Közélet

2016.04.28. 13:52

„Az elvtársak urai a helyzetnek”

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. A harminc évvel ezelőtti tragédia máig érezteti hatását.

Fülöp Zoltán (Dunántúli Napló)

Az eseményekről, kevéssé meglepő módon, visszafogottan számolt be a korabeli sajtó. A tragédia másnapján az akkori Dunántúli Napló a közelgő KISZ KB küldöttgyűléséről írt hosszabban, huszonnyolcadikán, hétfőn pedig nagy anyag számolt be arról, hogy a jó idő sokakat kicsábított a strandra, Orfűn rengetegen fürödtek.

Az első cikk a témában egy aprócska hír volt, huszonkilencedikén, kedden, s így hangzott: „Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik reaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában hétfő este kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítottak a baleset következményeinek elhárítása érdekében.”

A következő napokban ennél valamivel bővebb terjedelemben, de mégis visszafogottan írt a Dunántúli Napló is az eseményekről – május elsején kiderült, hogy csupán két ember halt meg, s bár sokakat kórházba szállítottak, a legtöbbjüket estére már haza is engedték, a körzetben lévő vállalatok „folytatták normális tevékenységüket”, s a szakember elvtársak urai a helyzetnek. Május másodikán már árnyalódik a kép, ugyan továbbra is kis anyagban közölve, de kiderül, hogy a Szovjetunió külügyminisztere tárgyal a környező országok nagyköveteivel (Magyarországéval nem). Más is tanúskodik arról, hogy a történéseket hazánkban senki sem vette komolyan: ahogy a szintén másodikai lap megírta, Baranyában nagy siker volt a május elsejei felvonulás, Pécsett hatvanezren voltak, de a többi városban is tömegek mentek ki az utcákra.

Egészen május közepéig folyamatosan voltak híradások, immár leginkább a következményekre, tennivalókra fókuszálva: megtudhattuk például, hogy a sóskát, a salátát, a parajt alapos megmosás után nyugodtan fogyaszthatjuk, de ezenfelül minden óvintézkedés felesleges és káros.

Nógrád megyényi lezárt terület a reaktor körül

– A korabeli híradások az elején visszafogottak voltak. Aztán egy idő után már nem.

– Nem volt más választásuk, hiszen már a tragédia másnapján volt egy beszámoló az egyik külföldi tévécsatornán – mondta el lapunknak Anton Bendarzsevszkij, a Kitekintő.hu újságírója, a pécsi egyetem korábbi hallgatója. – Ezek után nem lehetett tovább elhallgatni a dolgot. Ugyanakkor jellemző volt az elbagatellizálás.

– Holott nagy volt a gond.

– Igen, ez egyértelmű. Sőt, a ami napig az: hogy mást ne mondjak, Csernobil körül jelenleg is van egy 2827 négyzetkilométernyi terület lezárva, ez úgy Nógrád megye méretű, ezen belülre csak különleges engedéllyel lehet menni. Az eset súlyosságát az is jól érzékelteti, hogy összesen nagyjából 600 ezer ember segített a mentésben azokban a napokban, 1986-ban – a tíz százalékuk a kilencvenes évek elején már nem élt.

– És már teljes a biztonság?

– Ezt túlzás lenne állítani. 1986-ban rohamtempóban elkészült egy szarkofág, aminek a szavatossági ideje harminc év, azaz pont most jár le. Már épül az új, jövőre lehet készen, az újabb száz évre biztosít nyugalmat. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy a plutónium felezési ideje 24 ezer év, tehát még jó sokáig velünk lesz ez a probléma.

Címkék#Pécs
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!