Közélet

2007.07.06. 12:48

A csend embere érti a halak nyelvét

Talán a fehéren futó felhőkből, a susogó sásból jött az üzenet. A kevesek által meghallható hangok meghatározták az életét. A vizek partján, a természet zavartalan csendjében keresd a helyed! – így szólt a tanács. Bokor Károly, akit sokan süllőkirályként emlegetnek, megfogadta.

Mészáros Attila (Dunántúli Napló)

[caption id="" align="alignleft" width="323"] Nemcsak az emlékekben élnek a sikeres fogások a Duna-deltában. Bokor Károly egy tíz kiló feletti süllővel a nagyon kedvelt sulinai ágban.
[/caption]– Ha apró gyerek koromban elvesztem, s ez nem is egyszer fordult elő, biztos, hogy vízparton találtak meg – emlékezik Bokor Károly. Bokor Károly? A Pécsi Horgász Egyesület elnöke. A megyei szövetség elnökségének tagja. Az országos elnökség egyik bizottságának tagja. A Magyar Horgász szerkesztőbizottságának tagja. A Duna TV horgászmagazinjának műsorvezetője. Több önálló, horgászkalandjait felelevenítő kötet, illetve szakkönyv szerzője. A süllőkirály. A horgászmozgalom minden bokrában ismerik.

– Tehát a kezdet, talán 4-5 éves korban.

– Azóta több is volt. Például 1969-ben váltottam először horgászengedélyt. 1990-ben döntöttem úgy, hogy „főállású horgász” leszek. Közben azonban megismertem a természetet, megtanultam érteni a halak nyelvét.

– Rengeteg a különböző megbízatása, feladata. Maradéktalanul el lehet látni?

– A közéleti, társadalmi feladataim sohasem kerülhetnek háttérbe. A horgászat mozgalom, értékeket kell megőrizni, továbbadni a fiatalok, a gyerekek felé. Ez a legfontosabb.

– A horgászat jövője? Mesterséges vizek, telepített halak, egyre sűrűbb szabályháló...

– Valószínűleg robbanásszerűen tér vissza a természetesség iránt az igény. Ezzel számolok. Ezért van már csak hobbi szintjén nálam a horgászat, s tölti ki napjaimat elsősorban az, hogy erre az igényre, lehetőségre felhívjam a figyelmet.

– Mostanában kevesebbet ír.

– Eddig is mindig csak kérésre. Nem vagyok feltárulkozó típus. Soha nem írtam fantázia, csak az átélt történések alapján. Valóban, pár éve hallgatok – de gyűlnek az impulzusok. Valószínűleg gyorsan megszületik majd ezekből egy újabb kötet.

– Sikeres „főállású horgász”, szakmai és olvasói körben is elismerik. Jó érzés a népszerűség? Hiszen a csend embere.

– Jó. Szeretettel írok, ezért szeretetet kapok.

– Sporthorgásznak vallja magát?

– A kaland első fokozata a zsákmányszerzés, a győzelem a hal felett. A második az, amikor egészségesen visszaengedem a vízbe. Ezt azonban még nagyon sokaknak meg kell tanulniuk. Azt, hogy a siker e kettő ötvözetéből születik elégedettséggé és örömmé.

– Azt mondta: megtanulta érteni a halak nyelvét.

– A horgászathoz kell egy adag rafináltság is, s nem árt konyítani a halakhoz sem.

Névjegy, röviden

Bokor Károly 1955-ben Szigetváron született. A természet tiszteletét döntően nagyapjától, a drávasztárai tanítótól vette át.

Iskoláit Pécsett végezte. Röntgenasszisztensként a megyei tüdőszűrő-szolgálatnál dolgozott 25 éven keresztül.

1990-ben váltott, azóta újságíróként, íróként, DVD-filmek alkotójaként vált ismertté.

Nős, felesége könyvkiadó vállalkozásuk ügyeit intézi. Pécsett él, de, mint mondja, ugyancsak „első számú” otthonuknak tekintik mohácsi vízparti házukat.

Fia ügyvéd, lánya fizikatanár.

Kalandok, kötetben

„Bár horgászatunk sava-borsa, a sokszor felejthetetlenül izgalmas halfogás is fontos, sok-sok egyéb szépséges pillanatot is rejt ezen ősi foglalatosság. Ha rohanó folyók örvényein márna csobban, szelíd tavak susogó felszínén ponty aranylik át, s mindez vágyakozó szemünk tükrén játszik, mi már akkor is boldogok vagyunk. Soraim végére talán kiderül, hogy miért.”

(Halakkal álmodom, Pécs, 2001)

Kötetei: A süllő horgászata, 1995; Óriások tánca, 1999; Vizek hátán, 2000; Halakkal álmodom, 2001.

Más műcsali kell akadósnál, hinarasban, töklevelesben

Idén először szervezett gyermekhorgászok számára tábort a megyei horgászszövetség Sikondán. Harmincketten töltenek el itt egy hetet. A neves előadók egyike Bokor Károly volt, aki elsősorban a csuka-, illetve süllőfogás rejtelmeibe igyekezett beavatni a fiatalokat. Az elméleti ismereteket gyakorlati bemutató is követte.

Bokor kocsijából ehhez előkerült egy pergető bot mellett egy hatalmas kék táska is. Ebből elővett három tejfehér, átlátszó, rekeszekre osztott műanyag dobozt. Mindegyikben vagy nyolcvan különféle műcsali volt. Kanalak, körforgók, wobblerek, gumihalak, hihetetlen gazdag variációkban.

Mert más kell csukára, más süllőre, vagy harcsára, más az állóvízben, más a folyón, más homokos medernél, más akadósnál, fatuskók közelében, töklevelesben, hinarasban, éjszaka, nappal, szeles időben, szélcsendben. Volt mit megnézni, megjegyezni a táborlakóknak. Bokor zárószava: – Ezt szívesen meg fogjátok tanulni, s amit az ember szívesen tanul, az meg is marad.

Csukapörkölt Bokor-módra - szigorúan fehér borral

Sejthetően azért a Bokor Károly horgára akadt halak mindegyike sem megy vissza a vízbe. Mert egy horgászhoz szigorúan hozzátartozik a halételek elkészítésének tudománya is. Íme, egy csukapörkölt, Bokor-módra.

A jó étel már a hal tisztításával kezdődik. A csuka nyálkás, „vad ízeket” sugalló bőrét szinte fehérre kell kaparni (tanácsos ugyanezt tenni a harcsák esetében is). Főzéshez a halat soha sem szabad megnyúzni, ebben az esetben sem. Kevés pörcre sütött füstölt (ez nagyon lényeges) szalonna zsiradékán és vízzel hagymás lecsót párolunk, egészen addig, amíg szinte pempőszerű állapotig nem jut. Ebbe rakjuk be a friss, kétujjnyi széles szeletekre vágott csukadarabokat párolódni. Kell az ételhez némi fokhagymazúzalék (egy-két gerezdnyi), törött bors, házi tört paprika, és pár körömnyi darab babérlevél, ez utóbbi már ízlés dolga. Harminc percig forraljuk, a forrás kezdetén, amikor a paprikát is rászórjuk, kis fehér (nem vörös!) száraz bort tölthetünk hozzá.

Kazahsztántól a Lappföldig csónakban, vízparton

Közel fél évszázad alatt nem csak a Duna, vagy éppen a Tisza minden, Bokor szerint kedves és bájos szegletét lehet megismerni. Sokat horgászott más országok vizein is. Oly sokszor, hogy néhány ország esetében azt mondja, „Szinte hazajárok.”

Ezek közé tartozik a Duna-delta sulinai ága. Az Ebro, ez a méltóságos spanyol folyó is kedvelt célpontjai között van. Itt legutóbb a kórházban kötött ki. Műcsalijának hármas horga egyik ága az ujja végébe szaladt egy rossz mozdulat miatt, jószerével a körme alatt állt meg a szakállas hegy, átfúrva a teljes újpercét.

– Nem volt nálam zsilett...

Mert ha lett volna, maga szedi ki a horgot. Így a kórházba kellett mennie, ahol egyébként hasonló módszerrel távolították el a horgot: teljes mélységében kettévágták az ujja végét.

Járt a kazahsztáni Ili-folyón is. Kínában ered, a Tien-San lábánál folyik, a Balhas-tóba torkollik. Nincsenek a szomszédban a lappföldi tavak, folyók sem, ahol ugyancsak horgászott már. Most, nem először Boszniába készül, a hegyi folyók pisztrángjai és a csodálatos környezet vonzza.

– Eveztem már tőlünk a Fekete-tengerig csónakommal. Nagy célom, hogy az utat a Fekete-erdőtől kezdve tegyem meg. Egyedül a csenddel.

(Halakkal álmodom, Pécs, 2001)

Kötetei: A süllő horgászata, 1995; Óriások tánca, 1999; Vizek hátán, 2000; Halakkal álmodom, 2001.

Más műcsali kell akadósnál, hinarasban, töklevelesben Idén először szervezett gyermekhorgászok számára tábort a megyei horgászszövetség Sikondán. Harmincketten töltenek el itt egy hetet. A neves előadók egyike Bokor Károly volt, aki elsősorban a csuka-, illetve süllőfogás rejtelmeibe igyekezett beavatni a fiatalokat. Az elméleti ismereteket gyakorlati bemutató is követte.

Bokor kocsijából ehhez előkerült egy pergető bot mellett egy hatalmas kék táska is. Ebből elővett három tejfehér, átlátszó, rekeszekre osztott műanyag dobozt. Mindegyikben vagy nyolcvan különféle műcsali volt. Kanalak, körforgók, wobblerek, gumihalak, hihetetlen gazdag variációkban.

Mert más kell csukára, más süllőre, vagy harcsára, más az állóvízben, más a folyón, más homokos medernél, más akadósnál, fatuskók közelében, töklevelesben, hinarasban, éjszaka, nappal, szeles időben, szélcsendben. Volt mit megnézni, megjegyezni a táborlakóknak. Bokor zárószava: – Ezt szívesen meg fogjátok tanulni, s amit az ember szívesen tanul, az meg is marad. Csukapörkölt Bokor-módra - szigorúan fehér borral Sejthetően azért a Bokor Károly horgára akadt halak mindegyike sem megy vissza a vízbe. Mert egy horgászhoz szigorúan hozzátartozik a halételek elkészítésének tudománya is. Íme, egy csukapörkölt, Bokor-módra.

A jó étel már a hal tisztításával kezdődik. A csuka nyálkás, „vad ízeket” sugalló bőrét szinte fehérre kell kaparni (tanácsos ugyanezt tenni a harcsák esetében is). Főzéshez a halat soha sem szabad megnyúzni, ebben az esetben sem. Kevés pörcre sütött füstölt (ez nagyon lényeges) szalonna zsiradékán és vízzel hagymás lecsót párolunk, egészen addig, amíg szinte pempőszerű állapotig nem jut. Ebbe rakjuk be a friss, kétujjnyi széles szeletekre vágott csukadarabokat párolódni. Kell az ételhez némi fokhagymazúzalék (egy-két gerezdnyi), törött bors, házi tört paprika, és pár körömnyi darab babérlevél, ez utóbbi már ízlés dolga. Harminc percig forraljuk, a forrás kezdetén, amikor a paprikát is rászórjuk, kis fehér (nem vörös!) száraz bort tölthetünk hozzá. Névjegy, röviden Bokor Károly 1955-ben Szigetváron született. A természet tiszteletét döntően nagyapjától, a drávasztárai tanítótól vette át.

Iskoláit Pécsett végezte. Röntgenasszisztensként a megyei tüdőszűrő-szolgálatnál dolgozott 25 éven keresztül.

1990-ben váltott, azóta újságíróként, íróként, DVD-filmek alkotójaként vált ismertté.

Nős, felesége könyvkiadó vállalkozásuk ügyeit intézi. Pécsett él, de, mint mondja, ugyancsak „első számú” otthonuknak tekintik mohácsi vízparti házukat.

Fia ügyvéd, lánya fizikatanár. Kazahsztántól a Lappföldig csónakban, vízparton Közel fél évszázad alatt nem csak a Duna, vagy éppen a Tisza minden, Bokor szerint kedves és bájos szegletét lehet megismerni. Sokat horgászott más országok vizein is. Oly sokszor, hogy néhány ország esetében azt mondja, „Szinte hazajárok.”

Ezek közé tartozik a Duna-delta sulinai ága. Az Ebro, ez a méltóságos spanyol folyó is kedvelt célpontjai között van. Itt legutóbb a kórházban kötött ki. Műcsalijának hármas horga egyik ága az ujja végébe szaladt egy rossz mozdulat miatt, jószerével a körme alatt állt meg a szakállas hegy, átfúrva a teljes újpercét.

– Nem volt nálam zsilett...

Mert ha lett volna, maga szedi ki a horgot. Így a kórházba kellett mennie, ahol egyébként hasonló módszerrel távolították el a horgot: teljes mélységében kettévágták az ujja végét.

Járt a kazahsztáni Ili-folyón is. Kínában ered, a Tien-San lábánál folyik, a Balhas-tóba torkollik. Nincsenek a szomszédban a lappföldi tavak, folyók sem, ahol ugyancsak horgászott már. Most, nem először Boszniába készül, a hegyi folyók pisztrángjai és a csodálatos környezet vonzza.

– Eveztem már tőlünk a Fekete-tengerig csónakommal. Nagy célom, hogy az utat a Fekete-erdőtől kezdve tegyem meg. Egyedül a csenddel. Nemcsak az emlékekben élnek a sikeres fogások a Duna-deltában. Bokor Károly egy tíz kiló feletti süllővel a nagyon kedvelt sulinai ágban. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!