Közélet

2016.04.06. 11:07

Kivágnák a 250-300 éves pécsi szőlőtőkét

Legalább 250-300 éves szőlőtőkelugas áll egy pécsi ház udvarán, amelyre azonban már megalkudtak. Társasházat terveznek ide, ami miatt kivágnák a különleges értéket.

Babos Attila

Mellbevágó érzés volt belépni a pécsi Lyceum utca 13-as számú ház udvarára. Valóban egy másik világ tárult fel, mint amire számítani lehetett: a kívülről, magas kőkerítéssel eltakart udvaron ősi, felkarvastagságú szőlőtőkék futnak lugasszerűen, a háttérben pedig a városfal jelenti a telekhatárt. Még fakadás előtt vannak, de a csupasz tőkék látványa így is szinte rátelepszik az emberre. Az az utcáról is látszik, hogy van itt szőlő, s az is, hogy a kétszintes ház rogyadozik.

– Éppen ez a baj, itt így már nem élhetünk – meséli Mózsa Csabáné tulajdonos. Tavaly elhunyt nagymamájától örökölte a házat, az elmúlt években ápolta, azóta lakik itt. Nemrég megegyezett a ház eladásáról, foglalót is kaptak, egy beruházó a jó helyen lévő telken – a házat lebontva – új társasházat építene.

Ahhoz viszont, hogy abból haszon is legyen, a tőkéket ki kellene vágni, mindezt már a beruházó mondta lapunknak. Szorult helyzetbe került ő is, jóhiszeműen egyezkedett, látta, mi van az udvaron, utánajártak, de sem a Pécsi Építési Szabályzatban, sem a rendezési tervben nem volt arról szó, hogy ne lehetne itt építeni, és a szőlő nem volt védett. Most várják, milyen javaslattal áll elő az önkormányzat (lásd keretes írásunkat).

Mózsa Csabáné közben egy másik házra előleget fizetett, de ő sem venné szívesen, ha kivágnák a szőlőtöveket, amelyekről ezer kilót is leszüretelnek. Azt senki nem tudta eddig megmondani, milyen fajta a pirosas színű csemegeszőlő, pedig annak idején Diófási Lajos is járt náluk, mint mondja, ő akár 400 évesre is becsülte a növényt, de valami miatt eddig nem indult védettségi eljárás. A tulajdonos nyitott, csak a lakhatását szeretné megoldani. Ha kapna támogatást a várostól a háza a felújítására, maradna, de annak is örülne, ha az önkormányzat venné meg az ingatlant, mentve az értéket, vagy adna érte olyat, amibe beköltözhetnek.

Itt is az évgyűrűk mutatják a kort

Elsősorban az évgyűrűk alapján lehet megítélni egy szőlőtőke korát, a furatvétel azonban egy koros, esetleg nem a legjobb egészségi állapotban lévő tőke esetében kockázattal is járhat, közölte kérdésünkre dr. Werner János szőlész.

Hozzátette: a kormeghatározást több tényező befolyásolhatja, például ha van bujtással vagy döntéssel szaporított tő is, az ugyanis az eredeti tőke tényleges idejénél akár több évtizeddel fiatalabb növényt is mutathat. Tudható viszont, hogy átlagos körülmények között pár évtized alatt mennyit vastagodik a tőke törzse, ez alapján meg lehet becsülni a szőlő korát, amit befolyásol a fajta növekedési erélye, a talaj termékenysége, a termés mennyisége, a tőke állapota, de a stresszhelyzetek is.

Talán a világ legidősebbje is pécsi

A világ legöregebbnek tartott szőlőtőkéje is Pécsett lehet, ami egyes vélemények szerint 450 éves is lehet. Az elmúlt években megírtuk: a középkori szőlőtőke Pécs belvárosában, a Papnövelde utcában terem még ma is. A matuzsálemi szőlőtövek között hivatalosan egy 350 éves maribori szőlőtőkét tartanak nyilván – korábban egyébként a nevezetesség pécsi útikönyvekben, útleírásokban, ajánlókban is szerepelt. A szőlőfa (Rosa menna di vacca) kerülete hatvan centiméter, a felkúszó törzsek vaskossága túltesz az emberi comb vastagságán. A tulajdonos korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy átlagosan egy mázsa szőlőt szüretelnek róla, jobb években ennek akár másfélszerese is megteremhet rajta.

Megóvnák

Az önkormányzatnak is tudomására jutott nemrég, hogy a telken valószínűleg egy 300 éves szőlőtőke van, amit a tervezett beruházás veszélyeztet, mondta megkeresésünkre Csaba Ders, Pécs főépítésze. Az ügyet az teszi különösen nehézzé, hogy az érintett szereplők alapvetően jó szándékkal, kellő körültekintéssel jártak el, menet közben merült fel a tőke „műemléki jelentősége”, hangsúlyozta. Több helyszíni bejárás is volt, éppen tegnap a legutóbbi, ott is az hangzott el, hogy a szőlőtövek legalább 250-300 évesek, de további vizsgálatokra szükség lesz – mindenesetre azóta az önkormányzat indított egy ideiglenes védettségi eljárást, mivel különleges természetvédelmi értékről van szó. Csaba Ders azt mondta, a fentiek miatt az önkormányzat szeretne a felek józan belátására, Pécs helyi értékeivel kapcsolatos érzékenységükre apellálva olyan kompromisszumot elérni, hogy a tőke védelme ne okozzon sem a mostani tulajdonosnak, sem a jövendőbeli beruházónak irreális terhet. Emiatt több lehetőséget meg fognak vizsgálni az érintett felekkel és hatóságokkal.

Ezek is érdekelhetik