Farkas Baranyában: nincs rá bizonyíték, de kizárni sem lehet

– Egyszer csak egy rohanó őzre lettünk figyelmesek, pár másodperc múlva pedig feltűnt az őt üldöző farkas. Felkaptam a sörétes puskát, rálőttem, el is találtam, de elmenekült. Később Abaliget környékén került terítékre az állat, országos hír lett belőle – idézte fel a hetvenes évek végéről származó emlékeit Tóth János nyugalmazott hivatásos vadász. – Később, a ''80-as években Pécs-Vasas környékén láttam ismét farkast, vadásztársaimtól is hallottam beszámolókat az állat feltűnéséről a Dráva mentén. Minden bizonnyal Horvátországból érkeztek – tette hozzá.

Tóth János éppen ezért nem minősíti képtelenségnek azt a természetkedvelők körében terjedő szóbeszédet, ami szerint ismét láttak farkast Baranya déli részén.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is láttak farkast a megyében (fotó: AS)
[/caption]

– Bizonyíték nincs rá, de teljesen nem zárható ki a lehetősége, hogy a megyében is feltűnjön az állat, ahogy erre korábban is volt példa – nyilatkozta a Dunántúli Naplónak Gondos Gyula, a megye vadászkamara elnökhelyettese. – Dél-Magyarországon egyébként 1997-ben, Bács megyében lőttek ki legutóbb egy példányt.

Bognár Zoltán, a kormányhivatal vadászati-halászati osztályvezetője is hasonlóan vélekedett, hozzátéve, Tolna és Bács megyékben tudnak bizonyított farkas-előfordulásról. Európában egyébként egyre több olyan területen tűnnek fel szürke farkasok, ahol már több évtizede nem látták őket, például Hollandiában. Magyarországról a második világháború után tűnt el, majd a hetvenes-nyolcvanas években jelent meg egy-egy példány újra.

Szakemberek szerint tömeges elterjedésükre az aranysakálokkal ellentétben nincs esély, mert bár táplálék bőven jutna nekik, az élőhelyek feldarabolódása szab gátat megtelepedésüknek. Az ökológiai folyosóknak nevezett, élőhelyeket összekötő átjárókat, így az erdősávokat a mezőgazdasági területek felszabdalták, ezért hiába élnek farkasok a Kárpátok nyúlványain, a Bihar-hegységben vagy a Délvidéken, ha nincsenek folyosók, nem tudnak tömegesen átjönni Magyarországra.

Egyre több az aranysakál Baranya megyében is

Évente csak Baranyában több száz aranysakált lőnek ki a vadászok, mégis egyre nagyobb a populáció a szakértők szerint. A vadászok úgy látják, hogy jelentős kárt okoznak a vadállományban, őzgidák, szarvasborjak, vadmalacok is áldozatául eshetnek, illetve jelenlétükkel más területekre kényszerítik a nemes vadakat. Az aranysakál Magyarországon is őshonos, a 20. század közepe táján az élőhelyek csökkenése miatt azonban a medvével, a farkassal és a hiúzzal együtt gyakorlatilag teljesen eltűnt, a korabeli utolsó példányát 1942-ben ejtették el a feljegyzések szerint.

A veszélyeztetett fajokat felsoroló Vörös könyv 1989-ben a kipusztult fajok közé sorolta. A természetes ellenség nélküli, betegségekre nem hajlamos csúcsragadozó az 1990-es évek elején tűnt fel ismét Magyarországon, az egykori Jugoszlávia területéről érkeztek az első példányok.