Bunkerek az erdő mélyén

Többszáz kilométer hosszú védelmi vonal épült Magyarország déli határán az 1950-es években a feltételezett jugoszláv fenyegetés ellen. A mintegy 1500 bunker és egyéb építmény feltárását most végezték el Baranyában és Zalában a hadtörténészek.

Bunkerek az erdő mélyén

Baranyában is sok megmaradt az egykori védvonal bunkereiből – Drávaszabolcs közelében egy géppuskafészket rejt az erdő

Az egykori védvonal kutatásának eredményeiről dr. Holló József altábornagyot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük meg. Mint kiderült, a feladatról és a tapasztalatokról februárban nagyszabású konferenciát szervez a PTE Földrajzi Intézete.

A munkák a feltárással nem érnek véget, a teljes déli határvidék sorra kerül, miután a Hadtörténeti Múzeum levéltárából rendelkezésre állnak az 1951–55 közötti építkezés szigorúan titkos tervei, katonai számvetései. Zalában egyébként Páka településen a megtalált objektumokat látogathatóvá tették, turistacélpontként, múzeumi érdekességként funkcionálnak a bunkerek, lőállások, hadi létesítmények.

– Mi, baranyaiak, és az ország mit profitálhat ebből? – kérdeztük a kutatások vezetőjétől, dr. Holló József altábornagytól.

– Az írott hadtörténelem nyer vele a legtöbbet, országos és régiós szinten egyaránt. Másrészt a hidegháború legkeményebb éveiben az ötvenes esztendők elején az itt zajló eseményekről a lakosság alig tudott meg valamit. Még a közelben élők is csak nagyon keveset, mert a védelmi vonalat az éjszaka leple alatt, álcázva készítették. Most feltárul minden.

– Mi indokolta a hadi beruházást?

– Azzal magyarázták, hogy a „Tito, a láncos kutya” időszakban csak így lehet megfékezni a délről várható háborús veszélyt. Többsoros védelmi vonalat építettek ki, és ez a gigászi őrület 7 milliárd forintot emésztett fel 1951–1955 között. Baranya teljes határvonalán megépült a rendszer, több mint 100 kilométer hosszan.

– Aztán leállt a munka.

– Igen, a teljes beruházásnak csak a 40 százaléka készült el, de így is az akkori egyéves költségvetésünk harmadába került. Ugyanakkor arról szóltak a tervek, hogy a későbbiekben a határtól jóval beljebb is lesznek erődök.

– Mi maradt meg a védrendszerből Baranyában?

– Olyan objektumok, harckocsi- fedezékek, géppuska- és lövegtüzelő állások, amelyek a terepadta lehetőséget kihasználva lezárták a fő közlekedési irányokat. Tény, hogy 56–61 között sok létesítményt leromboltak, ám a védelmi vonal tökéletesen követhető és jó néhány eredeti bunkerre ráleltünk. Nem olyan könnyű ugyanis egy ilyen szabású program elemeit eltüntetni. Hiszen 270 zászlóaljat terveztek ezekbe a védőkörletekbe, egy zászlóalj létszáma pedig 300–500 fő volt akkoriban, szóval több mint százezer embert foglalkoztatott volna az erődsor.

– Mi jut el ebből az itt élőkhöz?

 – A zalai, baranyai szakasz feltárását követően a feldolgozást megkezdtük. Most az önkormányzatokat és a helytörténészeket igyekszünk bevonni. Baranyában két hadszíntérkutató már megkezdte a terepfeladatokat, ők a pécsi konferenciára fotókon, filmeken mutatják be a lehetőségeket. Például Drávaszabolcs, Villány, Pócsa, Márok mellett szép számmal vannak maradványok.

A távlati cél az, hogy a védrendszer baranyai és zalai szakaszát összekössük, és így bejárható turistaútvonalat alakítsunk ki, melyen a hadi építmények jelentenék az állomásokat. Az Európai Uniót is bevontuk az elképzelésbe, és Brüsszelnek nagyon tetszett az ötlet.

Déli fenyegetettség

A 3. világháborútól való félelem miatt építették meg a 630 kilométer hosszú határvédelmi rendszert, a szovjet pártvezetés helyzetértékeléséhez igazodva. Elsősorban a jugoszláv fenyegetettség miatt, és a szándékok szerint 1951-re az ország lakosságának 5 százalékát besorozták volna katonának.
Ezzel párhuzamosan védrendszer kiépítéséről döntöttek: elsőként 1949-re 200 kilométer hosszú, kétsoros drótkerítést húztak fel, köztük kétméterenként elhelyezett aknákkal. Ezt követte a magyar „Maginot-vonal” kialakítása.

A védvonal „eleste”

Történészek szerint ez a védrendszer alkalmatlan lett volna egy komolyabb katonai akció megfékezésére. Rosszul álcázták, gyenge minőségű anyagokat használtak és a vonal megkerülhető volt. 1955 körül a jugoszláv–magyar konfliktus normalizálódott, megkezdődött a sáv lebontása. 1961-re 25 millió téglát és kétszázezer vasbeton gerendát szedtek ki a katonai építményekből, a helybeliek is elvittek minden mozdíthatót. Így a 170 centi magas, két-három személyes építmények a továbbiakban a gyerekek játszóhelyévé váltak.

mohács Forrás: Mohácsi Újság.hu
Ismét minden áruféleség kapható a mohácsi piacon
La Liga / 5 perce
A Barcelona Neymart és Martínezt is akarja
A katalán elitalakulat támadósorát szeretné jelentősen megerősíteni.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BOR JÓZSEF KÁLMÁN 76 éves korában, hosszantartó betegség után elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. április 6-án 12.30 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Részvétnyilvánítást kérjük mellőzni. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett, édesapánk, nagypapám HORVÁTH GYÖRGY volt PÉTÁV dolgozó életének 84. évében, méltósággal viselt, rövid ideig tartó betegsége után örökre megpihent. Temetése 2020. április 6-án 13.30 órakor lesz a pécsi köztemető oldalterméből. Gyászoló fiai és unokája
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BARCZA ZSUZSANNA pécsi, volt bonyhádi lakos életének 89. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2020. április 6-án, hétfőn, 15 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Küzdelmes volt az út, mely most véget ért, fáradt tested megpihenni tért. Végső utadra indulj megnyugodva, szeretetünk elkísér égi otthonodba." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy TARKÓ JÓZSEFNÉ Koszér Márta 80 éves korában csendesen elhunyt. Végső búcsút 2020. április 7-én 15 órakor veszünk tőle a pécsi köztemető kápolnájától indulva a családi sírboltnál. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DOBOS GYÖRGYNÉ Tanács Anna 75 éves korában elhunyt. Temetése 2020. április 3-án 14 órakor lesz a Pécs-somogyi temetőben. A gyászoló család
Ezúton értesítünk minden rokont és ismerőst, hogy szerettünk, MAJLÁTI KÁLMÁN búcsúztatása és temetése 2020. április 3-án 12.30 órakor szűk családi körben történik. Kérjük tartsák meg őt emlékezetükben. Köszönettel a gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÉVA ZOLTÁNNÉ Jakab Mária a POTE Bőrklinika volt dolgozója 85 éves korában, csendesen elhunyt. Temetése 2020. április 3-án a 13.30 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. Gyászoló szerettei
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy DR. MÁJLINGER ISTVÁN 83 éves korában elhunyt. Temetése 2020. április 6-án 15 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy TÓTH ANDORNÉ Miron Erzsébet 88 éves korában elhunyt. Temetése 2020. április 2-án 14.30 órakor lesz a pécsi köztemetőben. A gyászoló család
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik DR. RUDOLF JÓZSEF temetésén megjelentek, örök nyughelyére virágot helyeztek vagy részvétnyilvánítást küldtek, a mély gyászban együttérzésükkel osztoztak. A gyászoló család
"Számunkra Te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz mint a csillagok. Drága jó szívét, két dolgos kezét Áldd meg Atyám, S mi köszönjük, hogy Ő lehetett a mi Édesanyánk." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága jó édesanyánk, anyósunk, nagymamánk, dédikénk, sógornőnk és kedves rokonunk, GERST JÓZSEFNÉ Mausz Rozália fazekasbodai lakos 83 éves korában elhunyt. Szeretett halottunkat szűk családi körben helyeztük végső nyugalomra. Búcsúztatója egy későbbi időpontban lesz szentmise keretében. A gyászoló család
„Küzdelmes volt az út, mely most véget ért, fáradt tested megpihenni tért. Végső utadra indulj megnyugodva, szeretetünk elkísér égi otthonodba.” Fájó szívvel tudatjuk, hogy PÁNJÁN JÁNOS volt villányi lakos 2020. március 22-én 90 éves korában örökre megpihent. Tekintettel a mostani járványhelyzetre - hamvasztás utáni búcsúztatására - a járvány elmúltát követően kerül sor. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy MILKOVICS JENŐNÉ 88 éves korában elhunyt. Temetése április 1-én, 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető díszterméből. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DR. RUDOLF JÓZSEF életének 94. évében csendesen elhunyt. Temetése 2020. március 27-én, pénteken 14 órakor lesz a siklósi temetőben. A kialakult helyzetre való tekintettel, kérnénk a részvétnyilvánítás mellőzését! A gyászoló család