A direktor egy darabért számláz, egyben ingyen játszik

A pécsi színészek rengeteg munkával is kevesebbet keresnek évek óta mint más városokban játszó kollégáik. Az igazgató, Rázga Miklós ugyan színészként külön számlázhat, de az is igaz, hogy csak a második darabért – az elsőt ingyen vállalta. A Dunántúli Naplónak azt is elmondta, hogy a PNSZ jó eséllyel már a következő évadtól kiemelt nemzeti státuszú intézmény lehet, amellyel jelentősen nőne mozgásterük, így új színészeket is szerződtethetnének.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A direktor egy darabért számláz, egyben ingyen játszik (fotó: Löffler P.)
[/caption]

Öt évre nevezték ki múlt év januárjában a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ) élére Rázga Miklóst, akit szerződése szerint kizárólag a direktori munkái miatt fizetnek, minden más tevékenységét külön díjazzák, megegyezés szerint, feltéve, ha arra felhatalmazást ad előzetesen a pécsi közgyűlés. Emiatt került a pécsi önkormányzat pénzügyi bizottsága elé, hogy a direktor az egyik darabban – a Doktor úrban – való közreműködéséért fellépti- és próbadíjat is kap, amelyet cégén keresztül számláznak neki. A nettó 40 ezres előadásonkénti, és legfeljebb 25 próbára szóló 20 ezres próbadíjból a szezon végére milliós tétel is öszszegyűlhet, kiegészítve a bruttó 450 ezres havi igazgatói fizetést. Utóbbi egyébként éppen annyi, amennyit az előző igazgató, Balikó Tamás keresett, aki elmondása szerint a színészi munkáért nem, csupán a rendezésekért vett fel külön pénzt. Az ellentmondásra az ülésen Nyőgéri Lajos MSZP-s politikus is rámutatott.

Eközben a héten az országos sajtó is foglalkozott a vidéki nemzeti színházak sorsával, köztük kitüntetetten a pécsi teátruméval. Rázga korábban is elmondta, hogy a PNSZ éves költségvetésének idei, 90 milliós csökkenése miatt nem lesz zavartalan a működés, várhatóan csökkenteni kell a bemutatók, előadások számát, és megszüntethetik a díszletműhelyt, ami tizenöt dolgozó leépítését jelentheti.

Megkeresésünkre az igazgató elmondta: szerencsétlennek véli az összevetést, hiszen a PNSZ kevés, tizenhárom állandó és hat nyugdíjas színésszel dolgozik, ő emiatt vállalt szerepet, amelyért szerinte átlagos felléptidíjat számlázhat. Ráadásul igazgatóként ez már a második színészi munkája, a pont comban ingyen játszik.

Évek óta az átlag alatt keresnek a pécsi színészek

Más és más szisztéma szerint díjazzák a színészeket az országban, a pécsihez hasonlóról nem tudunk. Itt egy színész nettó 120–150 ezer forint körül kap kézhez, ha nincs előadása, de a mások mellett művészekre vonatkozó kedvező adózási szabályok (EKHO) miatt kapnak csak meg ennyit. Az előadásokért 2–4%, vagyis 2–6 ezer forint jár, függetlenül attól, hogy milyen szerepet kap valaki.

Úgy tudjuk, hogy több vidéki városban is a szerepek súlya szerint osztják el a pénzt, és több helyen kevés előadással is megkapják a színészek a 160–200 ezer nettót, ami akkor üti egy pécsi kollégájuk markát, ha sokat játszik. A legtöbb vidéki színházban végeredményben átlagosan 15–20 százalékkal többet keresnek.

Megint másutt, köztük fővárosi teátrumoknál az a rendszer él, hogy a pécsihez hasonló alapfizetés mellett nagyobb összeggel, 20–30–50 ezres felléptidíjjal jutalmazzák a havi 10–15 előadásnál többet játszókat, és pluszpénzek járnak a legalább három bemutatóban szereplőknek is, így a fővárosban 300 ezres nettó kereset sem ritka. Úgy tudjuk, Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház vezetője bruttó havi 950 ezer forintot kap.

Mesés díjakról hallani

Pécsett az előadásonkénti nettó 40 ezres fellépti díj nem kevés beugróként sem, bár az igazán nagy nevek ennél többet is elkérhetnek. Úgy tudjuk, a fővárosban rendszeresen foglalkoztatott olyan állandó társulati tagoknak, akiknek nevük van a szakmában, 40-50 ezer körüli fellépti díj jár, de százezres előadásdíjról is hallottunk, a legnevesebb, -látogatottabb színházaknál. A legjobban a Budapesten sokat foglalkoztatott, közkedvelt szabadúszó színészek kereshetnek, ők akár egy-két hónap alatt is leszámlázhatják a vidékiek éves gázsiját.

Kiemelt rangú nemzeti intézmény lehet a PNSZ

Rázga Miklós, a PNSZ-t működtető nonprofit kft. ügyvezető igazgatója a Dunántúli naplónak azt is elmondta, hogy a pécsi színház – több más vidéki teátrummal együtt –, jó eséllyel már a következő évadtól kiemelt nemzeti státuszú intézmény lehet, amellyel jelentősen nőne mozgásterük, magyarul, a korábbinál kedvezőbb finanszírozási helyzetbe kerülhetnek. Idén kilencven millió forinttal csökkent tavalyhoz képest a pécsi színház állami támogatása, mivel a város 30 millióval csökkentette az önkormányzati támogatást, márpedig a színházak sajátos finanszírozási – az önkormányzati támogatást ösztönző – rendszerében ez azt jelentette, hogy az állam emiatt 60 millióval kevesebbet utal el mint tavaly. A nemzeti státusszal – és a több pénzzel – az igazgató új színészeket is szerződtetne, mert a jelenlegi gárda elképesztő terheket vállal más színházak színészeihez képest, és műszaki csapatához képest, illetve talán sor kerülhetne egyfajta bérrendezésre is. Az előadások számát tovább nem növelnék, mert azt 300-ról 350-re emelték, a kihasználtságot 64-ről 80 százalék fölé tornászták, vagyis a színház látogatottságát is jelentősen tudták növelni.

A baranyai napilapra ITT fizethet elő!

Babos Attila (Dunántúli Napló) Mesés díjakról hallani Pécsett az előadásonkénti nettó 40 ezres fellépti díj nem kevés beugróként sem, bár az igazán nagy nevek ennél többet is elkérhetnek. Úgy tudjuk, a fővárosban rendszeresen foglalkoztatott olyan állandó társulati tagoknak, akiknek nevük van a szakmában, 40-50 ezer körüli fellépti díj jár, de százezres előadásdíjról is hallottunk, a legnevesebb, -látogatottabb színházaknál. A legjobban a Budapesten sokat foglalkoztatott, közkedvelt szabadúszó színészek kereshetnek, ők akár egy-két hónap alatt is leszámlázhatják a vidékiek éves gázsiját. Kiemelt rangú nemzeti intézmény lehet a PNSZ Rázga Miklós, a PNSZ-t működtető nonprofit kft. ügyvezető igazgatója a Dunántúli naplónak azt is elmondta, hogy a pécsi színház – több más vidéki teátrummal együtt –, jó eséllyel már a következő évadtól kiemelt nemzeti státuszú intézmény lehet, amellyel jelentősen nőne mozgásterük, magyarul, a korábbinál kedvezőbb finanszírozási helyzetbe kerülhetnek. Idén kilencven millió forinttal csökkent tavalyhoz képest a pécsi színház állami támogatása, mivel a város 30 millióval csökkentette az önkormányzati támogatást, márpedig a színházak sajátos finanszírozási – az önkormányzati támogatást ösztönző – rendszerében ez azt jelentette, hogy az állam emiatt 60 millióval kevesebbet utal el mint tavaly. A nemzeti státusszal – és a több pénzzel – az igazgató új színészeket is szerződtetne, mert a jelenlegi gárda elképesztő terheket vállal más színházak színészeihez képest, és műszaki csapatához képest, illetve talán sor kerülhetne egyfajta bérrendezésre is. Az előadások számát tovább nem növelnék, mert azt 300-ról 350-re emelték, a kihasználtságot 64-ről 80 százalék fölé tornászták, vagyis a színház látogatottságát is jelentősen tudták növelni. A direktor egy darabért számláz, egyben ingyen játszik (fotó: Löffler P.) -->