A horvátok csak ránk várnak az útépítéssel

[caption id="" align="alignleft" width="323"] A horvát autópályaépítés és a hazai munkák is részét képezik az európai úthálózat fejlesztésének (Fotó: AS)
[/caption]A Baranya Megyei Közgyűlés elnökének és a horvát Eszék-Baranya Zsupánság első emberének, a két ország közlekedési szakembereinek részvételével tartottak csütörtökön konferenciát az V/C európai közlekedési folyosó fejlesztéséről.
Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke az ülés előtt tartott sajtótájékoztatón kissé ironikusan közölte: higgyük el e pillanatban, hogy 2010-re megépül az M6-os gyorsforgalmi út. A fideszes politikus megjegyezte, olyan optimista, amennyire csak lehet, de kétségei vannak, hogy az út a határidőig valóban elkészül.

Tompos Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. koordinációs igazgatója elmondta, a gazdasági tárca már kiírta a pályázatot, és a kivitelezőt keresi a Szekszárd–Bóly és a Bóly–Pécs szakaszra. Lapunk felvetésére, miszerint a Dunaújváros-Szekszárd hiányzó rész még koránt sincs ilyen helyzetben, az igazgató azt vázolta, ezen a szakaszon az előkészítő feladatokat elvégezték, jelenleg a területszerzés, a kisajátítás folyik. Ezután kezdődhet a régészeti leletmentés, várhatón idén, a harmadik negyedévben.
Azt tervezik, hogy a második negyedévben erre a részre is megjelenik a pályázat, s így elképzeléseik alapján 2008 tavaszán ott is megkezdődhet az építkezés. Tompos Attila hangsúlyozta, az a cél, hogy 2010 tavaszára a teljes szakaszon, azaz Pécs és Budapest között használható legyen az út.

Ez már csak azért is fontos lenne, mert mint a horvát fél tájékoztatásából kiderült, ők jóval előrébb tartanak. Boro Brnic, a Horvát Autópálya-társaság V/C korridorért felelős igazgatója elmondta, 2009-re elérik Eszéket. Ezzel párhuzamosan minden előkészületet, tervezést elvégeznek a magyar határig történő folytatásra, ám az építés gyorsaságát egyeztetik a magyar féllel, azaz akkor fejlesztenek tovább, ha a magyar oldalon is látnak erre jelet.
Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke megjegyezte, a Bólytól a határig tartó szakasz 2013-ig nem szerepel a tervekben, de „ködös ígéreteket” kaptak arra, hogy ez esetleg előbb is megvalósulhat.

A Dunántúli Napló kérdésére Boro Brnic, a Horvát Autópálya-társaság V/C korridorért felelős igazgatója összefoglalta, mi is lehet a horvát autópálya-építések gyorsaságának és sikerének titka. Boro Brnic kiemelte, a horvát állam egy külön társaságot hozott létre e célra, amely egy kézben tartja a teljes beruházást az elejétől a végéig. Az igazgató hangsúlyozta, rendkívül jó a kapcsolatuk a különböző önkormányzatokkal, megyékkel (zsupánságokkal), ez a szükséges engedélyeztetés, kisajátítások során is fontos.

Az autópálya-építés függetlenül a helyi vagy országos pártpolitikától, teljes egyetértés kíséri, és kifejezetten politikamentesen, szakmai alapon szemlélik a folyamatot. Emellett a teljes horvát törvénykezés az autópálya-építést segíti, zökkenők nélkül és gyorsan zajlanak a szükséges engedélyeztetési, pályáztatási folyamatok.

Így már érthető, hogy Boro Brnic a tájékoztatón hosszasan sorolhatta, idén milyen szakaszokat adnak át illetve adtak már át a forgalomnak. Megkezdődött a Mura határhídjának kialakítása is. Ha ez megvalósul, horvát részről már nincs akadálya annak, hogy a Budapest és Rijeka távolság folyamatosan autópályán legyen leküzdhető. A magyar oldalon pedig az M7-es autópálya építése folyik.

Az V-ös közlekedési folyosó és Baranya kapcsolata

Az Európai Bizottság még 1991-ben foglalkozott először a nagy európai közlekedési folyosók kialakításának, fejlesztésének lehetőségével, majd több egyeztetés után végül 1997-ben, a Helsinkiben zajló konferencián véglegesítették is. Több közúti, vasúti és vízi folyosót jelöltek ki fejlesztési irányként. Magyarországot több is átszeli, egy pedig Baranyán át is halad.

Az V-ös folyosó három fő ágra oszlik, ezen belül a C jelzésű érinti Baranya megyét, a majdani M6/M56 autópálya és gyorsforgalmi út nyomvonalán. A C jelű szakasz az Adriai-tenger partján levő Plocéből indul, áthalad a boszniai Szarajevón, majd a horvátországi Eszéket érintve Pécs mellett halad Budapestig. Innen Nyíregyházáig megy a vonal

az M3-as magyar autópályaként. Később kettéágazik, az ukrajnai Lvovig, illetve Szlovákiát keresztülszelve visszakanyarodik Pozsonyba (ez már az A jelzésű szakasz).

A B jelzésű rész is érint magyar területet, Budapesttől a horvát határig az M7-es autópályán, majd ez is kettéágazik: szlovén területen folytatódva a végcél az olasz Velence, és a másik ágnak, a Zágráb–Rijeka–Koper vonalnak is a végállomása.

A Dunántúli Napló kérdésére Boro Brnic, a Horvát Autópálya-társaság V/C korridorért felelős igazgatója összefoglalta, mi is lehet a horvát autópálya-építések gyorsaságának és sikerének titka. Boro Brnic kiemelte, a horvát állam egy külön társaságot hozott létre e célra, amely egy kézben tartja a teljes beruházást az elejétől a végéig. Az igazgató hangsúlyozta, rendkívül jó a kapcsolatuk a különböző önkormányzatokkal, megyékkel (zsupánságokkal), ez a szükséges engedélyeztetés, kisajátítások során is fontos.

Az autópálya-építés függetlenül a helyi vagy országos pártpolitikától, teljes egyetértés kíséri, és kifejezetten politikamentesen, szakmai alapon szemlélik a folyamatot. Emellett a teljes horvát törvénykezés az autópálya-építést segíti, zökkenők nélkül és gyorsan zajlanak a szükséges engedélyeztetési, pályáztatási folyamatok.

Így már érthető, hogy Boro Brnic a tájékoztatón hosszasan sorolhatta, idén milyen szakaszokat adnak át illetve adtak már át a forgalomnak. Megkezdődött a Mura határhídjának kialakítása is. Ha ez megvalósul, horvát részről már nincs akadálya annak, hogy a Budapest és Rijeka távolság folyamatosan autópályán legyen leküzdhető. A magyar oldalon pedig az M7-es autópálya építése folyik. Az V-ös közlekedési folyosó és Baranya kapcsolata Az Európai Bizottság még 1991-ben foglalkozott először a nagy európai közlekedési folyosók kialakításának, fejlesztésének lehetőségével, majd több egyeztetés után végül 1997-ben, a Helsinkiben zajló konferencián véglegesítették is. Több közúti, vasúti és vízi folyosót jelöltek ki fejlesztési irányként. Magyarországot több is átszeli, egy pedig Baranyán át is halad.

Az V-ös folyosó három fő ágra oszlik, ezen belül a C jelzésű érinti Baranya megyét, a majdani M6/M56 autópálya és gyorsforgalmi út nyomvonalán. A C jelű szakasz az Adriai-tenger partján levő Plocéből indul, áthalad a boszniai Szarajevón, majd a horvátországi Eszéket érintve Pécs mellett halad Budapestig. Innen Nyíregyházáig megy a vonal

az M3-as magyar autópályaként. Később kettéágazik, az ukrajnai Lvovig, illetve Szlovákiát keresztülszelve visszakanyarodik Pozsonyba (ez már az A jelzésű szakasz).

A B jelzésű rész is érint magyar területet, Budapesttől a horvát határig az M7-es autópályán, majd ez is kettéágazik: szlovén területen folytatódva a végcél az olasz Velence, és a másik ágnak, a Zágráb–Rijeka–Koper vonalnak is a végállomása. A horvát autópályaépítés és a hazai munkák is részét képezik az európai úthálózat fejlesztésének (Fotó: AS) -->