Az uránbányászat 60 éve

– Igaz, hogy bauxitbányaként indult a Mecsekben a munka?

– Igen, afféle hadi elterelésként Bauxitbánya Vállalatként 1955-ben alakult meg a cég. Mindemellett egy évre rá már Pécsi Uránércbánya Vállalat lett a neve, és ekkor kezdődött a termelés is. Mecseki Ércbányászati Vállalat pedig 1964-ben lett. A csúcsidőszakot a nyolcvanas években éltük, több mint nyolcezer dolgozóval, aztán 1997 szeptemberében zárult az érckihozatal, ekkor jött ki az utolsó érces csille.

– Született néhány emlékezetes rekord a fél évszázad során.

– Csak néhány elgondolkodtató adatot mondanék: 18 millió köbméter kőzetet termeltünk ki, melyben 21 ezer tonna fémurán volt. A kihajtott vágatok hossza pedig 1200 kilométer, vagyis Strasbourgig vasútvonalat építhettünk volna a föld alatt. Működött 11 külszíni és 19 vakaknánk, és akadt köztük 1146 méter mély is. Továbbá egyedülállóak voltak a hazai bányászatban a klimatizált munkahelyeink, mert odalent előfordult, hogy 55 Celsius-fok volt a kőzethőmérséklet.

– Mi az, amit a város az uránbányáknak köszönhet?

– Több tízezer család élt az évtizedek során a bányáknál keresett pénzből. Emellett a vállalat építette Uránváros nagy részét, a műjégpályától a mai Harmadik Színházig. Ötezer lakás fölött rendelkeztünk, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, áruházakat húztunk fel, és első osztályú foci, kézilabda, modellező sportszakosztályokat tartottunk fenn.

– Mi érhető ma el az uránbányász múltból?

– Kővágószőlősön és Pécsett a Káptalan utcában is működik Bányászati Múzeum. Emlékkövek állnak az aknák helyén, emlékművek és emléktáblák jelzik a föld alatti munkánkkal kapcsolatos jeles eseményeket Pécstől Bakonyáig.

– Miben különleges ma a Mecsekérc Zrt.?

– Azt hiszem, önmagáért beszél, hogy ez az egyedüli olyan jogutód társaság, mely a magyarországi bányavállalatok közül nem került felszámolási eljárás alá. Az sem mindennapi, hogy a 170 alkalmazottunk fele felsőfokú végzettségű.

– Min dolgoznak napjainkban az urános bányamérnökök?

– Hogy csak néhány nagyobb volumenű munkát említsek: mi építettük meg Bátaapátiban a kis és közepes radioaktív hulladéktárolót, most pedig a Paks II. atomerőmű építéséhez kapcsolódóan az engedélyezési eljárást megelőző földtani kutatási munkákat végezzük. Emellett a társaságunk erősítette meg a devecseri iszapömlést követően az épen maradt gátakat.

– A bányász szaktudás csak határon belül értékesíthető?

– Szlovákiában részt veszünk a bohunicei atomerőmű területén épülő, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéklerakó építési munkáiban, és márciusban nyílik mérnöki irodánk Abu-Dhabiban. Emellett alagútépítési munkákra készülünk Szlovéniában és Finnországban is.

– Ön mióta uránbányász?

– Én is jubilálok, idén harminc éve, hogy a cégnél dolgozom.

Bólyból Pécsre, Miskolcon át

Molnár János 1955-ben született Bólyban. Ott is nőtt fel, Pécsett érettségizett, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen pedig 1980-ban diplomázott bányaművelő mérnökként. A Mecseki Szénbányászati Vállalatnál kezdte a munkát, itt dolgozott hat éven át, 1986-tól pedig a Mecseki Ércbányászati Vállalat és jogutód cégeinek alkalmazottja. 2012 decembere óta a Mecsekérc Zrt. vezérigazgatója. Korábban rendszeresen síelt, focizott, most a kutyasétáltatás a legfőbb hobbija. Felesége, Ágnes németnyelv-tanár, lányuk, Eszter 34, fiuk, Ákos 28 esztendős.