2008.10.21. 17:54
Eltemették Janus Pannoniust - képek a szertartásról
A Bazilika altemplomában nyugszik Janus Pannonius. A keddi újratemetési szertartáson ott volt a püspöki kar egy része, felszólalt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Boross Péter ex-miniszterelnök.
Janus Pannonius örökre eltűntnek hitt földi maradványaira véletlenül bukkant a régész és tudós, s újratemetése különös kegy a nemzet számára. Megfogalmazta ezt a szertartást végző Mayer Mihály megyéspüspök, a költő és püspök európaiságát méltató Szili Katalin házelnök, valamint Boross Péter ex-miniszterelnök is a pécsi Bazilikában azon a szentmisével egybekötött újratemetési szertartáson, melyre a csontok megtalálása óta tizenhét évet kellett várni.
Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, a szentmise főcelebránsa reményét fejezte ki, hogy az életében és halálában oly sok hányattatást megélt humanista költő és pécsi püspök végre végső nyugalmat lel. Hiszen harmadszor temették: először Zágrábban, aztán Mátyás király engedélyével Pécsen, s most megint.
Csontjait immáron gőzölt bükkfából készült, kívülről horganyzott rézlemezzel borított koporsó őrzi a székesegyház altemplomában. Síremlékén a fehér carrarai márványba faragott felirat: „János volt a nevem, Janus lettem, amint a Múzsa megkoszorúzta fejem.”
A szertartás szép színfoltjaként az egykori pécsi egyházmegyéhez tartozó horvátországi Djakovo érseke, Marin Srakić is méltatta a püspök-költőt, Pannóniát méltató közismert strófáját idézve verséből. A templom az alkalomra zsúfolásig megtelt, s a temetés után a résztvevők leróhatták tiszteletüket az altemplomban, a sír előtt. Az esemény kapcsán Boross Péter bejelentette: a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a nagy nemzeti virtuális sírkert részévé nyilvánította Janus Pannonius nyugvóhelyét.
A temetési mise
Különös atmoszférát teremtett a Bazilikában Békési-Marton Csaba – aki a kor zenéjének pécsi kutatója és előadója – Janus Pannonius szövegére és középkori népénekre írt ötrészes zeneműve, valamint temetési miséje. A két mű a reneszánsz muzsikát tárja elénk, a XXI. század hangján. A szerző többször örvendeztette meg városunkat szerzeményeivel. A temetésen a zenei szolgálatot a Bazilika Mozart Kórusa és Zenekara látta el. Szólót Kuti Ágnes, Kopjár Anikó, Molnár András és Békési-Marton Csaba énekeltek, vezényelt Szamosi Szabolcs karnagy.Tisztelgő múzeumok
Az eseményhez kapcsolódó pécsi kiállítások sorában a Múzeum Galériában Martyn Ferenc Janus Pannonius életéhez (1971) készített tusrajzai tekinthetők meg. A Várostörténeti Múzeumban a mandulás étkek és régi receptkönyvek között kalandozhat a látogató, a Régészeti Múzeum Janus Pannonius-emlékekkel rukkolt elő, a Természettudományi Múzeumban pedig a dunántúli mandulafákról kaphatunk képet. A Néprajzi Múzeumban a népi ábrázolások láthatók, a Klimo Könyvtárban pedig a reneszánsz kor remekeivel találkozhatnak a könyvek szerelmesei.[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
„János volt a nevem, Janus lettem, amint a Múzsa megkoszorúzta fejem.”
[/caption]
