2011.12.16. 16:27
„Atombombával lehetne csak megváltoztatni a ciklonok működését”
Van egy pécsi felhőfizikus, akinek az eredményeit a legnagyobb amerikai légkörkutató intézmények is felhasználják. A tudós, Geresdi István „mellesleg” a PTE Természettudományi Karának dékánja.
– Benne volt a jégeső-elhárításban. Jogos volt a központi, állami szolgálat megszüntetése?
– Évente volt tíz eset, nem lehet arra egzakt módon válaszolni, hogy mi lett volna, ha nem lőjük fel a rakétákat. Perdöntő bizonyíték nincs a hatékonyságára sem, de az elv helyes, jégkristályképző ezüstjodidot a felhőkbe juttatva megelőzhetők a jégesők. A kérdés inkább az, hogy megfelelő időben és mennyiségben a megfelelő helyre jut-e beavatkozás? Szóval lenne még mit kutatni ebben a kérdésben is.
[caption id="" align="alignleft" width="334"]
„Szinte csak a nyári vakációban vagyok fizikus” – Geresdi István
[/caption]
– Felhőfizikus. Mit jelent ez?
– A felhőkben lejátszódó folyamatokkal foglalkozom, azt vizsgálom, hogy például a mikronnyi részecskékből hogyan lesznek centis jégszemek. Mindezt modellezzük számítógépen is.
– Mennyit haladt előre közben az időjárás-előrejelzés?
– Amikor harminc éve munkába álltam, az első nap beleszaladtam egy hatalmas esőbe. Mert akkoriban fél napra előre sem lehetett bízni az előrejelzésben. Ma három-négy napra megmondják, hogy mire készüljünk, húsz év múlva meg majd egy hétre.
– A beavatkozás is fejlődik?
– Egy kisebb zivatarfelhő anynyi energiát termel, mint a paksi atomerőmű egy blokkja naponta. Így tehát egy ciklont csak úgy lehetne megváltoztatni mechanikai hatással, ha atombombákat robbantanánk a közepében.
– Hol hasznosíthatók akkor a felhőfizikus eredményei?
– Például a pár ezer méter magasan haladó kisrepülők szárnyjegesedésére dolgoztam ki nagy pontosságú modellt, amit a legnagyobb amerikai légkörkutató intézet is használ, sőt a NASA is átvett.
– Hogy fér meg a kutatás a dékán oktatási és irányítási feladataival?
– Kezdetben eldöntöttem, hétfőn oktatok, kedd az akadémiai nap, szerda a vezetői, csütörtök a mindenes, péntek a kutatásé. Nos, jó ideje nincsenek már „péntekek”, helyette a nyári vakációban vagyok fizikus. Megjegyzem, a szabadidőmben is a „felhőkben röpködök”, kollégáimmal éles kosárlabdameccseket vívunk.
– És a kultúra?
– Amikor tehetem, olvasok. Sci-fi rajongóként különösen Asimov robotvilága fog meg.
Fizikus a nagyfia is, a lánya művész
Geresdi István 1956-ban született Baján. Dombóváron érettségizett, Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen diplomázott fizikusként 1980-ban. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az Alkalmazott Felhőfizikai Központban, majd a jégeső-elhárításnál dolgozott. 1992-ben kandidált, 1995-től teljes állásban a PTE Természettudományi Karán tanít. 2006-tól a Környezettudományi Intézet tanszékvezetője, 2007-től a kar dékánja, az MTA doktora. Nős, nagyobbik fia, Attila ugyancsak fizikus, 27 éves, és a napokban doktorál, leánya, Zsófia 22 éves, jelmez- és díszlettervező, s master szakra jár a Képzőművészeti Egyetemre, András fia pedig 20 esztendős és matematikusnak tanul.
