Közélet

2006.07.01. 11:00

Balesetek: fel nem ismert járvány

Baranya | A közelmúltban fejeződött be az a program, amelyen dr. Dóczi Tamás professzor vezetésével munkálkodott egy csapat. A sérülések és balesetek következményeinek csökkentésére, a hatékonyabb kezelési módok, valamint a jobb rehabilitáció módozatainak kidolgozására koncentráltak.

Kozma Ferenc - Dunántúli Napló

Évente kétezer-kétezerötszáz ember hal meg Magyarországon közlekedési balesetben. Az ország balesetsebészeti járóbeteg-szakrendelésein 2,2 millióan fordulnak meg, s a fekvőbeteg-osztályokon közel százötvenezren gyógyulgatnak évente.

Sok-e mindez, avagy kevés? Az olvasó joga eldönteni. Mindenesetre a Pécsi Tudományegyetem „megszólított” klinikáinak szakemberei három éven át a baleseti okokat kutatva a gyógyítás-gyógyulás esélyeit elemezték. Ipari gyártó segítséget is bevonva új eljárások kifejlesztésén dolgoztak. Már a hároméves program címe is sokat mondó: Egy fel nem ismert járvány: sérülések és balesetek.

[caption id="" align="alignright" width="200"] Dr. Dóczi Tamás a PTE klinikaigazgatója vezetésével a balesetek, sérülések természetét és a gyógyítás gyakorlatát vizsgálták
[/caption] Közel félmilliárdot fordíthattak a kutatásokra. Számba vették többek között a koponya/agysérülések, a gerincsérülések valamint a végtagsérülések gyakoriságát, elemezték társadalmi hatásait, a halálokokat és a költségeket. Kiszámították, hogy csak az orvosi költség évi 20 milliárd forint, ám a további rokkantság, halál miatt évi 133 milliárdba kerül Magyarországnak a véletlen tragédiák sorozata. A bokatöréstől az agyhalálig. Igyekeztek új, a sérültek hatékonyabb kezelését biztosító eljárásokat, műtéti technikákat kitalálni. Piacképes diagnosztikai eszközöket alkottak, a kor követelményeinek megfelelő implantátumokat és műszerkészleteket. Áttörést értek el a hatékonyabb rehabilitációt segítő eljárásokban. Hogy mit ne mondjunk: a végtag amputáltak számára új protéziseket fejlesztettek ki. Evvel Pécs a balesetsebészeti kutatások központjává lett.

A tudományos projekt úgymond véget ért, ám a vizsgálatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy csak az ellátás megfelelő átszervezése, a súlyos sérültek kiemelt centrumokba szállítása (az Országos Mentőszolgálat betegirányítási gyakorlatának átalakítása, a légi szállítás kulcsszerepének felismerése), s ott korszerű ellátási elvek szerinti kezelése jelenthet érdemi változást a katasztrofális halálozási adatokban. És persze a megelőzés. Aminek részei vagyunk mi is, a közlekedők, és részesei a közlekedési feltételek megteremtői. Hiszen korántsem mindegy, hogy milyen állapotban vannak közútjaink.

Minden második belehal, ha súlyos

Az Idegsebészeti Klinika szervezésében zajlott országos felmérés, melyet dr. Büki András adjunktus vezetett, először adott pontos képet a súlyos koponyasérülések hazai előfordulásáról és kezeléséről. Az adatgyűjtés három hónapja alatt a súlyos koponyasérülést szenvedett betegek több mint 80 százalékának ellátását követték nyomon. Az eredményeket nyugodtan nevezhetjük sokkolónak. Hiszen amíg a fejlett országokban e kórkép halálozása 20-25%-ra tehető, addig ma Magyarországon a kórházba kerülő súlyos koponyasérültekből minden második belehal a sérülésébe.

Az adatbázis elemzése rávilágított arra, hogy e különbség legfontosabb oka a késlekedés és a kívánatos korszerű ellátás elmaradása. A sérülteket olyan kórházakba szállítják, ahol sem a megfelelő vizsgálatok (folyamatos, egész napos CT-hozzáférés), sem pedig a szakellátás (idegsebészeti műtéti kezelés, megfelelő intenzív terápiás háttér) nem biztosított. A felmérés tanúsága szerint a sérültek egyötödét kezelik ott, ahol kéne, vagy néhány napot kiskórházakban fektetik. Az így elfecsérelt idő később már visszahozhatatlan.

Elpazarolt életévek helyett megelőzhető balesetek

Dr. Dóczi Tamás, az Idegsebészeti Klinika professzora szerint a sérüléseket és baleseteket más betegségekhez képest a társadalom még mindig nem kezeli kiemelt fontossággal. Téves nézetek élnek a balesetek természetét illetően. Maga a baleset szó is valami előre nem látható, véletlenszerű eseményt juttat az eszünkbe. Ez a kivédhetetlennek hitt megközelítés akadályozta hosszú időn át a balesetek megelőzésének kutatását, s ennek kihatásai napjainkban is érezhetők. A sérülések és balesetek hazánkban egy fel nem ismert jelentőségű „járvány” súlyosságával járnak. A „sérülési piramis” csúcsán szereplő, s a statisztikákban „tudatosuló” egyetlen halálos balesetre több mint 1300 ambuláns kezelés jut. Magyarországon a balesetek elszenvedői évente összesen 140 ezer „potenciális életévet” veszítenek el. Öszszehasonlításképpen: a daganatos betegségben szenvedők 72 ezer, a szív- és érrendszeri kórformákban megbetegedettek 64 ezer potenciális életévet vesztenek! Pedig elég egy kiragadott példa arra, hogy a baleset igenis megelőzhető. A kerékpározó, motorozó gyerekek fejsérülései bukósisak viselésével kivédhetők, enyhíthetők. Ezért indított pld. a fejvédő viselését szorgalmazó országos kampányt dr. Pintér András, a PTE Gyermekklinikájának sebészprofesszora.

Életmentő combnyakcsavar

Dr. Nyárády József professzor, a PTE Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikájának igazgatója sokszor látott már szabálytalanul közlekedő autóst. Akik mennek mint az őrültek, vagy olyan helyen előznek autójukkal, ahol nem lenne szabad, és a nehéz helyzeteket „egy bocsi'' integetéssel” próbálják elintézni. Ezeknek az emberek nagy része kerül aztán be a klinikai kórtermek valamelyikébe... A professzor szerint az említett projekt elsősorban az ő érdeküket szolgálta, de igen jót tett a baleset-sebészeknek is. Megmozgatta agyukat, fantáziájukat. Többségben a csonttörések rögzítésére próbáltak különféle technikákat, speciális implantátumokat kitalálni, meglehetős sikerrel. Így a válltörések, a felsőkar alsó könyökízületi részének törésére, valamint a típusos radius törések (csukló feletti csonttörés) esetére szabadalmaztattak újszerű rögzítő megoldásokat. Ezen kívül a combnyaktörések rögzítésében – ebben a klinika igen nagy hagyományokkal rendelkezik – sikerült előre lépniük. A néhai Forgon Mihály professzor alkotta combnyak-szöget és szögezési elvet „öltöztették modern köpenybe”, korszerű anyagból állítva elő. Ami életmentő, hiszen az idős beteget a combnyak-csavar segítségével 48 órán belül talpra lehet állítani.

Az adatbázis elemzése rávilágított arra, hogy e különbség legfontosabb oka a késlekedés és a kívánatos korszerű ellátás elmaradása. A sérülteket olyan kórházakba szállítják, ahol sem a megfelelő vizsgálatok (folyamatos, egész napos CT-hozzáférés), sem pedig a szakellátás (idegsebészeti műtéti kezelés, megfelelő intenzív terápiás háttér) nem biztosított. A felmérés tanúsága szerint a sérültek egyötödét kezelik ott, ahol kéne, vagy néhány napot kiskórházakban fektetik. Az így elfecsérelt idő később már visszahozhatatlan. Elpazarolt életévek helyett megelőzhető balesetek Dr. Dóczi Tamás, az Idegsebészeti Klinika professzora szerint a sérüléseket és baleseteket más betegségekhez képest a társadalom még mindig nem kezeli kiemelt fontossággal. Téves nézetek élnek a balesetek természetét illetően. Maga a baleset szó is valami előre nem látható, véletlenszerű eseményt juttat az eszünkbe. Ez a kivédhetetlennek hitt megközelítés akadályozta hosszú időn át a balesetek megelőzésének kutatását, s ennek kihatásai napjainkban is érezhetők. A sérülések és balesetek hazánkban egy fel nem ismert jelentőségű „járvány” súlyosságával járnak. A „sérülési piramis” csúcsán szereplő, s a statisztikákban „tudatosuló” egyetlen halálos balesetre több mint 1300 ambuláns kezelés jut. Magyarországon a balesetek elszenvedői évente összesen 140 ezer „potenciális életévet” veszítenek el. Öszszehasonlításképpen: a daganatos betegségben szenvedők 72 ezer, a szív- és érrendszeri kórformákban megbetegedettek 64 ezer potenciális életévet vesztenek! Pedig elég egy kiragadott példa arra, hogy a baleset igenis megelőzhető. A kerékpározó, motorozó gyerekek fejsérülései bukósisak viselésével kivédhetők, enyhíthetők. Ezért indított pld. a fejvédő viselését szorgalmazó országos kampányt dr. Pintér András, a PTE Gyermekklinikájának sebészprofesszora. Életmentő combnyakcsavar Dr. Nyárády József professzor, a PTE Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikájának igazgatója sokszor látott már szabálytalanul közlekedő autóst. Akik mennek mint az őrültek, vagy olyan helyen előznek autójukkal, ahol nem lenne szabad, és a nehéz helyzeteket „egy bocsi' integetéssel” próbálják elintézni. Ezeknek az emberek nagy része kerül aztán be a klinikai kórtermek valamelyikébe... A professzor szerint az említett projekt elsősorban az ő érdeküket szolgálta, de igen jót tett a baleset-sebészeknek is. Megmozgatta agyukat, fantáziájukat. Többségben a csonttörések rögzítésére próbáltak különféle technikákat, speciális implantátumokat kitalálni, meglehetős sikerrel. Így a válltörések, a felsőkar alsó könyökízületi részének törésére, valamint a típusos radius törések (csukló feletti csonttörés) esetére szabadalmaztattak újszerű rögzítő megoldásokat. Ezen kívül a combnyaktörések rögzítésében – ebben a klinika igen nagy hagyományokkal rendelkezik – sikerült előre lépniük. A néhai Forgon Mihály professzor alkotta combnyak-szöget és szögezési elvet „öltöztették modern köpenybe”, korszerű anyagból állítva elő. Ami életmentő, hiszen az idős beteget a combnyak-csavar segítségével 48 órán belül talpra lehet állítani. A nap minden percében küzdenek az orvosok az emebréletért és egészségért Dr. Dóczi Tamás a PTE klinikaigazgatója vezetésével a balesetek, sérülések természetét és a gyógyítás gyakorlatát vizsgálták -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!