Közélet

2013.06.17. 16:57

Pécs jövője: egy EKF-nyi fejlesztési pénz

Most nem a köztérfelújításokra, hanem a munkahelyteremtő beruházásokra, az energetikára kell összpontosítani, mondja Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója a Pécs jövőjéről szóló sorozatunkban. A témához olvasóink is hozzászólhatnak a pecs2030.afal.hu oldalon.

Nyaka Szabolcs (Dunántúli Napló)

Viszonylag ritka a sorozatunkban, hogy olyannal beszélhetünk, aki nemcsak álmokat tud felsorolni, hanem konkrét pénzeket is tud mondani Pécs jövőjével kapcsolatban. Meg is kérdezzük rögtön: mennyi jut Pécs fejlesztésére mondjuk 2020-ig?

– Úgy tervezzük, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban, azaz nagyjából az említett időszakban legalább 50 milliárd forintnyi összeget szerzünk meg pályázatokon.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „Pécsnek létfontosságú, hogy új munkahelyeket tudjunk teremteni”
[/caption]

– Ez elég jelentős összeg, gyakorlatilag az Európa Kulturális Fővárosa-program volt hasonló nagyságú.

– Nagyságrendileg valóban ennyi volt az EKF, s az előttünk álló 40–50 esztendőre az EKF meg is határozta a város arculatát. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy azóta is jelentős források érkeztek Pécsre: elég csak a mintegy tízmilliárdos egyetemi klinikafejlesztésre, a katolikus egyház felújítási programjaira gondolni, amelyek révén például a Csontváry-múzeum vagy éppen a bazilika negyedik tornya is megújulhat. De itt van a mi Értékes Pécs-programunk, amely révén egyházi-kulturális létesítmények újulnak meg a zsinagógától a református templomokig. S előkészítés alatt van az állatkert modernizációja is. Ha ezeket összesítjük, máris sok-sok milliárdnál vagyunk, s az új uniós ciklus még csak most következik.

– Az előttünk álló időszakban tehát egy újabb EKF-programban lehet részünk?

– Pénzügyileg igen, de azt tudni kell, hogy az EU most más programokat támogat, kevesebb lesz a városszépítészeti beruházás. Ehelyett a gazdaságfejlesztésre, az energetikára és a közlekedésre összpontosítanak a pályázatok. Pécsnek létfontosságú, hogy új munkahelyeket tudjunk teremteni, befektetőket tudjunk vonzani – ez a legfőbb irány. Az energetikában a megújuló erőforrásokra, nálunk a geotermiára, illetve napelemtelepek kialakítására nyílna lehetőség, itt az egyik fő helyszín például a rehabilitált tüskésréti terület. Természetesen a közösségi közlekedés modernizációja is fontos. Ezekre a fő célokra kívánjuk fordítani a megcélzott 50 milliárd forint döntő részét. Azaz most nem térfelújításokra kell számítani, inkább új álláslehetőségekre, olcsóbb városüzemeltetésre, jobb közlekedésre. Úgy gondolom, most ez is a legfontosabb.

– Hogy a Pécs2030 fórum idejénél maradjunk: milyen Péccsel lenne elégedett bő másfél évtized múlva?

– Jó lenne, ha a városnak ugyanannyi, esetleg egy kicsivel több lakója volna, mint most, azaz nem kellene elvándorolni innen. Akkor volnék elégedett, ha 3–5 ezerrel több termelő munkahely lenne, ráadásul ezek mögött hozzáadott érték, szakmai tudás, kutatás is állna. Fontos volna, hogy kihasználjuk a térség meglevő, de nem használt helyi energetikai lehetőségeit, hiszen ezek még olcsóbb rezsit jelenthetnének a lakásoknak, olcsó és környezetbarát közösségi közlekedést biztosíthatnának. S örülnék, ha beérnének a 2010 környékén létrehozott turisztikai projektjeink, s idevonzanák a magántőkét: égető szükség volna jelentős wellnesshotelre és fürdőre.

– Ezek mégis úgy hangzanak, mint az álmok. Lát reális esélyt, hogy teljesülhetnek?

– Nézze, amikor az EKF előtt pár évvel azt vázoltuk, mi épülhet, jöhet létre Pécsett, sokat mondok, ha harmincan voltunk, akik hittünk abban, hogy ez meg is valósulhat. Mégis megvalósult. Úgyhogy én most is bizakodó vagyok.

„A belváros szebb, élhetőbb és használhatóbb lett”

Sok vita övezi az EKF évére átalakult pécsi tereket, vannak, akik azt is mondják, hogy a Zsolnay-negyed miatt kiürült a belváros. Merza Péter szerint nem is kérdés, hogy sokkal élhetőbb, szebb és használhatóbb közterek jöttek létre.

– A Széchenyi tér egy része parkoló volt, a másik részén pöfögtek a buszok, a közepe meg bokatörő kövekkel árválkodott – fogalmazott a városfejlesztési cég vezetője. – Most egy találkozásra, leülésre csábító, igazi belvárosi tér fogad helyit és turistát, ahol gyerekek, családok is nyugodtan sétálhatnak.

Merza Péter szerint az a kritika sem igaz, hogy a Zsolnay-negyedbe került minden, hiszen a szűken vett belvárosból csak a Bóbita Bábszínház és az Ifjúsági Ház költözött ki, de például a Széchenyi téren maradt a Művészetek Háza vagy a Pécsi Galéria is.

– Én úgy látom, hogy a belváros továbbra is forgalmas, nappal és esténként is sok a sétáló járókelő. De az tény, hogy válság van, így az embereknek kevesebb pénzük van vásárolni, beülni valahová. Ez azonban nem a város átalakítása miatt alakult ki – fogalmazott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!