Az épülő Koncertterem kockázatai

A továbbfejlesztett tanulmányok kisebb-nagyobb változásokon mentek át. Mi arra vállalkoztunk, hogy a koncert és konferenciaközpont tanulmányából a kockázatelemzést vesszük górcső alá.

Az eredeti tanulmányban még szerepelt egy pont, amely az építési területen lévő idegen tulajdonú ingatlanokkal volt kapcsolatos, és amely nyilvánvalóan kikerült onnan, mert eljárt felette az idő, meg azért is, mert a város nem vette figyelembe. A szakértők véleménye szerint ugyanis indokolt lett volna új értékbecslés készíttetése, „mivel a tervezett vételár a szokásos pécsi ingatlanárakat meghaladja”. Új értékbecslés azonban nem történt, így közel 800 millióért vásárolta meg az önkormányzat a B52-es tömböt, hogy aztán lebonthassa.

Még nem áll rendelkezésre a megfelelő szakértelem

A beruházás csúszását, illetve az üzemeltetés kudarcát jelentheti, amennyiben a létesítményt üzemeltető szervezet nem áll fel időben, hiszen mind a rendezvényszervezés, mind a projekt piaci bevezetését segítő marketingaktivitások előkészületi ideje megköveteli, hogy már a beruházási fázisban megkezdődjön a munka. Komoly kockázati tényező, írják a tanulmányírók, ha az üzemeltető szervezet szakmailag nem képes a létesítmény sikeres működtetését biztosítani. Mert a létesítmény speciális szakértelmet igénylő kialakítása professzionális üzemeltető szervezet létrehozását teszi szükségessé. „Ehhez jelenleg – ilyen komplexitásban – nem áll rendelkezésre a megfelelő szakértelem. A tervezett üzemeltető szervezet nagymértékű szervezetfejlesztése szükséges, amelyet mielőbb meg kell kezdeni”.

Építési engedélyezés: nem számoltak csúszással

Az adminisztratív kockázatok sorában a tanulmány az építési engedélyezési eljárás esetleges elhúzódásával is számol, de leszögezi: e „kockázat bekövetkezésének valószínűsége alacsony”. Ehhez képest a tavaly májusban beadott engedélyezési tervre csak szeptember második felében bólintottak rá. „A kivitelező kiválasztása a már rendelkezésre álló tendertervek birtokában megkezdődhet”, olvashatjuk, de kivitelezője még mindig nincs az épületnek.

[caption id="" align="alignleft" width="278"] Látványtervek a koncertteremről
[/caption]A Sárga könyves eljárás a beruházás rákfenéje

A műszaki kockázatok között a tanulmány felhívja a figyelmet a Sárga könyves eljárásra, amelynek értelmében a kivitelező feladata a kiviteli tervek elkészítése, ezért a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás idejére a tervezés folyamata megszakad, arra csak a szerződéskötést követően kerül sor. Ez az aggodalom valóban jogos, a tervezés folyamata hosszú hónapok óta áll. Figyelemre méltó megállapítás, hogy „nyilvánvalóan eltérő érdekek vezérlik a Megbízót és a kivitelező vállalkozást: míg Megbízó célja a lehető legjobb minőségű, legértékesebb épület kialakítása, addig a kivitelező számára a legolcsóbb – de még kielégítő megoldást nyújtó – alternatíva a legkedvezőbb.” Különösen problémás lehet ez az ellenérdekeltség, érvel a tanulmány, olyan egyedi, magas minőségi színvonalat kívánó, más beruházásokkal nehezen összehasonlítható építmények esetében, mint a koncertterem, ahol a belsőépítészeti kialakításoknak, az esztétikai megjelenésnek fontos szerep jut. „Mivel az építési engedélyezési tervdokumentációk csak korlátozott utalást tartalmaznak a belsőépítészeti, műszaki kialakításokra (és ezek objektív meghatározása is igen nehézkes), ezért a kiviteli tervekben már a kivitelező hatásköre az általában igen költséges, ezért a kivitelezők által gyakran olcsóbb helyettesítőkkel pótolt belsőépítészeti, műszaki megoldásokról szóló döntések meghozatala.”

A koncertterem, mint a város új konfliktusforrása

Külön fejezetben foglalkozik a tanulmány a projekt működtetése során felmerülő kockázatokkal. Konfliktus alakulhat ki a város kulturális intézményei és a koncertterem rendezvényszervező egysége között. A városban működő kulturális intézmények, rendezvényteremmel rendelkező létesítmények nem vélekednek ugyanis egyértelműen pozitívan az új beruházásról, konkurenciaként tekintenek rá. „A kockázat bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges egy átfogó reform a kulturális intézményekre vonatkozóan, a támogatási rendszer megreformálása, valamint az intézmények közötti együttműködési keretek meghatározása. A folyamat kezdeti lépését jelentette a Pécs Holding Zrt. létrehozása.” Az idézett gondolatok megfontolandóak, ám az utóbbi kijelentés nehezen értelmezhető.
Nagy a valószínűsége annak, hogy „a város nem képes a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges források biztosítására, hiszen a város jelenleg is jelentős költségvetési hiánnyal gazdálkodik”. A kockázat kiküszöbölését jelenti „a különböző kulturális létesítmények és intézmények támogatásának, működtetésének racionalizálása, a felesleges funkciók, párhuzamosságok megszüntetése” ; illetve a koncertterem alapvetően piaci alapon történő üzemeltetése.

Programszervezésre kevés az idő, s csúszik az átadás

Felhívja a tanulmány a figyelmet arra is, hogy előfordulhat, 2010-ben kevés rendezvény lesz a házban. „A kockázat alapvetően abból fakadhat, hogy kevés a programok megszervezésére rendelkezésre álló idő, a létesítmény átadásának kockázata eleve elriaszthatja a potenciális rendezvényszervezőket attól, hogy jelentős előkészítési idejű programokat szervezzenek ide.” A tanulmány nem említi meg a kevés rendezvény okai közt azt a nem elhanyagolható tényt, hogy nagy valószínűséggel a 2010. év vége felé lehet majd megtartani az első előadást. Érdekes érve a tanulmánynak, miszerint „alacsony a kereslet a komolyzenei koncertek iránt”. Ráadásul „jellemzően a helyi lakosok jelentik a fő célcsoportot, amely alacsony fizetőképességet jelent.”

Ha a környezet nem változik, csökkenni fog a látogatottság

Annak pedig igen nagy a valószínűsége, érvelnek, hogy kevés nagykonferencia szervezhető a létesítményben. Ennek „hatása a központ üzemeltetésére kimagaslóan nagy, egyrészt a nemzetközi tendenciák (ti. a rövidebb és kisebb konferenciák számának növekedése), másrészt a város periférikus helyzete és turisztikai infrastruktúrájának hiányosságai, harmadrészt pedig a városi intézmények konkurenciaharca miatt.”
Súlyos, de megfontolandó megállapítás, mi szerint „jelenlegi állapotában a Balokány Pécs egyik leszakadó, szlömösödő városrészének tekinthető, amely nem illeszkedik a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont minőségi színvonalához. Amennyiben a környezet fejlődése nem valósul meg, úgy várhatóan jelentősen csökken a PKK látogatottsága.”