Kísérlet disznótetemekkel - bűz terjengett Hosszúhetényben

Orrfacsaró bűz terjengett a hosszúhetényi Kossuth Lajos utcában, ám az okát sokáig nem tudták a helyiek. A kerítéseken bepillantva végül kiderült, hogy az egyik telken, nem messze a családi háztól, négy disznótetem hever. Az állatok már oszlásnak indultak, rajzottak körülöttük a legyek. A környékbeliek fertőzéstől félve jelentették a látottakat a község jegyzőjének, aki személyesen győződött meg az elmondottakról.

Dr. Orbán László a Dunántúli Napló kérdésére elmondta, a ketrecekkel letakart, félig elásott sertéstetemek már jó ideje ott lehettek, erős szaguk volt. A hivatalban a papírokat átnézve kiderült, hogy a disznók nem hanyagságból kerültek oda, hanem egy tanulmány keretében. A telek ugyanis Angyal Miklós rendőrorvos-alezredes, igazságügyi orvosszakértőhöz tartozik, aki a PTE Általános Orvostudományi Karával közösen folytatott vizsgálatot a tetemek segítségével. A jegyző szerint erről egy levelezés tanúskodott, amelynek részeként azt is rögzítették, hogy Hosszúhetény engedélyezi az eljárást.

Orbán László szerint a gond mindössze annyi volt, hogy a papíron nem szerepelt, mikor, és pontosan hova helyezik majd el a tetemeket, hiszen, ha tudták volna, hogy a családi házak között találnak nekik helyet, nem járulnak hozzá az akcióhoz. A problémát jelezték az egyetemnek, amely egy napon belül el is vitte a disznókat. A település jegyzője hangsúlyozta, nem volt ebből konfliktus a község és az egyetem között, hiszen amint szóltak a bűz miatt, az intézmény azonnal intézkedett.

Próbáltuk az ügyben megszólaltatni a PTE-t is, ám ők nem kívántak nyilatkozni, Angyal Miklóst pedig lapzártáig nem sikerült telefonon elérni. Egy másik, általunk megkérdezett igazságügyi szakértő azonban elmondta, az ilyen vizsgálatok segíthetik a rendőrség munkáját. Az állati tetemeken ugyanis ugyanazok a biológiai folyamatok mennek végbe, mint az emberi holttesten: ugyanúgy oszlásnak indulnak, ugyanazok a legyek, rovarok lepik el, így a látottakat rögzítve később könnyebb lehet megállapítani egy azonosítás során, hogy mikor állhatott be a halál. Az ilyen tanulmányokhoz azonban ellenőrzött körülmények és pontos dokumentáció szükséges. A disznóra pedig azért eshetett a választás, mert genetikailag sokban hasonlít az emberre.