Közélet

2011.10.27. 19:20

A számvevőszék ízekre szedte az M6-os sztrádát

Közzétette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az autópálya-beruházásokról készített jelentését. Az anyag súlyos megállapításokat tartalmaz az M6/M60-as sztrádáról.

M.B (Dunántúli Napló)

Közzétette az ÁSZ az autópálya-beruházásokról készített, az M6/M60-as sztrádára is kiterjedt vizsgálata eredményét. A több száz oldalas anyag meghökkentő megállapításokat is tartalmaz.

Előfordult például, hogy az autópálya  mindhárom szakaszán - így a Pécs-Szekszárd közöttin is - jóváhagyott tervek nélküli végeztek munkálatokat.
A sztráda tavalyi átadására a beruházás szerves részét képező egyes építési munkák csak részben készültek el.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Komoly megállapításokat tartalmaz a sztrádaberuházásról az Állami Számvevőszék jelentése (fotó: Löffler Péter)
[/caption]

A Szekszárd-Pécs szakaszokon a hiba- és hiánylisták összesen mintegy kilencszázötven tételsort tartalmaztak a műszaki átadás-átvételkor, a forgalomba helyezése után pedig összesen több mint háromezer-hatszáz hibáról tettek bejelentés tizenegy hónap alatt, ezek többségét a helyszíni ellenőrzés befejezéséig – ami idén márciusban zárult le – nem javították ki.
A kivitelezők egyelőre nem kívántak nyilatkozni.

------------------------------------------------------------------------
Szavazzon a középső hasábban! Ön szerint van-e értelme utólag vizsgálni a sztráda hiányosságait?
------------------------------------------------------------------------

A jelentés részletesen foglalkozik azzal is, miért az alagutakat is tartalmazó tervváltozatot, és nem az azok nélkülit fogadták el végül. Kiderült, hogy a döntés nem volt kellően alátámasztott.

Nem bizonyított, hogy az alagutakkal olcsóbb lett

Az ÁSZ-jelentés külön fejezetekben foglalkozik a Tolna és Baranya megyék határán épített alagutakkal, azt vizsgálva, kellően alátámasztott döntést volt-e az alagutas nyomvonalváltozat megvalósítása, mivel 2007-ben készült egy másik, alagutakat nem tar-talmazó terv is.

A NIF Zrt. az alagutas változat előnyeit a kisebb földfelesleg, a rövidebb építési idő, és az olcsóbb kivitelezésben jelölte meg.
Az ÁSZ megállapítása szerint viszont nem vizsgáltak meg minden lehetőséget és körülményt, így nem teljes körűen támasztották alá az alagutas megoldás választását. Ebből eredően nem teljes körűen bizonyított az sem, hogy az alagutas változat kevesebbe került az adófizetőknek.

Az árfolyammozgás miatt többet fizethet az állam

A koncesszióból hátralévő 27 éves időszak árfolyammozgásai jelenleg csak becsülhetőek.
A rendelkezésre állási díj évente a Dunaújváros–Szekszárd szakasz esetében mintegy 40–44 millió euró, a Szekszárd–Pécs szakasznál 73–77 millió euró.

Az, hogy ez forintban mennyi, függ az euró árfolyamától, amit az előzetes számítások alapján 250–255 forintos szintre vártak. A valóságban viszont most a két szakasz után évente várhatóan 2,2 és 2,4 milliárddal fizet többet az állam a tervezettnél.

Milliárdok az ablakon?

Az alagutak építése melletti egyik érv az volt, hogy a másik tervhez képest 22 milliárddal kevesebbe kerül. Ezt azzal magyarázták, hogy az alagutak nélküli verzió megvalósítása esetén a kitermelt több millió köbméter földet átlagosan ötven kilométerre kellett volna elszállítani. Az ÁSZ szerint ellenben ha az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felvállalja a munkálatok kormányzati öszszehangolását, több milliárd forintot takaríthattak volna meg – de nem tette.

Harminc esztendő

A jelentésben szerepel az is, hogy a csaknem 30 (!) éven át tartó nyomvonal-kijelölési időszak ellenére az időkorlát vált döntő tényezővé a késedelmes műszaki-gazdasági előkészítés miatt. Az alagút nélküli változathoz szükséges 10 méternél magasabb töltések süllyedésének kivárására 2008-ra már nem maradt elég idő, ezért döntöttek a gyorsabban megvalósítható alagutas verzió mellett. Az ÁSZ szerint a döntést befolyásolta az is, hogy Pécsnek mint Európa kulturális fővárosának közúti elérhetőségét 2010-re mindenképpen javítani kellett.

M.B (Dunántúli Napló) Milliárdok az ablakon? Az alagutak építése melletti egyik érv az volt, hogy a másik tervhez képest 22 milliárddal kevesebbe kerül. Ezt azzal magyarázták, hogy az alagutak nélküli verzió megvalósítása esetén a kitermelt több millió köbméter földet átlagosan ötven kilométerre kellett volna elszállítani. Az ÁSZ szerint ellenben ha az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felvállalja a munkálatok kormányzati öszszehangolását, több milliárd forintot takaríthattak volna meg – de nem tette. Harminc esztendő A jelentésben szerepel az is, hogy a csaknem 30 (!) éven át tartó nyomvonal-kijelölési időszak ellenére az időkorlát vált döntő tényezővé a késedelmes műszaki-gazdasági előkészítés miatt. Az alagút nélküli változathoz szükséges 10 méternél magasabb töltések süllyedésének kivárására 2008-ra már nem maradt elég idő, ezért döntöttek a gyorsabban megvalósítható alagutas verzió mellett. Az ÁSZ szerint a döntést befolyásolta az is, hogy Pécsnek mint Európa kulturális fővárosának közúti elérhetőségét 2010-re mindenképpen javítani kellett. Komoly megállapításokat tartalmaz a sztrádaberuházásról az Állami Számvevőszék jelentése (fotó: Löffler Péter) -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!