Közélet

2014.03.16. 12:41

Csibész gyerekekből kisangyalok lesznek

Az élmények megélését szervezett keretek között is elő lehet segíteni – erről is beszélt lapunknak Horváth András.

Fülöp Zoltán (Dunántúli Napló)

– Miként került kapcsolatba ezzel a projekttel?
– Amikor a Felnőttképzési Karra jártam, akkor is úgy érzetem, hogy én „látens-tesis” vagyok: mindig is érdekelt a mozgás. Aztán amikor tanítani kezdtem, egy nap a tanulmányi osztály vezetője azt javasolta nekem, hogy dolgozzak ki egyfajta túlélési tréninget, amely beilleszthető lenne az ifjúsági szakemberek képzésébe. Belemélyedtem a témába, így találtam rá Kurt Hahn programjára, az élménypedagógiára. Elvégeztem a képzést, s azóta ezzel foglalkozom.

– Akkor itt az alkalom, hogy elmondja: pontosan ez mit is takar?
– A legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni, hogy ez egy kaland alapú nevelés. Hogy a játéknak milyen pozitív hatásai vannak, azt nagyjából mindenki tudja – azt azonban nem, hogy ezek mennyire jól alkalmazhatóak a szabadban, természeti környezetben tréningeken is, ha az a cél, hogy növeljük a csoport hatékonyságát, konfliktuskezelését, problémamegoldását.

 

– Azért mondjon egy egyszerűbb példát, csak hogy értsük mi is!
– Legyen akkor a kötélkert! Két vagy több fa közé, nagyjából térdmagasságban kifeszítünk egy kötelet, ezen kell átmennie valakinek egyedül vagy a társak segítségével. Ezt a játékot is fejlesztési céllal találtuk ki, nem feltétlenül az egyensúlyérzékről szól – fontosabb a bizalom, a társas támogatás, az egymásra utaltság. A gyerekeket az izgalom, kockázat, kíváncsiság hajtja, egyre bátrabbak lesznek, s megtapasztalhatják saját vagy mások határait, miközben fejlesztik mozgásképességüket.

– Oszlassunk el egy félreértést: az Élményzóna nem elsősorban csapatépítő tréningként funkcionál.
– Nem bizony. Ez egy iskola, az élmények iskolája. Foglalkozunk nehéz sorsú gyerekekkel, igazi csibészekkel is – náluk döbbenetes hatást tudunk elérni. Élvezik a mozgást, a kalandot, s eközben társasági élményben is részük van. Ahogy a nevünk is mutatja: élményekkel gazdagodnak. A közelmúltban szenvedélybetegekkel is dolgozni kezdtünk, a hatás hasonló. A játék, a gyakorlatok során eljuthatunk a határhelyzetekhez, ahol a résztvevők jobban megismerhetik magukat, másokat, így fejlődik egyéni és szociális készségük is, miközben a feladatoknak felszabadító, feszültségoldó, stresszcsökkentő, és – nyugodtan mondhatom – terápiás hatása van.

Imár kilenc éve vezeti a pécsi Élményzónát

Horváth András 1974-ben született Pécsett. 1998-ban kezdte el tanulmányait a PTE-n, andragógia szakon – 2004-ben szerezte diplomáját. Ezután éveken keresztül tanított a karon kommunikációt és tréninget is, s időközben megszerezte a drámapedagógia és a tréneri végzettséget is. Jelenleg mentálhigiéné, közösségi segítő képzésen vesz részt, valamint a Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója. 2005-től vezeti az Élményzóna Egyesületet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!