Közélet

2012.06.16. 00:22

A Zsolnay huszonöt perces problémája

Az idei színházi fesztiválon láthattuk először, mi történik, ha Pécs belvárosában, és a Zsolnay Kulturális Negyedben párhuzamosan futnak hasonló programok. Kiderült: nem volt jó húzás a Zsolnayba telepíteni a POSZT idején megszokott gasztronómiai rendezvényt. Márta Istvánt, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetőjét más, a negyedet érintő ügyről is kérdeztük.

Babos Attila (Dunántúli Napló)

Nem volt sikeres a Zsolnay-negyed bemutatkozása a POSZT alatt, a korábban a Sétatéren megrendezetthez hasonlítani próbáló gasztronómiai rendezvényük érdektelenségbe fulladt. Sokan a belváros és a negyed ellentétének, e sajátságos viszony problematikájának tudják be mindezt. Ön szerint hol hibáztak?

– A Zsolnay Negyed színházi és egyéb programjai a Bóbitában, az Egyetemi színpadon, az E78-ban és a workshopok kimondottan sikeresek voltak. A Ginko Gasztro Korzó a POSZT egy kiegészítő programja volt a negyedben. Az időjárás katasztrofális volt és a „25 perces gyaloglás” problémával is nehezen boldogultunk. A kisvonat hektikusan járt, a közönség még szokja a távolságot. A POSZT az idén több helyszínre költözött, ez megosztotta a közönséget és némileg rontotta a negyed pozícióját.

– Mit tehetnek helyzetük javítására?

– Ötleteink vannak, de az örökségkezelő magában kevés, csakis a város együttműködésével lehet lépéseket tenni. Az a sajátosság, hogy a Pécsre látogatók mindenképpen eljutnak a Széchenyi térre, a Király utcába, az előnnyé is fordítható számunkra. Olyan utcabútorokat, dekorációkat kell kihelyezni, amelyek segítségével ki lehet hozni a vendégeket a belvároson keresztül. Többek között olyan kisvonatra lenne szükség, amely meghatározott menetrend szerint, pontos közlekedéssel, a fontos helyeken kialakított, a városképbe illő megállókon keresztül jutna ki – többek között – a negyedbe. A megállókban legalább három nyelven kiírnánk a menetrendet, az útvonalat, a tarifát. Azt gondolom, hogy fentieken túl is nagy hiba a belváros Zsolnay-negyed ellentétről beszélni, már csak azért is, mert nem lehetünk magunk ellenségei.

– Mire gondol?

– Bolondok lennénk, ha a belvárosi saját intézményeinket nem promotálnánk. Ne felejtsük el, hogy ma már több divíziónk– a Cella Septichora, a Galéria és a Művészetek és Irodalom Háza is – a belvárosban működik. Utóbbi bejáratánál egy nagy, figyelemfelkeltő utcai dekorációt szeretnénk elhelyezni, és egy látványos, modern Zsolnay-Kodály Információs Pontot kialakítani a kapualjban, olyat, amely kétséget sem hagy afelől, hogy a pécsieknek és az idelátogatóknak vétek lenne kihagyni a negyedet.

– Ugyanakkor sokan nem szívesen jönnek ki, indulnak haza a Felsővámház, a Major utcákon, vagy a 6-os mentén, mások a buszközlekedést bírálták. Igaz, a kultfőváros eredeti programjában elképzelt díszburkolatos gyalogút megépítése, a romosabb házak kisajátítása, a terület rehabilitációja elmaradt.

– Utóbbiról érdemben nem tudok nyilatkozni, de sajnálom, hogy nem úgy alakult. A buszos problémafelvetéssel kapcsolatban van bennem egy kis értetlenség. Ha megnézzük a környék buszos térképét, láthatjuk, hogy sok járat közlekedik a negyed több bejárata felől is, éjszakai járatok is vannak, és egy ideje már a 30Y-járat is eléri a negyedet és a mauzóleumot. A környékkel kapcsolatos biztonsági aggályokat magam is hallottam, ugyanakkor az eddigiek azt bizonyítják, hogy az ezzel kapcsolatos félelmek alaptalanok. Mindenesetre a rendőrséggel, a közterület-felügyelettel is egyeztettünk, és fokozottabban ellenőriznek, járőröznek ezekben az utcákban, mióta a negyed működik.

– A negyeddel kapcsolatban felmerül, hogy kevés a hely, ahol le lehetne ülni, időzni, ami másért fontos fiatalnak, idősnek. Hasonló problémának érzik olvasóink, hogy a játszótereket tűzi a nap. Tervezik az árnyékolást?

– A három játszóterünk egy része árnyékban van ma is, másutt pedig a már telepített fák növekedésével a helyzet csak javulni fog. A „padhelyzet” valós probléma, ezt egy különleges pályázattal szeretnénk megoldani, ti. saját pad elhelyezésére, „megvételére” lesz majd lehetőség.

– A negyed már száz százalékosan üzemel, de van még több, nagy, üresen álló épületrész, amit nem sikerült  kiadni. Részsiker vagy kudarc?

– Negyvenezer négyzetméterből kevesebb mint négyezer nincs hasznosítva, de azok is szerkezetkész épületrészek, négy nagyobb egység. Kettővel kapcsolatban előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a bérbeadással kapcsolatban, de a konkrétumok még nem nyilvánosak.

– A Zsolnay foglalkoztatja júniustól a Pécsi Galéria és a Kulturális Központ egykori munkatársainak javát. A városban már terjed a pletyka, hogy a városházán kiadták: az önök feladata lesz az új emberekkel száznegyvennyolc fősre duzzadt ZSÖK-ből elküldeni többeket. Egyes jól értesültek már konkrét számokat is tudnak, legalább tíz emberről beszélnek. Mikorra derül ki, kinek kell mennie?

– A közgyűlés egyértelműen döntött a racionalizálásról, de ennek formáját, keretét nem határozta meg. Egy ekkora, többféle és fajta közfeladatot ellátó, európai előírásoknak és a hazai szakhatóságoknak megfelelő szervezetnél mint a ZSÖK, nem sok a százötven dolgozó. Az új egységek belépését követő struktúra megújítása, harmonizálása során foglalkozunk majd a személyi kérdésekkel. Erre az ősz folyamán kerül sor.

– A Kodály Központnak és a Zsolnay-negyednek megítélt 500 milliós állami támogatás egyelőre csak ígéret, az időarányos rész állítólag most már tényleg megjön napokon belül. Arra azonban nincs garancia, hogy ezt a pénzt jövőre, majd azt követően is megítélik a városnak. Ha nem lesz támogatás, összeomlik a ZSÖK?

– Ez semmiféleképpen nem történhet és nem is történik meg. A negyed és a Kodály Központ annál fontosabb intézmények, hogy bármelyik kormány magára hagyja, ebben teljesen biztos vagyok. A pécsi polgármesternek, az országgyűlési képviselőknek és a pécsi kulturális élet képviselőinek pedig van olyan lobbierejük, hogy ne engedjék el intézményeink kezét.

– A minap rendkívüli eset történt „önöknél”, amelynek előzménye is volt már, ha nem is ily hangos. A borozót üzemeltető vállalkozó egy POSZT-kísérőrendezvényt is megzavarva szidalmazta a negyed vezetését, kifejezve csalódottságát, mert nem megy az üzlete, ki kellett vezettetni a gyár területéről. Az egyetemisták pedig lapunknak is panaszkodtak már arra, hogy a menza minősége kifogásolható. Mit tehet ön a hasonló helyzetek megelőzésére?

– Egy vezető kulturális centrumban bűn és megengedhetetlen a kulturálatlan viselkedés. A szakmai hozzáértés hiánya miatti sikertelenség pedig tényleg bosszantó lehet. Az említett vállalkozóval azóta megbeszéltük, és elrendeztük az esetet. Nem lesz „legközelebb”, csak szerződésbontás. A menzával kapcsolatban hozzánk is érkeztek panaszok, de ezekről messzemenő következtetéseket hiba lenne levonni. Arra kértem az egyetemet, hogy készítsenek a hallgatók és a tanárok körében egy felmérést a menza működéséről. Az eredményt most elemezzük és ezek után ülünk le a bérlővel tárgyalni. Meg kell jegyezni, hogy mindannyian „próbaévesek” vagyunk. Hibákkal, problémákkal és örömökkel, bánatokkal. Egy biztos. Az idei 88 ezer látogató nagy többsége visszajön majd, és nem egyedül. Fantasztikus élmény látni és érezni az emberek örömét a kiállítások, rendezvények, vagy csak egy egyszerű negyedbéli séta alkalmával.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!