Bunkerek az erdő mélyén

Többszáz kilométer hosszú védelmi vonal épült Magyarország déli határán az 1950-es években a feltételezett jugoszláv fenyegetés ellen. A mintegy 1500 bunker és egyéb építmény feltárását most végezték el Baranyában és Zalában a hadtörténészek.

Baranyában is sok megmaradt az egykori védvonal bunkereiből – Drávaszabolcs közelében egy géppuskafészket rejt az erdő

Az egykori védvonal kutatásának eredményeiről dr. Holló József altábornagyot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük meg. Mint kiderült, a feladatról és a tapasztalatokról februárban nagyszabású konferenciát szervez a PTE Földrajzi Intézete.

A munkák a feltárással nem érnek véget, a teljes déli határvidék sorra kerül, miután a Hadtörténeti Múzeum levéltárából rendelkezésre állnak az 1951–55 közötti építkezés szigorúan titkos tervei, katonai számvetései. Zalában egyébként Páka településen a megtalált objektumokat látogathatóvá tették, turistacélpontként, múzeumi érdekességként funkcionálnak a bunkerek, lőállások, hadi létesítmények.

– Mi, baranyaiak, és az ország mit profitálhat ebből? – kérdeztük a kutatások vezetőjétől, dr. Holló József altábornagytól.

– Az írott hadtörténelem nyer vele a legtöbbet, országos és régiós szinten egyaránt. Másrészt a hidegháború legkeményebb éveiben az ötvenes esztendők elején az itt zajló eseményekről a lakosság alig tudott meg valamit. Még a közelben élők is csak nagyon keveset, mert a védelmi vonalat az éjszaka leple alatt, álcázva készítették. Most feltárul minden.

– Mi indokolta a hadi beruházást?

– Azzal magyarázták, hogy a „Tito, a láncos kutya” időszakban csak így lehet megfékezni a délről várható háborús veszélyt. Többsoros védelmi vonalat építettek ki, és ez a gigászi őrület 7 milliárd forintot emésztett fel 1951–1955 között. Baranya teljes határvonalán megépült a rendszer, több mint 100 kilométer hosszan.

– Aztán leállt a munka.

– Igen, a teljes beruházásnak csak a 40 százaléka készült el, de így is az akkori egyéves költségvetésünk harmadába került. Ugyanakkor arról szóltak a tervek, hogy a későbbiekben a határtól jóval beljebb is lesznek erődök.

– Mi maradt meg a védrendszerből Baranyában?

– Olyan objektumok, harckocsi- fedezékek, géppuska- és lövegtüzelő állások, amelyek a terepadta lehetőséget kihasználva lezárták a fő közlekedési irányokat. Tény, hogy 56–61 között sok létesítményt leromboltak, ám a védelmi vonal tökéletesen követhető és jó néhány eredeti bunkerre ráleltünk. Nem olyan könnyű ugyanis egy ilyen szabású program elemeit eltüntetni. Hiszen 270 zászlóaljat terveztek ezekbe a védőkörletekbe, egy zászlóalj létszáma pedig 300–500 fő volt akkoriban, szóval több mint százezer embert foglalkoztatott volna az erődsor.

– Mi jut el ebből az itt élőkhöz?

 – A zalai, baranyai szakasz feltárását követően a feldolgozást megkezdtük. Most az önkormányzatokat és a helytörténészeket igyekszünk bevonni. Baranyában két hadszíntérkutató már megkezdte a terepfeladatokat, ők a pécsi konferenciára fotókon, filmeken mutatják be a lehetőségeket. Például Drávaszabolcs, Villány, Pócsa, Márok mellett szép számmal vannak maradványok.

A távlati cél az, hogy a védrendszer baranyai és zalai szakaszát összekössük, és így bejárható turistaútvonalat alakítsunk ki, melyen a hadi építmények jelentenék az állomásokat. Az Európai Uniót is bevontuk az elképzelésbe, és Brüsszelnek nagyon tetszett az ötlet.

Déli fenyegetettség

A 3. világháborútól való félelem miatt építették meg a 630 kilométer hosszú határvédelmi rendszert, a szovjet pártvezetés helyzetértékeléséhez igazodva. Elsősorban a jugoszláv fenyegetettség miatt, és a szándékok szerint 1951-re az ország lakosságának 5 százalékát besorozták volna katonának.
Ezzel párhuzamosan védrendszer kiépítéséről döntöttek: elsőként 1949-re 200 kilométer hosszú, kétsoros drótkerítést húztak fel, köztük kétméterenként elhelyezett aknákkal. Ezt követte a magyar „Maginot-vonal” kialakítása.

A védvonal „eleste”

Történészek szerint ez a védrendszer alkalmatlan lett volna egy komolyabb katonai akció megfékezésére. Rosszul álcázták, gyenge minőségű anyagokat használtak és a vonal megkerülhető volt. 1955 körül a jugoszláv–magyar konfliktus normalizálódott, megkezdődött a sáv lebontása. 1961-re 25 millió téglát és kétszázezer vasbeton gerendát szedtek ki a katonai építményekből, a helybeliek is elvittek minden mozdíthatót. Így a 170 centi magas, két-három személyes építmények a továbbiakban a gyerekek játszóhelyévé váltak.

hagyomány
Remek szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren
egészség / 3 órája
Legyen olyan erős, mint Popeye
Amellett, hogy alacsony a kalóriatartalma, sok fontos ásványi anyagot, fehérjét és vasat is tartalmaz.
Gyász
"Pár szál virág egy gyertyaláng, egy fénykép, amiről mosolyogsz ránk. Emléked örökké itt marad, míg élünk Te velünk maradsz." Fájó szívvel emlékezünk LEUTSCH JÁNOS halálának 1. évfordulójára. Gyászoló szerettei
Hálás szívvel köszönjük vigasztaló együttérzését mindazoknak, akik szeretett, felejthetetlen halottunk DR. TAMÁSI ALAJOS vasdiplomás gyógyszerész temetésén részt vettek, végső nyughelyéhez elkísérték és sírját a szeretet virágaival elhalmozták. Gyászoló családja
„Számunkra Te sosem leszel halott, örökké élsz, mint a csillagok." Szomorú szívvel emlékezünk BENE LÁSZLÓ volt sellyei lakos halálának 20. évfordulóján. Szerettei
„Tiéd a csend, a nyugalom, miénk a könny, a fájdalom." Fájó szívvel tudatjuk, hogy édesanyám, nagymamánk, dédnagymamánk, PAPP LÁSZLÓNÉ Taksonyi Anna volt kozármislenyi lakos életének 85. évében örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2019. január 22-én a 13 órakor kezdődő gyászmisét követően lesz a kozármislenyi (régi) temetőben. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy édesanyánk, TÓTH SÁNDORNÉ Madarász Elvira 74 éves korában elhunyt. Temetése 2019. január 23-án a 13.30 órakor kezdődő gyászmisét követően 14 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy NAGY LÁSZLÓNÉ Kerényi Szilvia 69 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. január 24-én 12.30 órakor lesz a pécsi köztemetőben. A gyászoló család
„Szeretetben és szenvedésben szíve holtra fáradt, síri álom adj nyugalmat édes jó anyámnak.” Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, PÁPAI JÓZSEFNÉ Schmidt Gizella volt kórósi, drávacsepelyi, mozsgói lakos 77 éves korában elhunyt. Temetése 2019. január 24-én 15 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. Gyászoló fiai és családtagjai
"Egy könnycsepp a szemünkben érted él, egy gyertya az asztalon érted ég." Fájó szívvel emlékezünk GŐCZE ÁGNES halálának első évfordulóján. Férje Imre és családja
Fájdalommal tudatjuk, hogy TIMÁR LÁSZLÓNÉ Simon Rózsa rózsafai lakos 2019. január 14-én elhunyt. 2019. január 17-én szűk családi körben helyeztük örök nyugalomra a rózsafai temetőben. Gyászolja szerető családja
Szomorúan tudatjuk, hogy édesanyánk MARTUS LAJOSNÉ Joó Rozália 82 éves korában váratlanul elhunyt. Búcsúztatója 2019. január 25-én 13 órakor lesz a kisherendi temetőben. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Emlékét a szívünkben őrizzük. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, nagymamánk és kedves rokonunk, JAKSÁNÉ SCHMAL PIROSKA volt MÁV dolgozó 71 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. január 21-én 13.30 órakor lesz a pécsi köztemetőben. A részvétnyilvánítás mellőzését kérnénk. A gyászoló család
„Tiéd a csend, a nyugalom, miénk a könny, a fájdalom." A sors akaratát mély fájdalommal fogadva tudatjuk azokkal, akik ismerték és szerették, hogy TIHANYI JENŐ 62 éves korában váratlanul eltávozott közülünk. Temetése 2019. január 22-én 13 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, anyósom, nagymamánk, BÖNGYIK JÓZSEFNÉ Lotarecz Márta rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 2019. január 22-én 13.30 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy PAUSCH ANTAL (1926-2019) faesztergályos mester, Ófalu Község díszpolgára csendesen elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2019. január 17-én, csütörtökön 15 órakor lesz az ófalui temetőben, utána gyászmise. Ófalu Község Önkormányzata
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy LÉP JÁNOS volt hegyhátmaróci lakos, életének 92. évében elhunyt. Felejthetetlen halottunk temetése 2019. január 23-án, 13 órakor lesz a hegyhátmaróci temetőben. A gyászoló család