A szexuális vonzerő és az ideális nő

– Akkor most egy „hogyan hódítsunk?” műről van szó?
– Ha nagyon akarja valaki, erre is alkalmas. Az ókortól napjainkig megvizsgáltam a szépségideálokat, a részleteket is elemezve, a hajhosszúságtól a lábméreten át a kebel nagyságáig. De elsősorban az elmúlt másfél évtized szépségre vonatkozó pszichológiai és evolúciós kutatásainak eredményeit összegzem.

– Milyen a több évszázados női szépség?
– Az a vonzó, ami az egészséget, a termékenységet mutatja. Ugyanakkor a mai nyugati világban a nőt már nem az utódszülés, hanem a szaporodás visszatartására való képesség határozza meg. A sovány, izmos alak az álom, ami nagymértékű önkontrollról szól, arról, aki kézben tudja tartani az életét.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „Ismerjük meg vonzerőnket, ne elvárásoknak akarjunk megfelelni”
[/caption]

– És milyen volt, milyen ma a tökéletes férfi?
– Minden korban és társadalomban a nők náluk idősebb férfit képzelnek el ideális társként, mert a státusa, és nem az izomereje a fontos, amivel el tudja tartani a családot. Ezzel szemben a mai nyugati férfi túlkozmetikázott, egyéni érvényesülésre épít. Napjaink férfi és női ideálja a valóság eltúlzása, vagyis egy karikatúra.

– A Nyugat tehát felfújja a szépség fontosságát?
– Igen, megfontolt érdekből, hiszen dollármilliárdok vannak a kozmetikumgyártásban, a ruhadivatban, a fitneszprogramokban.

– Mi a konklúzió?
– Hogy ismerjük meg biológiailag adott vonzerőnket, s ne társadalmi elvárásoknak akarjunk megfelelni.

Kutat és oktat

Meskó Norbert 1968-ban született Pécsett. A Leőwey Gimnáziumban érettségizett 1986-ban,  majd elvégezte a tanítóképzőt és a PTE művelődésszervező szakán is diplomát szerzett. 1992-ben lett a PTE-n pszichológus, 1997-ben doktorált. 2007 óta a PTE Illyés Gyula Karán oktat Szekszárdon, az egyetem evolúciós pszichológiai kutatócsoportjában dolgozik. Felesége, Brigitta jogász, két lányuk van, Boróka 6, Sarolta 3 esztendős.