Közélet

2015.04.22. 15:59

Dr. Boros János: „legyünk a demokrácia svájci típusú kísérleti városa”

Dr. Boros János pécsi filozófiaprofesszort azért kérdeztük meg a város jövőjéről, mert hat évtizede tanúja Pécs változásainak, miközben kitűnő összehasonlítási alappal rendelkezik, hét évet élt Svájcban, kettőt Amerikában, kettőt Németországban, egyet Párizsban, de megfordult hosszabb időre a Balkánon is. Szerinte sehol a világon nem okosabbak az emberek, mint Pécsett vagy Magyarországon. A gond az, hogy a mentalitásban jelentős különbségek vannak.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló)

– Hol futottunk rossz vágányra?

– Pécs csodálatos város, hihetetlen lehetőségekkel. Itt születtem, rajongok érte. Sokak szerint a rendszerváltás óta elszalasztottunk 25 szabad évet. Nos, az évek csak formálisan voltak szabadok, sokan hordozzák még a régi szolgasági viszonyok beállítódásait. Továbbá állítom, a történelemben soha nincs késő, csak öreg emberek vannak.

– Akkor hát hol a hiba, és személy szerint min változtatna?

– Pécs a kognitív ipar fővárosa lehetne. Ilyen még nincs, ehhez nem kell ásványi nyersanyag, csak okos emberek. Már a kilencvenes években megkerestem dr. Tóth József rektort, hogy csináljuk meg Pécsett a közép-európai szilíciumvölgyet, gyűjtsük össze itt a tudást, hívjuk ide a legokosabb embereket. Azt javasoltam, ajánljunk föl az akkor itthon még ismeretlen Simonyi Károlynak, a Microsoft társtulajdonosának, hogy minden támogatást megkapva hozzon létre Pécsett egy angol nyelvű informatikai kart Kelet-Európa számára. Csábítsuk ide Romániától Szibériáig a legjobb elméket, a város biztosítaná a területet, az infrastruktúrát, a legokosabb fiatalok tudását pedig a Microsoft alkalmazhatná. Rektori felhatalmazással a kilencvenes évek végén megkerestem Simonyit, ő azt kérte, térjünk vissza a kérdésre két év múlva. Átadtam a rektornak az amerikai tudós elérhetőségeit. Három évvel később utólag hallom a hírt, hogy Simonyi Károlyt díszdoktorrá avatták Pécsett, és ennyi. Az egész meghívást egy fővárosi, néhány évre ide „ejtőernyőzött” matematikus intézte, s végül csak a protokoll valósult belőle.

– Ez az üzlet azért elég ingatag lábakon állt.

– El sem indult. De volt egy másik ötletem is. Több mint száz híres tudóst hoztam az évek során Pécsre, Amerikából a legjobb egyetemekről. A legnagyobb meglepetést az okozta számukra, mikor rájöttek, hogy a pécsi egyetemet több mint száz évvel Amerika felfedezése előtt alapították. Így hát azt vetettem fel, használjuk ki rangos múltunkat, egyezzünk meg a Harvarddal vagy a Stanforddal, hogy legyen Pécsett a közép-európai leányegyetemük – és mintegy „rácsatlakozhatnának” a számukra mágikus 1367-re. Nekik is sokkal nagyobb hasznot hozna egy ilyen partnerség, mint amennyibe kerülne. Ám egyelőre ez is „dobozban” maradt.

– Ha már Svájc és Amerika, mit lenne célszerű onnan a mindennapokból átemelni Pécsre?

– Az emberek mentalitását. A környezetre kellene vigyázni, egymást a hétköznapokban tiszteletben tartani. Azt az alapelvet és gondolkodásmódot kellene megerősíteni, hogy valamennyien önmagunkért, családunkért, városunkért és államunkért felelős polgárok vagyunk. A svájciak például úgy vélik, ők tartják el munkájukkal és adójukkal az államot és nem fordítva. Adójuk három kosárba megy, a legnagyobb rész a településhez, kisebb a kantonhoz és csak egész kevés a szövetségi államhoz. Az emberek ott úgy érzik, felelősek saját világukért, és nem a politikusokat kérik számon sorsukért. Javasoltam, hogy Pécs legyen a demokrácia svájci vagy amerikai mintájú „kísérleti” városa.

Figyeljünk Keletre, és a Nyugattól vegyünk példát!

– Észre kell venni, hogy nem csak nyugatra, de tőlünk délre és keletre is sokkal gyorsabb a fejlődés. Lehet, hogy az országok lassabban haladnak, de a nagyvárosokban pezsgőbb, progresszívabb az élet, mint Pécsett – véli dr. Boros János. – Jómagam Kolozsváron és Szarajevóban töltöttem hosszabb időt, s onnan származnak a személyes tapasztalataim. Szarajevó például kifejezetten civilizált nagyváros, ahol szó sincs már balkáni állapotokról. Kolozsvárról pedig közvetlen repülőjáratok indulnak Londonba és más világvárosokba. Nekem az is meglepő volt, hogy a világ vezető napilapjait, folyóiratait több utcai standon is árulják, vagyis ott megvan rá a kereslet. Pécsett ugyanakkor egyetlen helyen kaphatók ilyen lapok, s ott sincs valami nagy forgalom, miközben olyan egyetemvárosról beszélünk, ahol 2500 külföldi diák tanul. Nekünk mindemellett elsősorban Nyugattól kell átvennünk a használható ötleteket, és azokat saját képünkre formálni. Talán túl okosnak hisszük magunkat, mentálisan sok kimondatlan történeti terhet cipelünk. A jövőt több képzelőerővel és bátorsággal kellene alakítanunk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!