Közélet

2015.08.12. 19:21

Még nem Harvard a PTE, de idővel megközelítheti

Húszezer felsőoktatási intézmény között is megállja helyét a pécsi. Több támogatással javíthat pozícióján a pécsi egyetem.

Katus Eszter (Dunántúli Napló)

Nem nagy meglepetés, hogy a Harvard végzett az első helyen azon a két listán, amely a világ legjobb felsőoktatási intézményeit rangsorolta (a Center for World University Rankings, illetve az URAP University Ranking). Az már inkább érdekes, hogy az első tízben nyolc amerikai és két angol kapott csak helyet, sőt, az első százba is alig jutott európai iskola. Akadt viszont japán, izraeli és koreai egyetem is.

Ennek fényében valószínűleg elég jó pozíciónak számít az ELTE 458., 516., sőt, a Pécsi Tudományegyetem 892., 877. helyezése is. A PTE előtt-mögött mindkét listán indiai és amerikai egyetem áll. A Műegyetem, a szegedi, a debreceni és a Semmelweis Egyetem szintén bekerült a legjobb ezerbe, az ELTE és a PTE közé.

A helyezések egyéb elismeréssel nem járnak, de az, hogy a pécsi egyetem a világ élmezőnyében szerepel, mindenképp bizakodásra adhat okot. A világban ugyanis nagyjából húszezer felsőoktatási intézmény működhet – vagyis a PTE még bőven az „elitbe”, azaz a top 4 százalékba tartozik.

– Ennek ellenére nem jellemző, hogy a rangsorokban betöltött helyezés alapján választja majd valaki a pécsi egyetemet – árulta el dr. Berke Gyula, a PTE oktatási rektorhelyettese. A hazai továbbtanulók ugyanis nem feltétlenül azon szempontok alapján választanak iskolát vagy képzést, ami a rangsorokat befolyásolja. A személyes tapasztalatok vagy egyéb információk inkább meghatározóak ilyenkor. (Ebben sokat segíthet, hogy egy friss felmérés szerint a PTE végzett hallgatóinak 97 százaléka ajánlaná az egyetemet ismerősének, barátjának.) Ettől függetlenül az elért eredményre az oktatók, kutatók és a hallgatók is büszkék lehetnek – véli Berke Gyula.

A pénz dönt

A CWUR nyolc, az URAP pedig három szempont alapján rangsorolja az egyetemeket. Így az elsőnél számít az oktatás minősége, a végzett hallgatók elhelyezkedése, az oktatók kiválósága, a publikációk száma, az idézési arány, valamint a szabadalmak száma is. Az első három szempontot kiemeltként veszik figyelembe, hiszen ezek adják a teljes pontszám 25-25 százalékát. Az oktatás minőségét az alapján mérik, hány nemzetközi díjat nyertek az adott intézmény volt hallgatói, a végzettek elhelyezkedésénél azt nézik meg, hányan töltenek be vezető pozíciót a világ jelentős cégeinél. Az URAP más, elsősorban tudományos, publikációs szempontokat vizsgál, az oktatás minőségét, munkaerő-piaci szempontokat nem. A PTE ennek ellenére mindkét listán nagyjából ugyanott helyezkedik el.

Berke Gyula rektorhelyettes ezzel kapcsolatban elmondta, mindkét rangsor jól tükrözi az intézmények gazdasági erejét, forrásainak nagyságát. A besorolásnál ugyanis jelentős súllyal jelennek meg az élő és élettelen természettudományok, valamint a műszaki tudományok, és különösen az ezekből adódó kutatási és fejlesztési eredményeket veszik figyelembe. Ezért is érhettek el jobb helyezést a nagyobb természettudományi és műszaki tudományos hagyományokkal rendelkező egyetemek a pécsinél. Az amerikai egyetemek rengeteg pénzt költhetnek az említett területekre, így nem meglepő, ha ők kerültek az élre. Ha szeretnénk a helyezésen javítani, Pécsett is hasonlóan kell eljárni. Berke Gyula szerint erre meg is van az esély, hiszen a 2020-ig tartó tervezési ciklusban több milliárd forint uniós támogatás érkezhet az intézménybe, amit elsősorban az ilyen jellegű fejlesztésekre költenek majd. Vagyis pár éven belül akár jóval előrébb is kerülhet a pécsi egyetem a rangsorban.

Címkék#Pécs
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!