hu

A pékek reggel nyolc órakor bontották ki a liszteszsákokat és láttak hozzá a kenyér dagasztásához a pécsváradi sütőüzemben, amely vállalta a pécsi ötletből indult Nemzet Kenyere kezdeményezés végső munkálatait.

„Olyan kiváló minőségű gabona, amilyenből ez a liszt készült, nincs Magyarországon” – mondta Krebsz Gábor pék, amikor az első liszteszsákot kibontotta az Aranycipó Kft. üzemében. Rögtön meg is magyarázta, hogy a liszt annál jobb, minél több helyről származó gabonából őrlik, azok ugyanis egymás hibáit ellensúlyozzák, jó tulajdonságait pedig erősítik.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Szakértő kezek formáztak kenyeret a 300 településről összeadott búza lisztjáből (fotó: Löffler Péter)
[/caption]

„Hagyományos technológiával dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a liszthez egy tegnap elkészített úgynevezett tizenkét órás kovászt, ma pedig élesztőt, sót és vizet keverünk” – közölte az üzemvezető.

A szót a dagasztógéphez érő kolléganője vette át, aki a nevét nem árulta el, abba azonban beavatott, hogy a tésztát ezután táblázzák, azaz formázzák, az így készült kenyereket és cipókat fél órán át kelesztik, végül kemencékben megsütik.

Az asztaloknál serénykedő pékek közölték, hogy szombaton az ünnep okán pihenhetnének, ehelyett önként vállalták az öt és három kilogrammos kenyerek, valamint a kilencdekás cipók elkészítését.

„Nekünk is fontos ez a feladat, ilyen alapanyaggal egyébként is öröm dolgozni” – jegyezte meg az MTI érdeklődésére egyikük anélkül, hogy munkáját egy pillanatra is megszakította volna.

Schwartz Kata, a Aranycipó gazdasági vezetője elmondta, hogy a nemzet kenyerének elkészítését a cég tulajdonosai örömmel fogadták, elismerésnek tartják és úgy gondolják, hogy ez nemcsak nekik, hanem az egész sütőipari szakmának nagy megtiszteltetést jelent. Kitért rá, hogy a háromszázötven embert foglalkoztató, naponta hétezer fehér, ezerötszáz különleges kenyeret és negyvenezer péksüteményt készítő cégnél a szombati kivételes alkalom, mert ilyen méretű kenyeret máskor nem sütnek.

Hamarosan nagy sürgés-forgás alakult ki a kelesztő körül, ahonnan a pékek a kemencék elé vitték a félkész kenyereket és cipókat. A tésztákat megvágták, felületüket vízzel nedvesítették, hogy a kenyér kérge szép barna, ropogós legyen, majd betették a 180-220 Celsius fok hőmérsékletű kemencébe, ahol az ötkilósok több mint két órát, a kiscipók tizenöt percet sültek.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Utolsó simítások - sül a nemzet kenyere Pécsváradon (fotó: Löffler Péter)
[/caption]

„Persze, hogy megkóstoljuk” – válaszolta az egyik pék, amikor arról kérdezték, esznek-e abból, amit készítenek. Alighogy a cipók kisültek, Krebsz Gábor kézbe vett egyet, hogy véleményt mondjon róla a kíváncsi újságíróknak. A kiscipó ropogva tört ketté a kezében, a pék pedig már az első falat után elismerően nyilatkozott róla. „Jó minőségű. Szép az alakja, enyhén savanykás az illata, az íze pedig olyan, mint az igazi hagyományos kenyéré” – mondta határozottan.

A kész termékeket hamarosan útnak is indították Pécsre, ahol három órakor Garadnay Balázs, a Pécsi Egyházmegye püspöki helynöke áldotta meg az egyik ötkilós kenyeret a Sétatéren rendezett Szent István-napi ünnepségen. Az eseményen Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely fideszes polgármestere mondot  köszöntőt a kezdeményezés szervezői és a résztvevő települések képviselői mellett.

A többi öt- és háromkilós kenyeret promóciós célokra és állampolgári eskütételekhez használják fel, a cipókat pedig a Sétatéren értékesítették, a bevételt jótékony célokra fordítva.

A nemzeti összetartozást, összefogást jelképező nemzet kenyere kezdeményezés Korinek László pécsi jogászprofesszortól származik, megvalósításához a búzát a magyarországi megyékből és a környező országok magyarlakta területeiről gyűjtötték be.

Elsősorban a határon túlon tapasztalt nagy lelkesedésnek köszönhetően több mint háromszáz helyről összesen tíz tonna búza érkezett, melynek jelentős részét Szigetváron, kisebb hányadát pedig Mohácson, egy rekonstruált XVIII. századi vízimalomban őrölték meg, majd öntöttek össze ünnepélyes külsőségek között.

A nemzet kenyere kezdeményezésben résztvevő cégek nem kértek pénzt a közreműködésükért.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!