Állatkerti csodákról álmodnak

2006-ban még csak a víziló kap nagyobb kifutót, és a csimpánzok új házat, de 2007-ben már 400 milliós csomaggal számolnak, melyhez most készülő pályázattal címzett támogatásból várják a segítséget. – A 800 millió felét környezetvédelmi célokra, vízvédelemre fordítjuk, ez egyébként uniós elvárás, a másik részből pedig Európában is egyedülálló zoo-t szeretnénk építeni – mondja Pintér Tibor igazgató.
Az állatbemutatókat olyan ötletes megoldásokkal formálják át, melyre a környező országokban sehol nincs példa. A kalandpark jelleg mindenütt teret kap, az új módi első jelei a szurikáta termeszvárnál figyelhetők meg. A kis rovarevők lakhelyét ugyanis emberléptékű változatban is megcsinálták, ahol a gyerekek eljátszhatják a kismacska méretű állatkák mindennapjait. Jövőre a prérikutya összkomfortos lakrészét alakítják ki hasonló formában, és egy hatalmas madárodú is helyet kap itt, sőt egy függeszkedő rész is, így a látogatók akár a denevérekkel is „azonosulhatnak”. Szóval igazi interaktív növény- és állattársadalomba csöppen majd a látogató, a helybeleik pedig a Mecsek teljes élővilágát egy helyen találhatják majd meg.
Turistavonzó látványosságnak ígérkezik az is, hogy szafari jelleggel kapnak mozgásteret az állatok. Az Afrika részen például szabadon szaladgálhatnak a zebrák, a struccok és társaik, az ausztrál területen az emuk, kenguruk és a nagy marák. A tágas tereken az állatházak tetejére pedig teraszokat alakítanak ki, és ezekből a szolgáltató bázisokból lehet akár órákon át szemlélni a mozgásukat. Ügyelnek arra is, hogy a téli időszakra mind több állat lakrészét lássák el egyik oldalán üvegfallal, így a hideg hónapokban is láthatnánk őket. Az embereket is közelebb viszik a kert lakóihoz, a madárröptetőben és a majomházban bárki ott sétálhat perceken át közöttük. Az idén elindított Lilliputi faluban pedig nem csak Fallabella (mini ló), de mini szamarak, tehenek, tyúkok, nyulak futkosnak. A meseszerű környezetben a műtehén megfejhető, és a kiscsibék keltetése is nyomon követhető.