Ellentmondásos híreket kaptunk a Zsolnay-gyárról

Valóban ki akarja vásárolni egy érdekcsoport a Zsolnay Zrt.-ből a többségi tulajdonost? Tényleg bajban a gyár? Jöhet felszámolás, bezárás? E kérdésekre is kerestük az elmúlt napokban a választ, miután múlt szerdán a Magyar Közlönyben megjelent a Zsolnay stratégiailag kiemelt státuszú céggé nyilvánítása. Ilyet a kormány a Csődtörvény alapján olyan, valami miatt különleges cégekkel tehet meg, amelyek fennmaradását, működését félti.

A Zsolnay igazgatóságának elnöke, a tulajdonos Bachar Najari felesége, Cséplő Petra múlt héten azt írta, el akarják őket lehetetleníteni, s ezen üzleti köröket pécsi képviselők is segítették. Ellenfeleik állítólag tartozásaikat akarták megvenni, talán hogy felszámoltathassák őket.

Szerettünk volna konkrétumokat is megtudni, s azt is, ma hányan dolgoznak a gyárban, s hányan voltak három éve, amikor aláírták a gyár megvételéről szóló szerződést. Najarival telefonon beszéltünk, azt mondta, Svájcban van, elfoglalt, leghamarabb két nap múlva válaszol.

Azt hallottuk, igaz lehet, hogy egy üzleti kör a tartozásokat kivásárolva akarta felszámoltatni a céget. Állítólag talán éppen olyanok, akik korábban jó kapcsolatban álltak Najariékkal, sőt együtt vették volna meg a gyárat.

„Zsolnay kisrészvényesek” aláírással tegnap levelet kaptunk. Eszerint ők örülnek a kiemelt gazdálkodó szervezetté nyilvánításnak, mert féltik a céget, ezért információkkal fognak segíteni. A pécsi Polgármesteri Kabinetiroda azt hangsúlyozta, a védettség alá vonás azt jelenti csupán, hogy ha a dolgok rendben zajlanak, a tulajdonos teljesíti vállalásait, nem szükséges beavatkozás, ellenkező esetben mód nyílik rá, hogy „törvényileg rendezett formában, gyorsan lejátszódjanak a rendbetételhez szükséges folyamatok”.

„Nem az a fontos, ki kezdeményezte a védettséget”

A Miniszterelnökség pénteken azt írta, Páva Zsolt kezdeményezte a kormánynál a kiemelt státuszt, mondván félti a céget tetemes adósságai miatt. A polgármesterrel csütörtökön beszéltünk, rákérdezve, mit tud az ügyről és a gyár helyzetéről. Annyit mondott: „csak a tényt tudom, a kiemelt státuszt, semmi többet”, majd kijelentette, a jót látja abban, hogy a kormány nem engedi el a Zsolnay kezét. A polgármestert nem értük utol, kabinetirodája azt írta tegnap: „Nem az fontos számukra, hogy ki kezdeményezte a védettséget, hanem, hogy a Zsolnay-gyár teljes biztonságban legyen”.

A kormány nem kerüli meg a többségi tulajdonost

A Miniszterelnökségtől azt kérdeztük, mi következik a kiemelt státuszba vétel után, bezárhatják-e a gyárat, jöhet-e leépítés, személycsere a vezetésben. „A Kormány által hozott döntésnek ilyen következményei nincsenek” – írták. Miképpen kell értékelni, hogy a részvények kétharmadát birtokló tulajdonos nem is tudott a kiemelt státuszba vételről – érdeklődtünk. Erre azt válaszolták, nem kívánják megkerülni a cég többségi tulajdonosát, továbbra is minden jogát tiszteletben tartják, de a kormány elkötelezett a Zsolnay porcelán és kerámia, mint kiemelkedő nemzeti érték és hungarikum fennmaradása mellett.

Lehetnek tartozások

Úgy tudjuk, a Fejlesztési Banknál lévő, hónapok óta lejárt többszázmilliós hitelt még mindig nem fizette ki a Zsolnay, s a cégnek több beszállítónál is van tetemes tartozása. Állítólag vannak időszakok, amikor egyáltalán nincs termelés a gyárban, illetve amikor csak raktárkészletre termelnek – most viszont értesüléseink szerint szinte üresek a raktárak. Nem hivatalos információk szerint három éve mintegy kétszázötvenen dolgoztak a manufaktúrában, ma legalább száz fővel kevesebben. Állítólag volt, hogy éppen a csoportos létszámleépítés határát alulról súroló mértékben küldtek el embereket, néhányan viszont azt nem vállalták, hogy négy vagy hat órában dolgozzanak tovább. A gyár évközbeni működési nehézségeit fedezni hivatott folyószámlahitellel kapcsolatos fizetnivalóknak ugyanakkor értesüléseink szerint a Zsolnay maximálisan eleget tesz.