Közélet

2016.04.12. 17:05

Élelmiszerre és rezsire megy a pénz

A Központi Statisztikai Hivatal a napokban jelentette meg kiadványát arról, hogy mire és mennyit költöttünk tavaly átlagosan. Nagy meglepetések nincsenek.

Katus Eszter (Dunántúli Napló)

Tavaly a régióban lévő háztartások 72 ezer forintos egy főre jutó havi kiadásainak legnagyobb részét az élelmiszerek (20 ezer forint), a lakásfenntartás (16 ezer forint), valamint a közlekedés (8 ezer forint) jelentették. A kiadások legnagyobb hányadát jelentő élelmiszer-kiadásokon belül húsféleségekre, kenyérre, valamint tejre és tejtermékre ment el a legtöbb pénz. Az adatokból jól látszik, hogy ezek azok a kötött fizetnivalók, amelyeken nem igazán lehet spórolni, hiszen élelemre, vízre, fűtésre mindig szükség van. Amin viszont lehet, ott igyekszünk is megfogni a forintokat. Míg a fővárosban például – a magasabb jövedelem és a nagyobb programkínálat miatt – gyakran járnak moziba, színházba, koncertre, tehát többet fordítottak kulturális kiadásokra, addig a szegényebb régiókra, falvakra ez nem jellemző. A budapestiek vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra is havonta 5800 forintot költöttek átlagosan, ami a községekben élők kiadásának több mint három és félszerese!

A főváros és a vidék közti különbség tehát továbbra is jelentős: Budapesten többet keresnek és költenek is mindenre.

Még mindig első a tej és a kenyér

Húsra, tejre, tojásra, sajtra és kenyérre költjük a legtöbbet, majd ezeket követi a zöldség és a gyümölcs. Ezután viszont az édesség jön, a fűszerek, a kávék, a kakaó, és csak a sor legvégén kullognak a halak. Forintban ez havi 207 forintot jelent. Ha nem összeget, hanem mennyiséget nézünk, akkor a pékáruk állnak az élen, melyeket a zöldség és a hús követ.

Kevés a tablet

A statisztika alapján ma már szinte nincs olyan család az országban, amelyiknek ne lenne mosógépe, tévéje vagy mobiltelefonja. LCD-tévét is egyre többen vesznek: a leggazdagabbak 60 százalékának már van, de a legszegényebbek 27 százalékának is. Számítógép a háztartások közel felében található, a notebook és tablet viszont kevésbé elterjedt (9 százalékos). A háztartási nagygépek közül a legkevésbé elterjedt a mosogatógép, a háztartások mindössze 16 százaléka használ ilyen eszközt. Saját tulajdonú személygépkocsival a háztartások fele rendelkezett.

Másra nem jut

Az életszínvonalbeli különbségek egyik leglátványosabb megnyilvánulása az élelmiszerre fordított költések részesedése az összkiadásból, ami minél alacsonyabb, annál kedvezőbb az életszínvonal. A statisztika alapján élelmiszerre és alkoholmentes italokra a legszegényebbek 13 ezer forintot, a leggazdagabbak pedig 28 forintot költöttek. Viszont ez a legszegényebb háztartások összkiadásának 32 százalékát, a leggazdagabb családokénak pedig csak a 21 százalékát jelentette. Az élelmiszer azért jó fokmérő, mert erre mindenkinek költenie kell, a szegényebbeknek viszont másra már nem jut (annyi).

Címkék#Pécs
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!