Bunkerek az erdő mélyén

Többszáz kilométer hosszú védelmi vonal épült Magyarország déli határán az 1950-es években a feltételezett jugoszláv fenyegetés ellen. A mintegy 1500 bunker és egyéb építmény feltárását most végezték el Baranyában és Zalában a hadtörténészek.

Bunkerek az erdő mélyén

Baranyában is sok megmaradt az egykori védvonal bunkereiből – Drávaszabolcs közelében egy géppuskafészket rejt az erdő

Az egykori védvonal kutatásának eredményeiről dr. Holló József altábornagyot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük meg. Mint kiderült, a feladatról és a tapasztalatokról februárban nagyszabású konferenciát szervez a PTE Földrajzi Intézete.

A munkák a feltárással nem érnek véget, a teljes déli határvidék sorra kerül, miután a Hadtörténeti Múzeum levéltárából rendelkezésre állnak az 1951–55 közötti építkezés szigorúan titkos tervei, katonai számvetései. Zalában egyébként Páka településen a megtalált objektumokat látogathatóvá tették, turistacélpontként, múzeumi érdekességként funkcionálnak a bunkerek, lőállások, hadi létesítmények.

– Mi, baranyaiak, és az ország mit profitálhat ebből? – kérdeztük a kutatások vezetőjétől, dr. Holló József altábornagytól.

– Az írott hadtörténelem nyer vele a legtöbbet, országos és régiós szinten egyaránt. Másrészt a hidegháború legkeményebb éveiben az ötvenes esztendők elején az itt zajló eseményekről a lakosság alig tudott meg valamit. Még a közelben élők is csak nagyon keveset, mert a védelmi vonalat az éjszaka leple alatt, álcázva készítették. Most feltárul minden.

– Mi indokolta a hadi beruházást?

– Azzal magyarázták, hogy a „Tito, a láncos kutya” időszakban csak így lehet megfékezni a délről várható háborús veszélyt. Többsoros védelmi vonalat építettek ki, és ez a gigászi őrület 7 milliárd forintot emésztett fel 1951–1955 között. Baranya teljes határvonalán megépült a rendszer, több mint 100 kilométer hosszan.

– Aztán leállt a munka.

– Igen, a teljes beruházásnak csak a 40 százaléka készült el, de így is az akkori egyéves költségvetésünk harmadába került. Ugyanakkor arról szóltak a tervek, hogy a későbbiekben a határtól jóval beljebb is lesznek erődök.

– Mi maradt meg a védrendszerből Baranyában?

– Olyan objektumok, harckocsi- fedezékek, géppuska- és lövegtüzelő állások, amelyek a terepadta lehetőséget kihasználva lezárták a fő közlekedési irányokat. Tény, hogy 56–61 között sok létesítményt leromboltak, ám a védelmi vonal tökéletesen követhető és jó néhány eredeti bunkerre ráleltünk. Nem olyan könnyű ugyanis egy ilyen szabású program elemeit eltüntetni. Hiszen 270 zászlóaljat terveztek ezekbe a védőkörletekbe, egy zászlóalj létszáma pedig 300–500 fő volt akkoriban, szóval több mint százezer embert foglalkoztatott volna az erődsor.

– Mi jut el ebből az itt élőkhöz?

 – A zalai, baranyai szakasz feltárását követően a feldolgozást megkezdtük. Most az önkormányzatokat és a helytörténészeket igyekszünk bevonni. Baranyában két hadszíntérkutató már megkezdte a terepfeladatokat, ők a pécsi konferenciára fotókon, filmeken mutatják be a lehetőségeket. Például Drávaszabolcs, Villány, Pócsa, Márok mellett szép számmal vannak maradványok.

A távlati cél az, hogy a védrendszer baranyai és zalai szakaszát összekössük, és így bejárható turistaútvonalat alakítsunk ki, melyen a hadi építmények jelentenék az állomásokat. Az Európai Uniót is bevontuk az elképzelésbe, és Brüsszelnek nagyon tetszett az ötlet.

Déli fenyegetettség

A 3. világháborútól való félelem miatt építették meg a 630 kilométer hosszú határvédelmi rendszert, a szovjet pártvezetés helyzetértékeléséhez igazodva. Elsősorban a jugoszláv fenyegetettség miatt, és a szándékok szerint 1951-re az ország lakosságának 5 százalékát besorozták volna katonának.
Ezzel párhuzamosan védrendszer kiépítéséről döntöttek: elsőként 1949-re 200 kilométer hosszú, kétsoros drótkerítést húztak fel, köztük kétméterenként elhelyezett aknákkal. Ezt követte a magyar „Maginot-vonal” kialakítása.

A védvonal „eleste”

Történészek szerint ez a védrendszer alkalmatlan lett volna egy komolyabb katonai akció megfékezésére. Rosszul álcázták, gyenge minőségű anyagokat használtak és a vonal megkerülhető volt. 1955 körül a jugoszláv–magyar konfliktus normalizálódott, megkezdődött a sáv lebontása. 1961-re 25 millió téglát és kétszázezer vasbeton gerendát szedtek ki a katonai építményekből, a helybeliek is elvittek minden mozdíthatót. Így a 170 centi magas, két-három személyes építmények a továbbiakban a gyerekek játszóhelyévé váltak.

szponzorált tartalom
Új műsorral jelentkezik Várkonyi Andrea
Második világháború
A Székelyföldön is megemlékeztek a doni áttörés áldozatairól (videó)
Gyors koppintás / 26 perce
Pimaszul lemásolták és ötödáron adják a Samsung csúcstelefonját
Szó sem lehet véletlen hasonlóságról: a gyártó a koreai prémiumkészülék mását adja.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZABÓ ZSOLT pécsi, volt görcsönyi lakos, drága életének 50. évében váratlanul elhunyt. Temetése 2020. február 21-én 13 órakor lesz a görcsönyi temetőben. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló családja
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a Jóisten magához szólította PATAI JÓZSEFNÉ Niessel Katalin szederkényi lakost. Temetése 2020. február 21-én a 15 órakor kezdődő gyászmise után lesz a szederkényi temetőben. A gyászoló család
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok." Fájó szívvel tudatjuk, hogy HOFSCHAUER PÉTER olaszi lakos, 88 éves korában elhunyt. Temetése 2020. február 20-án a 13 órakor kezdődő gyászmise után lesz a hidori temetőben. A gyászoló család
Fájó szzívvel tudatjuk, hogy FISCHER ISTVÁNNÉ nagykozári lakos, 95 éves korában elhunyt. Temetése február 20-án a 14 órakor kezdődő gyászmise után lesz a nagykozári temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy HEVESI GYULÁNÉ Stranczinger Etelka 81 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2020. február 21-én 13.30 órakor lesz a Pécs-vasasi temetőben. Gyászoló szerettei
Mindazokkal tudatjuk, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyánk, nagymamánk BARANYI ZOLTÁNNÉ Marcsi 63 éves korában örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2020. február 21-én 13 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A gyászoló család
Mély fájdalommal és összetört szívvel tudatjuk, hogy drága férjem, édesapánk, apósom, nagypapánk, dédipapám és sógorunk LESNIK JÓZSEF 74 éves korában elhunyt. Emléke szívünkben örökké tovább él. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. február 20-án 12.30 órakor lesz a Pécs-somogyi temetőben. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, nagymamám, dedém JÄGER JÁNOSNÉ Nemes Alojzia volt mohácsi anyakönyvvezető 87 éves korában, váratlanul elhunyt. Temetése 2020. február 20-án a 14 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. Gyászolják: lánya, unokája, dédunokája, veje, unokamenye
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy UJVÁRI GÁBOR JENŐ 54 éves korában, váratlanul elhunyt. Temetése 2020. február 28-án 13 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. Gyászoló szerettei
"Úgy voltál jó, ahogy voltál, csak még lennél, csak még volnál." Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk FÁBJÁN NAGY FERENC halálának 3. évfordulóján. A szerető család
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak akik MATUS LAJOSNÉ temetésén részt vettek, gyászunkban osztoztak. Gyászoló szerettei
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy GRONDZSÁKNÉ NEMESHEGYI BEATRIX ny.rendőr alezredes egykori pécsi lakos február 8-án váratlanul elhunyt. Búcsúztatása 2020. február 22-én 11 órakor Dunabogdányban lesz, a katolikus temető ravatalozójában. Gyászolják férje, családja és barátai
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapánk FERECSKÓ SÁNDOR egy szép téli napon, örökre itt hagyott bennünket. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. február 17-én, hétfőn 13.30 órakor lesz a Pécs-vasasi temetőben. Gyászoló családja
"Búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett. Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek." Fájó szívvel tudatjuk, hogy testvérünk, férjem, édesapánk, nagypapánk GELENCSÉR GYÖRGY 70 éves korában csendesen eltávozott közülünk. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. február 21-én a 14 órakor kezdődő gyászmise után 14.30 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájában. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy SPON FERENC GYULA szentlőrinci lakos a BÉV volt hidegburkolója, 67 éves korában elhunyt. Temetése február 18-án 14 órakor lesz a királyegyházai temetőben. A gyászoló család