„Most már nem fáj, ha járok”

Tavasszal írtunk a 37 éves Fábián Gyuláról, akinek 2004-ben térdtől lefelé amputálták a jobb lábát. Az esetig asztalosként dolgozó pécsi férfi művégtagot kapott, ám korábbi élete teljesen megváltozott. Az aktív életről szinte teljesen le kellett mondania, a műláb ugyanis feltörte a térdét, folyamatos gyulladást, fájdalmas sebeket okozott. Ő azonban, hogy újra együtt focizhasson a kisfiával, mindent megtett: egy új végtagra kezdett gyűjteni. Ennek ára (a tb-támogatás mellett is) kétmillió forint lett volna, azonban az országban sokan összefogtak érte, és egy külföldi szervezet is felajánlotta segítségét.

Rengeteg lemondás, gyűjtés és munka után végül sikerült kijutnia külföldre, ahol a tervek szerint elkészítették volna a számára megfelelő műlábat. Ekkor azonban már késő volt.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Fábián Gyula a régi műlábbal és az új protézisével
[/caption]

– Megvizsgáltak, és közölték, hogy annyit romlott a lábam állapota, hogy a korábban javasolt protézis már nem lenne jó, egy másik kellene, jóval több pénzért. Sokat gondolkodtunk, hogyan tovább. Hitelt sehol sem adtak, újabb kampányt nem akartam indítani, a német cég pedig nem ment bele a részletfizetésbe. Végül lemondtam a protézisről.

A történet azonban itt nem ért véget. Az apuka hosszas vívódás után arra jutott, hogy nem adhatja így fel. Végül a családi kupaktanács meghozta a döntést: ha focizni, futni nem is fog tudni, a fájdalommentes élet megér egy próbálkozást. Így aztán beszéltek hazai gyártókkal, és itthon készítettek egy modern művégtagot, ami pár nappal az ünnep előtt lett kész.

– Ég és föld a különbség a régi és az új között. Bár még gyógyulni kell a sebeknek, és azt is meg kell tanulnom, hogyan használjam rendeltetésszerűen, már önmagában az, hogy amikor használom, nem okoz fájdalmat, hatalmas élmény és kimondhatatlan öröm számomra.

Majdnem az életébe került
A pécsi édesapának nem indult könnyen az élete: nyitott gerinccel és dongalábbal született, emiatt később érzéskiesés és keringési zavar alakult ki a lábában. Amikor 15 éve belelépett egy szögbe, betegsége miatt nem érezte a fájdalmat, és csak későn vette észre, hogy baj van. Vérmérgezést és csontvelőgyulladást kapott. A gennyesedés elindult felfelé a lábán, és bár évekig küzdöttek érte, végül, hogy megmentsék az életét, amputálták.

Felesége, Ilona – aki most külföldön dolgozik, emiatt külön töltik az ünnepeket is – és kisfia tartják benne a lelket, nekik köszönhetően van ereje minden alkalommal újrakezdeni.