A „táskás hölgy” igaz története – Egy pécsi városi legenda és a valóság

Január közepén hunyt el uránvárosi otthonában a pécsi „táskás hölgy”, dr. Bánki Endréné. Jellegzetes, különc alakját sok kérdés, rejtély lengi körül. A napokban jelentkezett egy hozzátartozó.

Sok pécsit foglalkoztatott a közelmúltban, hogy elhunyt a város egyik közismert arca, dr. Bánki Endréné dr. Fábián Györgyi – vagy ahogy sokan ismerhették, a „táskás hölgy”. Most a Dunántúli Naplónak írt egy közeli rokona, aki fellebbenti a fátylat a január közepén elhunyt idős hölgy olykor tragikus életéről:

“Lányom egy reggel azzal lepett meg, hogy rég halottnak hit nagynénémről írnak az interneten. Végigolvastam a cikkeket, a rengeteg kommenttel együtt, és úgy éreztem, hogy meg kell írni a legenda valóságos történetét, már csak azért is, mert a valóság nem illúzióromboló.

A fotó 1960. júliusában készült, a pécsi egyetem jogi karának aulájában, a diplomaosztón. A fotó bal szélén az első sorban dr. Fábián Györgyi

A szatyros hölgy, dr. Bánki Endréné, lánynevén Fábián Györgyi 1930-ban szülei egyetlen gyerekeként jött a világra Szekszárdon. Édesapja, dr. Fábián Ármin – eredeti nevén Fleschl – zsidó származású orvos volt, édesanyját Paulának hívták. Gyerekkoromban, az 50-es évek elején még találkoztam Györgyi szüleivel.

Szekszárdon laktak, egy elegáns villaszerű házban, s ami meglepő volt a számomra: Fábián doktor magánrendelőjében működő röntgengép is volt. Györgyi nagyszülei mind anyai, mind apai ágon Szekszárd környéki gazdag borkereskedők voltak. Innen is, meg az orvosi praxisból is származhatott a még a háború után is jócskán érezhető jómód, városi kertes villa, viszonylag jelentős méretű szőlőskert, présház. Az értékes bútorok, képek, műtárgyak jó része 1944-ben ki tudja kihez vándorolt. De a háború után is szép polgári enteriőrt hordozott a többszobás villa, amelynek alsó szintjén volt a tüdőgyógyászati magánrendelő.


Egy évet töltöttek a föld alá bújtatva

Györgyi 14 éves volt 1944-ben, amikor a szüleivel együtt egy megbízható szőlősgazda Szekszárd környéki birtokán egy földbe ásott üregben húzták meg magukat. Jó lenne ennek a derék embermentőnek tudni a nevét, de sajnos 68 év távolából nem maradt fenn semmi nyom A földbe ásott üreg tetejére deszkák kerültek, arra föld, valami rejtett levegőztető nyíláson át kaptak levegőt, éjjelente ételt, vizet. Közel egy évet töltöttek ebben a rejtett üregben, és mindhárman megmenekültek.

De mindhármukban súlyos nyomot hagyott ez a közel egyévnyi föld alatt töltött idő. Paula néni és Fábián doktor súlyos szívbetegek lettek, a kamaszlány Györgyi elméje sérült. Már fiatal lányként érezhető volt, hogy nem ép, állandó félelmek gyötörték. Az 1945 utáni években elmegyógyászati kezelések után valamit javult az állapota.

Anyám testvérével, dr. Bánki Endre rendőrszázadossal 1947-ben ismerkedett meg, aki akkor Szekszárdon dolgozott, és 1948-ban házasodtak össze. Édesapám, Schüttler István volt az egyik esküvői tanújuk. Bánki Endrét egyébként még 1944-ben Mauthausenbe hurcolták, ott szabadult fel, és hazatérte után lépett be rögtön a rendőrséghez. Fábián Györgyi koncentrációs tábori történetei tehát innen eredhettek. Bánkinak, mint ahogy Györgyinek sem volt gyermeke.

Betegen is tanult, felfedezték tehetségét

Bánki Endre 1949-ben Pécsre került, a házaspár ott telepedett le. Györgyi állapota hol jobb, hol roszszabb volt, mindig extravagáns külsejével, sokszor egzaltált viselkedésével hívta fel magára a város figyelmét. Én nagyanyámmal, Bánki Endre édesanyjával kisgyermekként nyaranta pár hetet Pécsett töltöttem, egy lakásban velük, és érzékeltem, hogy Györgyinél valami nincs rendben, már amennyit egy gyerek ebből érzékelni képes. Időnként a kanapén összegömbölyödött, fekete lepellel takarta be magát, ha bejönnek, ne lássa meg senki, hogy a szobában van.

Félelmei időről időre előjöttek. Egy jobb periódusban férje, akinek komoly összeköttetései voltak a városban elintézte, hogy befejezze az általános iskolát, majd a dolgozók gimnáziumában rövidített idő alatt leérettségizett. Sőt, beiratkozott a Pécsi Egyetem Jogtudományi Karára. Közben egy tehetségkutató versenyen felfedezték, hogy kiválóan fütyül, operaáriákat éppúgy, mint slágereket. Néhány alkalommal füttyművészként fellépett a pécsi rádióban.

Súlyosbodó tünetek, félbemaradt kezelések

Másodéves joghallgató korában szívinfarktusban meghalt az édesanyja. Ez a családi tragédia súlyos elmetüneteket váltott ki, a halál tényét összekapcsolta az üldöztetéssel, s valóságként élte újra az 1944-es eseményeket. Súlyos paranoid skizofrén tünetei jöttek, beszállították a pécsi elmeklinikára, ahol elektrosokkal, inzulin-blokkal kezelték.

Orvos édesapja azonban képtelen volt tudomásul venni lánya egyre súlyosbodó betegségét, orvosi tekintélyét felhasználva saját felelősségére kihozta az elmeosztályról. A félbemaradt kezelések azonban többet ártottak, mint használtak. Ettől a pillanattól kezdve egész élete a fantomokkal való küzdelemből, a mérgezések elleni óvintézkedésekből, az őt ért vélt támadásokkal szembeni beadványszerkesztésekből állt.

Jogi tanulmányait végül 1959-ben fejezte be, jogi doktor lett. Pécsett minden létező jogászi állást megpróbált megpályázni, de addigra külseje, zavaros beszéde, viselkedése, mindenekelőtt a sokszor tíz-tizenöt kilós magával cipelt szatyrai, meg városi színfolttá válása lehetetlenné tette, hogy dolgozzon. Férje megadóan tűrte viselkedését, ha nagyon rossz, elviselhetetlen állapotba került, akkor bevitte a pécsi klinikára, több ízben a SOTE Nyírő Klinikájára, de állapotán érdemben már nem tudtak változtatni.

Rögeszméje volt, hogy meg akarják mérgezni

Nagybátyám Györgyi állapota miatt nagyon nehezen, mondhatni akadályozottan tudta húgával, édesanyámmal, és a család többi tagjával tartani a kapcsolatot. Györgyi meggyőződése volt, hogy mi is azok közé tartozunk, akik el akarjuk pusztítani, meg akarjuk mérgezni, fertőzéseket küldünk rá. Évente egy-két alkalommal látogattak hozzánk, egy-másfél órát is nehezen bírt ki körünkben. Valójában attól is rettegett, hogy esetleg rábírjuk férjét, hogy egy újabb elmeosztályon történő kezelésre bevigye.

Azért vált Pécs utcáinak színfoltjává, mert amíg nagybátyám aktív rendőr volt, a kapitányságon töltött munkaideje alatt nem akart az Uránvárosban lévő lakásukban tartózkodni. Ugyanakkor a lakásban, a hűtőszekrényben, kamrában semmilyen általa fogyasztott élelmiszert nem mert otthon hagyni, sőt személyes fehérneműjéből is egy meghatározott készletet magánál tartott, mivel úgy vélte, ezen az úton is megmérgezhetik, megölhetik.

Soha nem fogadta el, hogy meghalt a férje

Számomra, de a szüleim, családtagjaink számára rejtély, hogy nagybátyám miért viselte el a „szatyros asszonyt”, miért hagyta őrültebbnél őrültebb cselekedeteit. Miért volt negyven éven át gondozója, hűséges, szerető jó férje. Nagybátyám, amennyire egy BM-alkalmazottnak erre lehetősége nyílt, még külföldi utakra, a Tátrába, a jugoszláv tengerpartra, Bulgáriába is magával vitte. Györgyi az idegen környezetben lényegesen elfogadhatóbban viselkedett. Dr. Bánki Endre 1987-ben, 71 éves korában szívrohamban halt meg.

A legenda része, hogy Györgyi napokig rejtegette halott férjét a lakásukban. A halálesettel egyidőben dr. Bánki volt kollégái a rendőrségen intézkedtek Györgyi elmegyógyintézetbe szállításáról, ahonnan viszonylag rövid kezelés után ismét kikerült. Akkor még élő édesanyámon is kereste férjét, nem fogta, nem tudta felfogni a halála tényét. A férje halála ismét előhívta a koncentrációs tábori történeteket, rövid látogatásai alatt arról mesélt, hogy „Bandit” Mauthausenben, Auschwitzban látták az elmúlt napokban, várta, hogy talán kiengedik, ez ügyben is beadványokat írt bíróságoknak, az ENSZ-nek, követségeknek.

A város odafigyel az extrém arcaira

Aztán édesanyám is elhunyt, még néhányszor felbukkant az anyámtól a lányomra szállt lakásban, majd eltűnt a látókörünkből. Nem akart velünk kapcsolatot tartani, az ellenségeinek tekintett bennünket. Abban bíztunk, hogy talán egy szociális otthonban él, majd arra gondoltunk, esetleg már elköltözött az élők sorából. Aztán az interneten olvasott szatyros asszonyról szóló cikkében ismertük fel.

Íme a városi legenda valóságos háttere. A kommentekből azonban kiderül egy fontos tanulság: egy város, egy kulturális és emlékezeti közösség a rohanó világ, a részvétlenség megannyi ténye ellenére igazából mégis figyel az extrém arcaira, a szatyros asszonyéra éppúgy, mint a néhai pesti Füttyös Gyurira vagy Szeged, Debrecen ki tudja milyen furcsa, háborodott, súlyos történeteket, történelmet hordozó extrémjeire, bolondjaira. Vagyis mégis van bennünk némi tolerancia háborodott lelkű társainkkal, még ha távolról is. Távolról! Mert közelről, közvetlen életközösségben ez bizony sokkal nehezebb.

A baranyai napilapra ITT fizethet elő!

Kommentek

Legolvasottabb

1
Felsővezetékek szakadtak Baranyában, áramkimaradás volt
2
Másodfokú riasztást adtak ki Baranyára a vihar miatt
3
Megnyílt a tüskésréti gokartpálya
4
Súlyos baleset történt a Komlói úton
5
Belefulladt a Balatonba egy középkorú pécsi férfi
sérüléshullám
Doll nem tudja, mitévő legyen
a gép forog / 5 perce
Cseh Laci nem áll le
A 2020-as hazai rendezésű Európa-bajnokságon még mindenképpen szeretne úszni Cseh László, aki szerdán szerzett ezüstérmet a Duna Arénában zajló úszó-világbajnokságon.
Gyász
Soha el nem múló fájdalommal tudatjuk, hogy MUSCHBERGER ÁGNES tragikus hirtelenséggel elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. augusztus 3-án 14 órakor lesz a pécsi köztemető dísztermében. A gyászoló család
Mindazokkal tudatjuk, akik ismerték és szerették, hogy drága szerettünk TAKARÓ REZSŐNÉ életének 90. évében örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2017. július 31-én a 12.30 órakor kezdődő gyászmisét követően 13 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk, nagymamánk DR. PFEIFER DÁNIELNÉ Pálmai Éva 74 éves korában hosszan tartó betegség után csendesen elhunyt. Szórás előtti búcsúztatása 2017. augusztus 1-jén 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető nagy dísztermében. Kérjük mindenki 1 szál virággal búcsúzzon. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy LÁZÁR ZOLTÁNNÉ Papp Ilona 90 éves korában július 12-én elhunyt. Utolsó útjára szűk családi körben kísértük. Gyászoló szerettei
„Nem múlnak el ők, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.” Fájdalommal tudatjuk, hogy HORVÁTH LAJOSNÉ Hideg Erzsébet molványi lakos 48 éves korában hosszan tartó betegségben elhunyt. Temetése július 29-én, szombaton 11 órakor lesz a molványi temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Gyászoló szerettei
„Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet, de a kegyetlen halál mindent összetépett. Bíztunk az életben hittünk a gyógyulásban, de legalább a csodában. Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél, nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél." CZEBEI JÁNOS halálának 1 éves évfordulóján emlékezünk. Szerető feleséged, fiaid, menyeid, unokáid, húgod és családja
"Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája te vagy, oh Isten, mindörökké!" Zsolt.k. 73.r. 26.v. Mélységes fájdalommal, szomorúsággal emlékezem szeretett fiamra GÁL LÁSZLÓRA akit 10 éve szólított magához az Úr, de lélekben együtt vagyunk. Gyászoló édesanyád
Egyedülálló tárlat / 58 perce
Dalí-kiállítás nyílik Szegeden
Leértékelések / 1 órája
Leárazás és akció: vásároljunk okosan és megfontoltan!
Wald Katalin
Pécsvárad / 1 órája
Egyre többen nyitnak be a Tourinform- iroda ajtaján
H. Zs.
Településkép / 2 órája
A helyiek véleményére, ötleteire is kíváncsiak Bólyban
Wald Katalin
temetés / 2 órája
Végső búcsút vettek Schubert Évától
a magyar-görög elé / 2 órája
Kőkemény meccset várnak a srácok