Baranya legnagyobb fejlesztése indulhat el

 – A kormány jóváhagyásával újabb 2,2 milliárd forinttal bővült, így 13,4 milliárd forintra duzzadt a nagyszabású beruházás költségvetése – tájékoztatott a legnagyobb baranyai fejlesztéshez kapcsolódó legfrissebb hírről Gorsics Gábor projektmenedzser. Mint érdeklődésünkre a szakember kifejtette, a már elkészült és jóváhagyott megvalósíthatósági tanulmány birtokában a tervek szerint még idén kiírják a tervező-kivitelező cég kiválasztására irányuló közbeszerzési pályázatot. A tenderen nyertes társaság feladata lesz a szerződéskötést követően a kiviteli tervek elkészítése és a beruházás kivitelezésének lebonyolítása is. Mivel a munkálatok egy része – földmunkák, tereprendezés – már a tervezési időszakkal egy időben megindulhatnak, már a következő esztendő első negyedévében megkezdődhet a nagyszabású beruházás.

Az előzetes elképzelések szerint a Somogy megyei Potonynál a Dráva vizét egy másodpercenként 5 köbméter víz kivételére alkalmas szivattyúval továbbítják majd egy 30–35 hektáros úgynevezett puffertározóba, ahonnan egy 89 kilométeres csatornarendszeren keresztül jut el az öntözéses rendszerekhez. A nagyszabású beruházásnak köszönhetően a hálószerűen épülő csatornarendszer újra éltető vízhez juttatja majd a korábbi drávai vízrendezések miatt kiszáradt, aszályossá vált területet.
Lapunk érdeklődésére kiderült, hogy teljes mértékben biztosított az Ős-Dráva Projekt állami finanszírozása,  rendelkezésre bocsátott kormányzati források ütemezett lehívásával indulhatnak és folyamatosan bővülhetnek a vízrendezési munkálatok.

Kérdésünkre válaszolva a projektmenedzser kiemelte azt is, hogy a fejlesztés nem csupán a mintegy 56 ezer hektáros földterület minőségét javítja, hanem már a beruházás ideje alatt is értékteremtő munkalehetőséget biztosít a környékbeli, tágabb értelemben véve pedig baranyai vállalkozások számára is. A beruházásnak nemcsak a térség gazdaságára lehet pozitív kihatása, hiszen a fejlesztés is jól szolgálhatja majd az érintett 43 település és a bennük élő emberek érdekeit, megállíthatja az ormánsági falvak elöregedését, elnéptelenedését.

Terület is kell

Az új csatornarendszerbe kapcsolt elemek – vízfolyások, azokra épült műtárgyak – zöme jelenleg állami tulajdonban és állami kezelésben is van, ami ugyancsak megkönnyíti majd a munkálatok szervezését és lebonyolítását. Mint Gorsics Gábor projektmenedzser lapunk érdeklődésére elmondta, az új kialakítású csatornamedrek, vízkezelő műtárgyak kiépítéséhez kisebb arányban szükség lesz majd további területekre. Ezek biztosítására a beruházás indulásával párhuzamosan terveznek majd földvásárlásokat, szükség esetén kisajátítási eljárásokat is kezdeményezhetnek. A folyamat lebonyolítását nagyban elősegítheti az a tény, hogy a vízrendezési fejlesztés, a csatornahálózat kiépítése következtében jelentősen javulni fog az ormánsági termőföld területek minősége is, vagyis közösségi érdek a beruházás.

Összehangolva

A program tervszerű előkészítése  – a vízrendezési projekt részletes megvalósíthatósági tanulmánya már megjárta az illetékes szakhatóságokat – teszi lehetővé, hogy gyakorlatilag hónapokon belül megkezdődhet a nagyszabású fejlesztés. A részletekről szólva az új drávai vízrendszer a meglévő – nem funkcionáló vagy rossz állapotban lévő, egymástól elszigetelt elemeket – vízfolyásokat, árkokat, medreket újítja fel, és kapcsolja rendszerbe. Hatékony működésüket további, új víztározók, mesterséges csatornák segítik majd, ilyen módon biztosítva a termőterületek, természetvédelmi részek, erdők-rétek megfelelő vízellátását. Az automatikus vezérlésű, több ponton napelemes szivattyúállomásokkal ellátott rendszer működtetője kiépítése után a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság lehet majd.

Megfordítható

Szakértők szerint a beruházásnak köszönhetően az optimális ökológiai egyensúly visszaállítása mellett egy nagyon értékes földterülettel is gyarapodhat Baranya megye mezőgazdasága. Történelmi örökségként a Dráva folyó, a Pécsi-víz, a Fekete-víz és más vízfolyások, illetőleg a mélyen fekvő részek miatt a területre korábban inkább a láposodás volt a jellemző, egészen a Dráva 1800-as évekbeli szabályzásáig. Akkor nemcsak a folyó vált hajózhatóvá, hanem nagy ingoványos területek váltak gazdálkodásra alkalmassá. A gabonafélék mellett többek között komlót termesztettek itt nagy előszeretettel, míg a térség legjellemzőbb gyümölcse a szilva volt. A körzet termőföldjeinek fokozatos kiszáradása rontott a föld minőségén, a mostani vízrendezés azonban új lehetőséget nyújt a lehetőségek kiaknázására.