Autóföldrajz, avagy egy tudós hobbija

– Hogy tud a földrajz a mentősöknek segíteni?

– A mentőellátást hazánkban úgy szervezték meg, hogy a kocsik leginkább csak a megyehatárig közlekedhettek. Ebből olyan különös helyzetek adódtak, hogy például Kaposszekcsőről rálátni a dombóvári kórházra, ám ha baj volt, Komlóról kellett hívni a segítséget. Térképeink segítségével korszerűsítették az országos hálózatot, új térinformatikai programunk pedig képes megoldani, hogy onnan jön a kocsi, ahonnan a legrövidebb az út. Sőt időjárási viszonyokhoz, közlekedési szituációkhoz is hozzáigazítható a mobil mentőállomások elhelyezése.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A tudós azt is vizsgálja, hogyan hathat egy autógyár a környezetére (fotó: Laufer László)
[/caption]

– Minden férfi bolondja valamiképp az autóknak, de ezt a hobbit is sikerült tudományos magasságokba emelnie. Mit rejt az autóföldrajz?

– Én inkább gépjárműföldrajznak nevezném. Egykor rendszeresen írtam cikkeket az Autó-Motornak, és volt egy Nosztalgia Járművek elnevezésű saját újságunk is. Napjainkban leginkább a területi érdekességeket vizsgálom, egy új autógyár területfejlesztő hatásait, például hogy miért sokkal nagyobb az Audi-gyár környezetformáló szerepe, mint a Suzukié. Persze autósként én is összevetem a márkák árát, teljesítményét, az új meghajtásokat is.

– Legfőbb kutatási területe a kulturális földrajz, melyhez Pécsett az EKF-program bőségesen kínált új témaköröket.

– Leginkább azzal foglalkozom, hogy a kulturális beruházások miképp teremtenek kreatív gazdaságot, és ez mennyire alakítja át a városrész szerkezetét. Tény, hogy a Király utca vége és a Balokányliget között még nagyon lassan pezsdül az élet, de van remény: a nyugati mintáknál is mindenütt hosszú idő kellett a változáshoz.

– Ha már hobbi: két évtizeden át kosárlabdázott, most viszont edző.

– Igen, csak egészen más területen. Minden esztendőben én készítem fel a magyar középiskolás válogatottat a földrajzos világbajnokságra. Tíz éve ott vagyunk az angol nyelven zajló vetélkedéseken, melyre különleges hazai válogató versenyen választjuk ki a legjobbakat, és „pécsi edzőtáborban” célirányosan készülünk rá. A gimnazistáink többször nyertek ezüst és bronz minősítést, és már a csapat is dobogóra állhatott.

A dékánhelyettes még aktív kosárlabdázó

Trócsányi András 1969-ben született Debrecenben. Pécsett nőtt fel, a II-es számú Gyakorló Általános Iskola elvégzése után a Leőwey Gimnáziumban érettségizett, a PTE TTK angol–földrajz szakán diplomázott. Doktori disszertációjában a humán erőforrások területi elhelyezkedését elemezte, vagyis azt, hogy hazánkban hol, milyen mérhető adottságokkal rendelkeznek az emberek. A PTE Társadalomföldrajz és Urbanisztika Tanszékének vezetője, a TTK kapcsolati dékánhelyettese. Több mint húsz éven át kosárlabdázott, ha ideje engedi, a kari csapatban játszik. Két lánya van, Boglárka 9, Petra 6 esztendős.