31°
32°
16°

Bunkerek az erdő mélyén

Többszáz kilométer hosszú védelmi vonal épült Magyarország déli határán az 1950-es években a feltételezett jugoszláv fenyegetés ellen. A mintegy 1500 bunker és egyéb építmény feltárását most végezték el Baranyában és Zalában a hadtörténészek.

Baranyában is sok megmaradt az egykori védvonal bunkereiből – Drávaszabolcs közelében egy géppuskafészket rejt az erdő

Az egykori védvonal kutatásának eredményeiről dr. Holló József altábornagyot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük meg. Mint kiderült, a feladatról és a tapasztalatokról februárban nagyszabású konferenciát szervez a PTE Földrajzi Intézete.

A munkák a feltárással nem érnek véget, a teljes déli határvidék sorra kerül, miután a Hadtörténeti Múzeum levéltárából rendelkezésre állnak az 1951–55 közötti építkezés szigorúan titkos tervei, katonai számvetései. Zalában egyébként Páka településen a megtalált objektumokat látogathatóvá tették, turistacélpontként, múzeumi érdekességként funkcionálnak a bunkerek, lőállások, hadi létesítmények.

– Mi, baranyaiak, és az ország mit profitálhat ebből? – kérdeztük a kutatások vezetőjétől, dr. Holló József altábornagytól.

– Az írott hadtörténelem nyer vele a legtöbbet, országos és régiós szinten egyaránt. Másrészt a hidegháború legkeményebb éveiben az ötvenes esztendők elején az itt zajló eseményekről a lakosság alig tudott meg valamit. Még a közelben élők is csak nagyon keveset, mert a védelmi vonalat az éjszaka leple alatt, álcázva készítették. Most feltárul minden.

– Mi indokolta a hadi beruházást?

– Azzal magyarázták, hogy a „Tito, a láncos kutya” időszakban csak így lehet megfékezni a délről várható háborús veszélyt. Többsoros védelmi vonalat építettek ki, és ez a gigászi őrület 7 milliárd forintot emésztett fel 1951–1955 között. Baranya teljes határvonalán megépült a rendszer, több mint 100 kilométer hosszan.

– Aztán leállt a munka.

– Igen, a teljes beruházásnak csak a 40 százaléka készült el, de így is az akkori egyéves költségvetésünk harmadába került. Ugyanakkor arról szóltak a tervek, hogy a későbbiekben a határtól jóval beljebb is lesznek erődök.

– Mi maradt meg a védrendszerből Baranyában?

– Olyan objektumok, harckocsi- fedezékek, géppuska- és lövegtüzelő állások, amelyek a terepadta lehetőséget kihasználva lezárták a fő közlekedési irányokat. Tény, hogy 56–61 között sok létesítményt leromboltak, ám a védelmi vonal tökéletesen követhető és jó néhány eredeti bunkerre ráleltünk. Nem olyan könnyű ugyanis egy ilyen szabású program elemeit eltüntetni. Hiszen 270 zászlóaljat terveztek ezekbe a védőkörletekbe, egy zászlóalj létszáma pedig 300–500 fő volt akkoriban, szóval több mint százezer embert foglalkoztatott volna az erődsor.

– Mi jut el ebből az itt élőkhöz?

 – A zalai, baranyai szakasz feltárását követően a feldolgozást megkezdtük. Most az önkormányzatokat és a helytörténészeket igyekszünk bevonni. Baranyában két hadszíntérkutató már megkezdte a terepfeladatokat, ők a pécsi konferenciára fotókon, filmeken mutatják be a lehetőségeket. Például Drávaszabolcs, Villány, Pócsa, Márok mellett szép számmal vannak maradványok.

A távlati cél az, hogy a védrendszer baranyai és zalai szakaszát összekössük, és így bejárható turistaútvonalat alakítsunk ki, melyen a hadi építmények jelentenék az állomásokat. Az Európai Uniót is bevontuk az elképzelésbe, és Brüsszelnek nagyon tetszett az ötlet.

Déli fenyegetettség

A 3. világháborútól való félelem miatt építették meg a 630 kilométer hosszú határvédelmi rendszert, a szovjet pártvezetés helyzetértékeléséhez igazodva. Elsősorban a jugoszláv fenyegetettség miatt, és a szándékok szerint 1951-re az ország lakosságának 5 százalékát besorozták volna katonának.
Ezzel párhuzamosan védrendszer kiépítéséről döntöttek: elsőként 1949-re 200 kilométer hosszú, kétsoros drótkerítést húztak fel, köztük kétméterenként elhelyezett aknákkal. Ezt követte a magyar „Maginot-vonal” kialakítása.

A védvonal „eleste”

Történészek szerint ez a védrendszer alkalmatlan lett volna egy komolyabb katonai akció megfékezésére. Rosszul álcázták, gyenge minőségű anyagokat használtak és a vonal megkerülhető volt. 1955 körül a jugoszláv–magyar konfliktus normalizálódott, megkezdődött a sáv lebontása. 1961-re 25 millió téglát és kétszázezer vasbeton gerendát szedtek ki a katonai építményekből, a helybeliek is elvittek minden mozdíthatót. Így a 170 centi magas, két-három személyes építmények a továbbiakban a gyerekek játszóhelyévé váltak.

vizes vb
Országos csúcsot úszott Késely Ajna 400 gyorson
önértékelési problémák / 1 órája
A társkereső oldalak veszélyt jelentenek a kamaszokra
Súlyosan torzulhat a fiatalok énképe az alkalmazások miatt.
Gyász
"Múlik az idő, de a fájdalom nem csitul, szemünkből a könny naponta kicsordul. Idézzük szavaid, tetteid, emléked, örökké szeretünk és nem feledünk téged." Fájó szívvel emlékezünk PÁL ISTVÁN halálának 6. évfordulójára. Bánatos felesége és családja
Fájó szívvel tudatjuk, hogy KNOTIK ERZSÉBET 92 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. július 27-én 11 órakor lesz a pécsi köztemető oldalterméből. A gyászoló család
"Ha emlegettek, köztetek leszek, ha imádkoztok, veletek vagyok, ha rám gondoltok, mosolyogjatok, emlékem így áldás lesz rajtatok." Emlékezzünk LABRICZ FERENC halálának 5. évfordulójára. Felesége és családja
"Itt hagytad azokat, akiket szerettél. Itt hagytad mindazt, amiért küzdöttél. Szívedben nem volt más, csak szeretet, szorgalom, és munka volt az egész életed. Másképp lenne minden, ha velünk lennél, ha hozzánk szólnál, ránk nevetnél. Szívünkben helyed nem pótolja semmi, őrizzük emléked, nem fogunk feledni." BECKNÉ SCHMIDT EMMA tanárnő halálának 6 éves évfordulóján szomorú szívvel adózunk emlékének. Szerettei és tisztelői
Szomorú szívvel tudtajuk, hogy HALÁSZ JÁNOS volt drávasztárai, majd pécsi lakos, fakitermelő, Pannon Volán volt dolgozója türelemmel viselt hosszú betegség után 80 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 2019. július 24-én a 12.30 órakor kezdődő gyászmisét követően 13 órakor lesz a Pécs-patacsi temetőben. A gyászoló család
"Olyan szomorú nélküled élni, Téged mindenütt hiába keresni. Téged várni, ki nem jön többé, szeretni fogunk mindörökké." Mély fájdalommal emlékezünk örök szeretettel VARGA LÁSZLÓ r. őrnagy halálának 2. évfordulójára. Varga család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KÁLCSICS TIBOR himesházi lakos, 53 éves korában, hosszú, türelemmel viselt betegség után elhunyt. Temetése 2019. július 22-én, a 9.30 órakor kezdõdõ gyászmise után lesz a marázai temetőben. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szerettünk, BESENCZI ERNŐNÉ Balikó Margit 73 éves korában megpihent. Végső búcsút 2019. július 22-én 12.30 órakor veszünk tőle a pécsi köztemető kápolnájából. Kérjük, hogy részvétüket egy szál virággal fejezzék ki. Az erre szánt összeget a szertartáson elhelyezett perselyben gyűjtjük, és jótékony cérlra ajánljuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a temetésen részt vesznek, és fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
"Maroknyi fény, tengernyi bánat és mélységes csend marad utánad. Múlik az idő, de a fájdalom nem csitul, szemünkből a könny naponta kicsordul. Örök mosolyod még most is látjuk, hogy belépj az ajtón még most is várjuk. Idézzük szavaid, tetteid, emléked, örökké szeretünk és nem feledünk Téged." Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk drága gyermekemre, nővéremre és szeretett rokonunkra, MARTINOVICSNÉ TÓTH ZSUZSANNA halálának 1. évfordulóján. Édesanyád, testvéred Peti és a Sonntag család
Mindazokkal tudatjuk, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyánk, nagymamánk, BAJZIK ANNA néhai Ternecz Péterné 85 éves korában örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2019. július 22-én a 14 órakor kezdődő gyászmisét követően 14.30 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy NAGY ISTVÁNNÉ volt zalátai lakos, életének 74. évében, 2019. június 17-én, méltósággal viselt betegsége után visszaadta lelkét teremtőjének. Temetése 2019. július 22-én, 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető nagyterméből. Gyászoló szerettei
"Megpihent a kéz, mely értünk dolgozott, megpihent a szív, mely értünk dobogott, könnyes az út, mely hozzád vezet, örökké őrizzük emlékedet." Fájó szívvel tudatjuk, hogy a marázai születésű SZATNIK JÓZSEFNÉ Szekeres Irén 83 éves korában eltávozott. Temetése 2019. július 26-án 15 órakor lesz a pécsi köztemető nagy dísztermében. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SIDÓ ZOLTÁNNÉ Szántó Edit 69 éves korában elhunyt. Temetése, kívánsága szerint szűk családi körben történt. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy drága szerettünk, BIRÓ JÁNOSNÉ Bernáth Katalin volt pécsszabolcsi lakos 90 éves korában elhunyt. Temetése 2019. július 22-én 14 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. Gyászoló családja
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BIBER BÉLA szederkényi lakos, 69 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2019. július 19-én, pénteken 15 órakor lesz a szederkényi temetőben. Megértésükben bízva, kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló szerettei