A „táskás hölgy” igaz története - Egy pécsi városi legenda és a valóság

Január közepén hunyt el uránvárosi otthonában a pécsi „táskás hölgy”, dr. Bánki Endréné. Jellegzetes, különc alakját sok kérdés, rejtély lengi körül. A napokban jelentkezett egy hozzátartozó.

Sok pécsit foglalkoztatott a közelmúltban, hogy elhunyt a város egyik közismert arca, dr. Bánki Endréné dr. Fábián Györgyi – vagy ahogy sokan ismerhették, a „táskás hölgy”. Most a Dunántúli Naplónak írt egy közeli rokona, aki fellebbenti a fátylat a január közepén elhunyt idős hölgy olykor tragikus életéről:

“Lányom egy reggel azzal lepett meg, hogy rég halottnak hit nagynénémről írnak az interneten. Végigolvastam a cikkeket, a rengeteg kommenttel együtt, és úgy éreztem, hogy meg kell írni a legenda valóságos történetét, már csak azért is, mert a valóság nem illúzióromboló.

A fotó 1960. júliusában készült, a pécsi egyetem jogi karának aulájában, a diplomaosztón. A fotó bal szélén az első sorban dr. Fábián Györgyi

A szatyros hölgy, dr. Bánki Endréné, lánynevén Fábián Györgyi 1930-ban szülei egyetlen gyerekeként jött a világra Szekszárdon. Édesapja, dr. Fábián Ármin – eredeti nevén Fleschl – zsidó származású orvos volt, édesanyját Paulának hívták. Gyerekkoromban, az 50-es évek elején még találkoztam Györgyi szüleivel.

Szekszárdon laktak, egy elegáns villaszerű házban, s ami meglepő volt a számomra: Fábián doktor magánrendelőjében működő röntgengép is volt. Györgyi nagyszülei mind anyai, mind apai ágon Szekszárd környéki gazdag borkereskedők voltak. Innen is, meg az orvosi praxisból is származhatott a még a háború után is jócskán érezhető jómód, városi kertes villa, viszonylag jelentős méretű szőlőskert, présház. Az értékes bútorok, képek, műtárgyak jó része 1944-ben ki tudja kihez vándorolt. De a háború után is szép polgári enteriőrt hordozott a többszobás villa, amelynek alsó szintjén volt a tüdőgyógyászati magánrendelő.


Egy évet töltöttek a föld alá bújtatva

Györgyi 14 éves volt 1944-ben, amikor a szüleivel együtt egy megbízható szőlősgazda Szekszárd környéki birtokán egy földbe ásott üregben húzták meg magukat. Jó lenne ennek a derék embermentőnek tudni a nevét, de sajnos 68 év távolából nem maradt fenn semmi nyom A földbe ásott üreg tetejére deszkák kerültek, arra föld, valami rejtett levegőztető nyíláson át kaptak levegőt, éjjelente ételt, vizet. Közel egy évet töltöttek ebben a rejtett üregben, és mindhárman megmenekültek.

De mindhármukban súlyos nyomot hagyott ez a közel egyévnyi föld alatt töltött idő. Paula néni és Fábián doktor súlyos szívbetegek lettek, a kamaszlány Györgyi elméje sérült. Már fiatal lányként érezhető volt, hogy nem ép, állandó félelmek gyötörték. Az 1945 utáni években elmegyógyászati kezelések után valamit javult az állapota.

Anyám testvérével, dr. Bánki Endre rendőrszázadossal 1947-ben ismerkedett meg, aki akkor Szekszárdon dolgozott, és 1948-ban házasodtak össze. Édesapám, Schüttler István volt az egyik esküvői tanújuk. Bánki Endrét egyébként még 1944-ben Mauthausenbe hurcolták, ott szabadult fel, és hazatérte után lépett be rögtön a rendőrséghez. Fábián Györgyi koncentrációs tábori történetei tehát innen eredhettek. Bánkinak, mint ahogy Györgyinek sem volt gyermeke.

Betegen is tanult, felfedezték tehetségét

Bánki Endre 1949-ben Pécsre került, a házaspár ott telepedett le. Györgyi állapota hol jobb, hol roszszabb volt, mindig extravagáns külsejével, sokszor egzaltált viselkedésével hívta fel magára a város figyelmét. Én nagyanyámmal, Bánki Endre édesanyjával kisgyermekként nyaranta pár hetet Pécsett töltöttem, egy lakásban velük, és érzékeltem, hogy Györgyinél valami nincs rendben, már amennyit egy gyerek ebből érzékelni képes. Időnként a kanapén összegömbölyödött, fekete lepellel takarta be magát, ha bejönnek, ne lássa meg senki, hogy a szobában van.

Félelmei időről időre előjöttek. Egy jobb periódusban férje, akinek komoly összeköttetései voltak a városban elintézte, hogy befejezze az általános iskolát, majd a dolgozók gimnáziumában rövidített idő alatt leérettségizett. Sőt, beiratkozott a Pécsi Egyetem Jogtudományi Karára. Közben egy tehetségkutató versenyen felfedezték, hogy kiválóan fütyül, operaáriákat éppúgy, mint slágereket. Néhány alkalommal füttyművészként fellépett a pécsi rádióban.

Súlyosbodó tünetek, félbemaradt kezelések

Másodéves joghallgató korában szívinfarktusban meghalt az édesanyja. Ez a családi tragédia súlyos elmetüneteket váltott ki, a halál tényét összekapcsolta az üldöztetéssel, s valóságként élte újra az 1944-es eseményeket. Súlyos paranoid skizofrén tünetei jöttek, beszállították a pécsi elmeklinikára, ahol elektrosokkal, inzulin-blokkal kezelték.

Orvos édesapja azonban képtelen volt tudomásul venni lánya egyre súlyosbodó betegségét, orvosi tekintélyét felhasználva saját felelősségére kihozta az elmeosztályról. A félbemaradt kezelések azonban többet ártottak, mint használtak. Ettől a pillanattól kezdve egész élete a fantomokkal való küzdelemből, a mérgezések elleni óvintézkedésekből, az őt ért vélt támadásokkal szembeni beadványszerkesztésekből állt.

Jogi tanulmányait végül 1959-ben fejezte be, jogi doktor lett. Pécsett minden létező jogászi állást megpróbált megpályázni, de addigra külseje, zavaros beszéde, viselkedése, mindenekelőtt a sokszor tíz-tizenöt kilós magával cipelt szatyrai, meg városi színfolttá válása lehetetlenné tette, hogy dolgozzon. Férje megadóan tűrte viselkedését, ha nagyon rossz, elviselhetetlen állapotba került, akkor bevitte a pécsi klinikára, több ízben a SOTE Nyírő Klinikájára, de állapotán érdemben már nem tudtak változtatni.

Rögeszméje volt, hogy meg akarják mérgezni

Nagybátyám Györgyi állapota miatt nagyon nehezen, mondhatni akadályozottan tudta húgával, édesanyámmal, és a család többi tagjával tartani a kapcsolatot. Györgyi meggyőződése volt, hogy mi is azok közé tartozunk, akik el akarjuk pusztítani, meg akarjuk mérgezni, fertőzéseket küldünk rá. Évente egy-két alkalommal látogattak hozzánk, egy-másfél órát is nehezen bírt ki körünkben. Valójában attól is rettegett, hogy esetleg rábírjuk férjét, hogy egy újabb elmeosztályon történő kezelésre bevigye.

Azért vált Pécs utcáinak színfoltjává, mert amíg nagybátyám aktív rendőr volt, a kapitányságon töltött munkaideje alatt nem akart az Uránvárosban lévő lakásukban tartózkodni. Ugyanakkor a lakásban, a hűtőszekrényben, kamrában semmilyen általa fogyasztott élelmiszert nem mert otthon hagyni, sőt személyes fehérneműjéből is egy meghatározott készletet magánál tartott, mivel úgy vélte, ezen az úton is megmérgezhetik, megölhetik.

Soha nem fogadta el, hogy meghalt a férje

Számomra, de a szüleim, családtagjaink számára rejtély, hogy nagybátyám miért viselte el a „szatyros asszonyt”, miért hagyta őrültebbnél őrültebb cselekedeteit. Miért volt negyven éven át gondozója, hűséges, szerető jó férje. Nagybátyám, amennyire egy BM-alkalmazottnak erre lehetősége nyílt, még külföldi utakra, a Tátrába, a jugoszláv tengerpartra, Bulgáriába is magával vitte. Györgyi az idegen környezetben lényegesen elfogadhatóbban viselkedett. Dr. Bánki Endre 1987-ben, 71 éves korában szívrohamban halt meg.

A legenda része, hogy Györgyi napokig rejtegette halott férjét a lakásukban. A halálesettel egyidőben dr. Bánki volt kollégái a rendőrségen intézkedtek Györgyi elmegyógyintézetbe szállításáról, ahonnan viszonylag rövid kezelés után ismét kikerült. Akkor még élő édesanyámon is kereste férjét, nem fogta, nem tudta felfogni a halála tényét. A férje halála ismét előhívta a koncentrációs tábori történeteket, rövid látogatásai alatt arról mesélt, hogy „Bandit” Mauthausenben, Auschwitzban látták az elmúlt napokban, várta, hogy talán kiengedik, ez ügyben is beadványokat írt bíróságoknak, az ENSZ-nek, követségeknek.

A város odafigyel az extrém arcaira

Aztán édesanyám is elhunyt, még néhányszor felbukkant az anyámtól a lányomra szállt lakásban, majd eltűnt a látókörünkből. Nem akart velünk kapcsolatot tartani, az ellenségeinek tekintett bennünket. Abban bíztunk, hogy talán egy szociális otthonban él, majd arra gondoltunk, esetleg már elköltözött az élők sorából. Aztán az interneten olvasott szatyros asszonyról szóló cikkében ismertük fel.

Íme a városi legenda valóságos háttere. A kommentekből azonban kiderül egy fontos tanulság: egy város, egy kulturális és emlékezeti közösség a rohanó világ, a részvétlenség megannyi ténye ellenére igazából mégis figyel az extrém arcaira, a szatyros asszonyéra éppúgy, mint a néhai pesti Füttyös Gyurira vagy Szeged, Debrecen ki tudja milyen furcsa, háborodott, súlyos történeteket, történelmet hordozó extrémjeire, bolondjaira. Vagyis mégis van bennünk némi tolerancia háborodott lelkű társainkkal, még ha távolról is. Távolról! Mert közelről, közvetlen életközösségben ez bizony sokkal nehezebb.

A baranyai napilapra ITT fizethet elő!

járvány bama.hu
Koronavírus: új baranyai rekorddal fordultunk rá a hétvégére
Rákóczi Szövetség / 21 perce
Kilencezer külhoni magyar diáknak segítenek az iskolakezdésben
A Felvidéken már kiosztották az iskolatáskákat és támogatásokat, Kárpátalján jelenleg is tart az átadás.
Gyász
Fájó szívvel tudatjuk, hogy BIZÓ JÓZSEF cipész vajszlói lakos 90 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 21-én 15 órakor a vajszlói katolikus temetőben lesz. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy édesanyánk, anyósunk, nagymamánk, dédimamánk VÖRÖS JÁNOSNÉ Pataki-Nagy Olga életének 90. évében örökre megpihent. Temetése 2020. szeptember 22-én kedden 14 órakor lesz a sellyei temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Minden külön értesítés helyett. A gyászoló család
Az Úr nevében tudatjuk a rokonokkal, barátokkal, a volt munkatársakkal, szomszédokkal, ismerősökkel, hogy RÁTKAI ANTAL életének 67. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése szűk családi körben történik. Nyugodjék békében. Gyászolják nővére és unokatestvérei
"Drága jó szívét, dolgos két kezét áld meg Atyánk! Köszönöm, hogy ő lehetett az én Édesanyám!" Fájó szívvel tudatjuk, hogy VÉGH JÓZSEFNÉ Kosár Anna 92. éves korában örökre itt hagyott bennünket. 2020. szeptember 23-án 12.30 órakor kísérjük utolsó útján a hírdi temetőben. A részvétnyilvánítást kérjük mellőzni. Szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy SÁFRÁNY JÓZSEF volt kisbesztercei, ellendi lakos 80 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 23-án 14 órakor lesz az ellendi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy OLLMANN ISTVÁN 68 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 22-én 12.30-kor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. Gyászoló szerettei
A sors akaratát mély fájdalommal fogadva tudatjuk azokkal, akik ismerték és szerették, hogy HILLENBRAND KÁROLY volt pécsi, majd berkesdi lakos 77 éves korában váratlanul eltávozott közülünk. Temetése 2020. szeptember 22-én a 11.30 órakor kezdődő gyászmisét követően 12 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy DR. SÁGHI MIHÁLYNÉ Steiner Olga 91 éves korában elhunyt. Szűk családi körben temetjük el. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett hozzátartozónk TÓTH IMRE szalántai lakos 73 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 18-án 14.30 órakor a bostai temetőben lesz. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük! A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy BENEDEK SÁNDOR volt tésenfai lakos 92 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 17-én 14 órakor a harkányi temető ravatalozójából lesz. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SÁGI MARIANNA életének 63. évében elhunyt. Búcsúztatása szűk családi körben lesz. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy LES LÁSZLÓ 2020. augusztus 26-án 61 éves korában elhunyt. Szűk családi körben eltemettük. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy IGLHAUT ISTVÁN 71 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 21-én 12.30 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy SAS JÁNOS 85 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. szeptember 21-én 14 órakor lesz a pécsi köztemető oldaltermében. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy ID. KOHLMANN FERENC az Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet alapító elnöke, életének 97. évében elhunyt. Temetése 2020. szeptember 21-én az újpetrei katolikus templomban 15.30 órakor tartandó gyászmisét követően, 16 órakor lesz az újpetrei temetőben. A gyászoló család