Közélet

2014.04.06. 10:10

Antonio Domingo Lilón kezdetben „Tarzan-nyelven” boldogult

Évtizedek óta Pécsett él már Antonio Domingo Lilón, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, s lélekben egyre inkább magyarnak érzi magát.

Fülöp Zoltán (Dunántúli Napló)

– A Dominikai Köztársaságban születtem, Santo Domingo városában. Jogot és politológiát tanultam otthon, az egyetemen, akkor kezdett el érdekelni a keletközép-európai térség, illetve a kommunista–szocialista gondolkodás. Arra jutottam, hogy érdemes lenne ezzel komolyabban foglalkozni, úgyhogy eldöntöttem, hogy elmegyek a Szovjetunióba tanulni. Kijevbe kerültem, ott tanultam nemzetközi jogot, nemzetközi kapcsolatot. A tanulmányaimnál is fontosabb azonban, hogy szerelmes lettem, megismerkedtem a mostani feleségemmel, aki szintén Kijevben tanult, orosz–angol szakos volt. Ő hívott Magyarországra, miatta jöttem ide a nyolcvanas évek végén.

– Szó se róla, izgalmas időszakban érkezett.
– Tényleg nagyon furcsa volt az a kor. Itt voltam, amikor elindultak a keletnémetek Ausztria felé, amikor lebontották a vasfüggönyt, amikor az oroszok kivonultak, amikor Romániában megindultak a bányászok. Mindig történt valami.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „A Dominikai Köztársaság a szülőföldem, de én haza már ide járok”
[/caption]

– És minden információhoz hozzájutott? Vagy másként kérdezem: már akkor is olyan jól beszélt magyarul, mint most?
– Á, dehogy. Spanyolul és oroszul beszéltem, ezzel egy kicsit azért el tudtam boldogulni, de jobbára a Tarzan-nyelvet használtam: mutogattam meg hangutánzó szavakat dobáltam egymás után. A magyar nehéz nyelv, ezt mindenki tudja, azonban nekem könnyebb helyzetem volt az átlag külföldihez képest, hiszen a feleségem segítségével azért gyorsan fejlődtem.

– Mi tetszett először Magyarországban, Pécsben?
– Mindenekelőtt az, hogy enyhébb volt a tél, mint Kijevben. Na, ez persze csak vicc – de az igaz, hogy először a Szovjetunióval, s nem a szülőföldemmel vetettem össze Magyarországot, Pécset. Kijevben iszonyatos szegénység volt, az áruházakban alig lehetett valamit kapni, itt viszont volt kínálat. Emlékszem, hogy az első napok egyikén felfedeztem, hogy itt van hamburger, meg hot-dog – ezek Kijevben elérhetetlenek voltak.

– Szóval a pécsi hamburger meg a hot-dog volt az idekötő?
– Jaj, dehogy. A szerelem mellett a város hangulata fogott meg. Mindenki kedves és nyitott volt, egy pillanatig sem éreztették velem, hogy külföldi vagyok. Nyoma sem volt például kirekesztésnek.

– Indokolt, hogy a múlt időt használta?
– Nem, mert most is így van. Nincsen semmilyen személyes negatív tapasztalatom a pécsiekről, a magyarokról.

– Azért hiányzik Dominika?
– Egyre kevésbé. Az a szülőföldem, de én haza már ide járok. Pécsi ismerőseim mindig megkérdezik, hogy mi a helyzet a tengerrel, hogyhogy nem hiányzik. Erre mindig ugyanazt mondom: tenger helyett jó a szőlő. Van egy kis szőlőm, s az az öröm, amit ez nyújtani tud, pontosan annyi, hogy a tenger hiánya ne zavarjon. S szerintem így van ez jól.

Az igazán rossz élmények mindig elkerülték

Ahogy cikkünkben is írtuk, Antonio Domingo Lilón jó ideje már Magyarországon él, sőt nagy időknek volt tanúja. A kívülállósága ebből a szempontból érdekes is – ám mindeközben azért arra is kíváncsiak voltunk, érte-e őt bármilyen negatív élmény.

– Semmilyen. Amikor még akadozott a magyar beszéd, akkor is kedvesek, megértőek voltak a magyarok, azóta pedig, hogy viszonylag jól megy a kommunikáció, inkább érdekes számukra, hogy miként formálom a szavakat. Ugyanakkor én sem törekszem minden áron az asszimilációra, azaz például nem viselkedem úgy, mintha magyar lennék. Én dominikai vagyok, magyar állampolgársággal, Magyarországon élek, ezt az országot szeretem, de nagyon, és immár ide jövök haza a világ különböző sarkaiból. A magyar lélek nekem különösen szimpatikus, tudom, hogy az emberek itt alapvetően jó szándékúak és pozitívak. Persze mindig lesznek olyanok, akik csak a rosszat látják, de ha feléjük is a jó dolgokat sugározzuk, akkor ők is megváltoztathatóak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!