Felszentelt papként éveken át jelentett a szerzetes

Kiszely István – akármilyen furcsa – rettenetes ügynökmúltja ellenére akár példa is lehet, már ami a közelmúltban megtörtént bocsánatkérését illeti. Ő, aki 1950-1963 között tartózkodott Pannonhalmán, gyakorlatilag az összes, akkor ott élő bencésről, valamint a civilekről is tett jelentéseket. Csak néhány név az ismertebb személyek közül: Legányi Norbert akkori főapát, Békés Gellért, Solymos Szilveszter, Korzenszky Richárd (előbb gimnáziumigazgató, ma a tihanyi perjel), de szerepel a listán a pannonhalmi portás: Vilma néni is!

Amikor Kiszely István ügynökmúltja bebizonyosodott, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát – aki olvasta is a jelentések nagy részét – maga is megdöbbent, ezért is vállalta, hogy narrátorként megszólaljon a Hitvallók és ügynökök című, Kabay Barna–Petényi Katalin rendezte dokumentumfilmben.

A főapát így fogalmazott:
– Kiszely István budapesti diákunk volt, majd ünnepélyes fogadalmas bencés szerzetes, felszentelt pap lett. 1960–1962 között már ügynökként és menyasszonnyal oldalán volt a bencés rend tagja. A magam kutatásai tükrében azt írhatom, mérhetetlenül sokat ártott nekünk. Amikor először olvastam jelentéseit, valósággal belerendültem!

Bár az ősmagyarkutatással foglalkozó, népfőiskolákon előadó Kiszely makacsul tagadta a múltjából előkerült tényeket, a jelek szerint lelkiismerete egy idő után megszólalt: „...1950–1963 között a Pannonhalmi Szt. Benedek Rend Márk néven ünnepélyes fogadalmas szerzetese és felszentelt papja voltam, nyilvánosan megkövetem a bencés rend mai főapátját és tagjait – a pártállam ügynökeként – ellenük elkövetett minden bűnöm miatt. Kérem, hozzák bocsánatkérésemet nyilvánosságra...”

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „István, emlékezz, Isten irgalma felől soha kétségbe ne essél...”
[/caption]

Március 12-én Kiszely egy rövid látogatás erejéig visszatért Pannonhalmára, a tettek színhelyére.

Várszegi Asztrik erről úgy számolt be, hogy Kiszely István, valahai rendi nevén Márk azért jött, hogy bocsánatot kérjen a bencés közösség ellen elkövetett korábbi, a pártállam ügynökeként elkövetett bűneiért. Ahogy ő maga megfogalmazta: szeretne tehermentesen meghalni.

– A mintegy másfél órás beszélgetésben a magam részéről csupán a renddel kapcsolatos tevékenységére korlátozódtam mondandómmal és kérdéseimmel, és életének erre a szakaszára ajánlottam számára a múlt lezárását. Megkönnyebbült lélekkel távozott feleségével együtt, és köszönte a lehetőséget, hogy ezt megtehette. Magam azzal búcsúztam tőle, „István, emlékezz Regulánk 4. fejezetére: Isten irgalma felől soha kétségbe ne essél!”

Egy szomorú életút: végig hazugságban

Dr. Kiszely István (1932) pannonhalmi bencés szerzetest 1960-ban szervezte be az egyházi elhárítás: a III/III-1 osztály elődje a II/5-c alosztály, Tüzes János rendőr főhadnagy „Feledi Zsolt” fedőnéven. Titkos megbízottként 18 éven át jelentett példátlan sűrűséggel és aktivitással a bencés rend vezetőiről, társairól, az ELTE-n tanuló ismerőseiről, a titokban működő katolikus ifjúsági csoportokról – valamint a saját családjáról. Kiszely képesítése szerint antropológus, aki konzervatóriumot végzett, katolikus teológiát, majd biológia–földrajz szakos tanár lett. A rendszerváltozás után a Magyar Néppárt és a KDNP volt országgyűlési képviselőjelöltje, az I. kerület alpolgármestere, Torgyán József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának tudományos tanácsadója, 1990-től 1994-ig az MTV Külpolitikai Főszerkesztőségének főmunkatársa is volt.