EKF: ideje utánaszámolni az intézményeknek

Az EKF legjelentősebb, új létesítményei ugyan csak a 2010-es év második felében állnak majd rendelkezésre, de a működtetésükhöz szükséges szervezetek felállításáról minél előbb gondoskodni kell. Annál is inkább, mert az üzemeltetés költségeiről nincsenek pontos számítások, ezért azok elkészítése fontos feladat, miként a bérleti szerződések előkészítése is. Utóbbinak elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed esetében van jelentősége, hiszen ott nem csupán a város saját intézményei működnek majd, hanem piaci alapon több vendéglátó egység, továbbá az egyetem művészeti kara.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A koncertterem a várakozásokkal és Hiller István kulturális miniszter ígéreteivel szemben 2010-ben nem lesz nemzeti, vagyis állami fenntartású intézmény
[/caption]

Összeköltöző könyvtárak

Révész Mária, a kulturális bizottság elnöke szerint az már biztosnak tűnik, hogy a város beviszi a könyvtárát a Tudásközpontba úgy, hogy egyes egységeit – a Várkonyi Nándor Könyvtárat és négy gyermekkönyvtárat – tovább működteti a jelenlegi helyszíneken. A városi könyvtár mint intézmény beolvad a megyei könyvtárba, így a Tudásközpontban a megyei és az egyetemi könyvtár működik majd önállóan, megfelelő kooperációban.

Egyesíteni nem lehet őket, azt a felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé. Révész Mária szerint a költségekről csupán annyit lehet tudni, hogy a városnak valamivel többe kerül majd a működtetés – 120 helyett 150 millióba évente –, mint ha nem olvadnának be az új intézménybe.

„Útlevéllel” könyvtárból egy másik könyvtárba

A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte óta senki sem végzett számításokat arra vonatkozóan, hogy mennyibe is kerül a Tudásközpont működtetése, mondja Hargitai János, a megyei önkormányzat elnöke. Reméli, nem lesz magasabb a költségvetése, mint amennyit a beköltöző intézmények költségvetéseinek összessége jelent. Ami a szervezetet illeti, 2010 januárjával meg kellene történnie a városi és megyei könyvtár összevonásának. Jelenleg egy önálló gazdasági társaság létrehozásának előkészületei folynak, ez működteti majd a jövő szeptemberben megnyíló létesítményt. Megoldandó feladat a két intézmény együttműködésének mikéntje, a párhuzamosságok megszüntetése az ésszerű takarékosság jegyében. Nem lenne kívánatos egy 21. századi Tudásközpontban – tetti hozzá –, ha csak „útlevéllel” lehetne az egyik könyvtárból a másikba átmenni.

Mégsem lesz nemzeti intézmény a koncertterem

A koncertterem a várakozásokkal és Hiller István kulturális miniszter ígéreteivel szemben 2010-ben nem lesz nemzeti, vagyis állami fenntartású intézmény, mondja Révész Mária, hiszen az ország jövő évi költségvetéséből ez a tétel kimaradt. Így a Zsolnay Kulturális Negyedbe tagozódik be, már ami az épület működtetését illeti, hiszen szakmai önállóságát meg kell tartania. Nyilvánvaló, magyarázza a politikus, hogy az üzleti terveket minél előbb el kell készíteni, ezért is sürgető, hogy a negyed működtető szervezetét minél előbb létrehozza a város.

Zsolnay-negyed: a város üzemeltetési szerződése

A Zsolnay-negyed üzemeltetésének alapja máig is a megvalósíthatósági tanulmány, magyarázza Komor István, a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft. cégvezetője, a kulturális negyed koncepciójának megalkotója. Azért kell létrehozni mindenképpen egy üzemeltető szervezetet, hogy egyéb szakmai indokok mellett egy jogszabálynak megfelelően az áfa visszaigényelhető legyen. Ha nem kötne üzemeltetési szerződést a város az építkezést követően, akkor 25 százalékkal többet kellene fizetnie, ami egy 11 milliárdos beruházás esetében nem kevés. Ezért ezzel a feladattal a város megbíz egy szervezetet, nagy valószínűséggel az Örökség Kezelőt. Természetesen a megnövekedett feladatok miatt elkerülhetetlen a dinamikus létszámfejlesztés. A nonprofit kft. biztosítja egyébként a működést, beszedi a bérleti díjakat, fenntartja a létesítményeket.

Beolvad az Ifjúsági Ház?

Létezik azonban egy másik elképzelés is, a megvalósíthatósági tanulmányé, mondja Komor István. Eszerint az Ifjúsági Ház beolvadna a kft.-be, és így nemcsak az üzemeltetés, hanem bizonyos területeken a programszervezés is feladata lenne a cégnek. Az viszont biztos, hogy két szakmai feladatot mindenképpen fel kellene vállalnia a jövőben a kft.-nek: a Zsolnay családtörténeti kiállítás és a Gyugyi-gyűjtemény működtetését. Mindkettő állandó kiállítás, és ebből adódóan valószínűleg nem jelentene bonyolult szakmai kihívást egyik sem.

Összetett beruházás

Az öt hektárt felölelő Zsolnay-negyedben a Míves, az Alkotó, a Gyermek és Családi Negyeden kívül helyet kap az Egyetemi Negyed is a PTE Művészeti Karral, a Kommunikációs és Médiatudományi Tanszékkel együtt. Kiegészítő funkcióként új épületben látogatóközpont, illetve kétszintes parkoló, valamint menedzsmentirodák létesülnek, és gyalogos felüljáró biztosítja a kapcsolatot az északi és a déli területrész között. A munkálatok miatt jelentős forgalmi változásokkal kell számolni, amelyek kiemelten érintik a Zsolnay Vilmos utca környékét.

A Tudásközpont forrásai

Részletes költségvetési terv nélkül a megvalósíthatósági tanulmányra hagyatkozhatunk a Tudásközpont költségei tekintetében. Eszerint 2010-ben a megye 176, a város 154, az egyetem pedig 455 millió forinttal támogatja az új intézmény működését. A támogatások évről évre növekednek, 2014-re a megye 216, a város 190, az egyetem pedig 536 milliót fizet. A tanulmány azzal is számol, hogy a megye és a város együttesen nagyjából évi 50 milliós pályázati pénzhez jut, egyéb bevételként pedig még összesen 36 millió folyik be évről évre.