Építményadó: aggályos lehet a négyzetméterár?

A Magyar Közlönyben is megjelent nemrég egy, a Kúria Önkormányzati Tanácsa által a soroksári önkormányzat építményadó-rendeletével kapcsolatban született határozat. A döntés maga, s annak indoklása ugyan egy konkrét, a soroksári önkormányzat rendeletével kapcsolatos panaszt vizsgál, ám egy bő bekezdés – az építményadó kiszabásáról szóló – általános megállapításként értelmezhető, s így a pécsi önkormányzat építményadó-rendeletére is vonatkoztatható, legalábbis ezt véli több, általunk megkérdezett ügyvéd is.

Az ügyédek úgy látták ugyanis, hogy a helyi adókról szóló törvényre, és egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozva a Kúria azt emelte ki indoklásában, hogy az építményadó alapja az ingatlanban megtestesülő vagyon. Az adókötelezettséget pedig a vagyontömeghez, vagyis az ingatlan értékéhez, és az adóalany teherviselő képességéhez kell igazítani kötelezően.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Építményadó: aggályos lehet a négyzetméterár?
[/caption]

A megkérdezett jogászok szerint a fenti alapelv sérül, s a törvényi kötelezettség így nem valósul meg a pécsi építményadó-rendeletben, ezért az jogellenes lehet. A pécsi szabályozás ugyanis csupán az ingatlan alapterületét veszi alapul, és négyzetméter alapján határozza meg a fizetendő adó mértékét, így például egy 60 négyzetméteres kertvárosi panel után ugyanannyi adót kell fizetni, mint egy ugyanekkora belvárosi tégla-gázos lakás után, de a mecsek-oldali 120 négyzetméteres családi ház adója is épp annyi, mint a Meszesen álló 120 négyzetméteres kertes házé. Az ügyvédek szerint ezt a részt emiatt módosítani kellene a rendeletben.
Ha erre a képviselő-testület nem hajlandó, szerintük perre vihető az ügy. Habár csak akkor lenne esélyük az adózóknak a per megnyerésére, ha az eljárásban a bíróság kikérné az Alkotmánybíróság véleményét. Közvetlenül ugyanis már nem fordulhatnak ilyen kérdésekkel az Alkotmánybírósághoz magánszemélyek.

A pécsi adóirodán és a városházán másként látják mindezt. Dr. Lovász István jegyző kiemelte, hogy az önkormányzat álláspontja szerint a helyi adókról szóló törvényből egyértelműen következik, hogy csupán négyzetméterre vetítve is ki lehet szabni az építményadót, emiatt tehát nem lehet jogszabályellenes a pécsi rendelet. Ráadásul az adózók többségénél a Pécsett kivetett adó annak mértékét illetően is jelentősen alatta marad a törvényben leírt maximális összegnek. A jegyző hangsúlyozta ugyanis, hogy a Kúria nem az adó alapjának az építmény alapterületéhez kötését találta törvényellenesnek a soroksári rendeletben sem – hisz erre a jogszabály lehetőséget ad –, hanem egy olyan szakaszt, amelyet a pécsi rendelet nem is tartalmaz, így a hivatkozott aggály Pécsett nem vethető fel.

 Soroksáron ugyanis az egyes adókedvezmények igénybevételét az adó tárgyával, alapjával, vagyis az ingatlannal összefüggésben nem álló körülményhez, szabályos lakcímbejelentéshez kötötték, ott szerinte csak ez volt a kifogásolt rész, hiszen a Kúria kizárólag az „abban lakóhelyet létesít” szövegfordulatot – és nem az adó alapjának az építmény területéhez kötését – találta törvényellenesnek.