Fodor Ibolya is megjelent a pécsi közgyűlésen

Napirend előtt Páva Zsolt és Kunszt Márta is arról emlékezett meg, hogy a rendszerváltást követően 25 évvel ezelőtt ezen a napon állt fel először az első szabadon választott közgyűlés.

Az adókoncepció tárgyalása során Páva Zsolt polgármester elmondta, hogy véleménye szerint jó az 5 évvel ezelőtt megkezdett irány, amely az igazságosabb és szélesebb körű közteherviselést célozza meg, és ismét csak finomhangolásokra van szükség. Közérthetőbb, világosabb lett a megfogalmazás, és a tapasztalatok alapján fontos szerepet kap a méltányosság.

Annak ellenére, hogy a 2016-ra vonatkozó helyi adók kapcsán benyújtott módosításokkal alapvetően minden felszólaló egyetértett, mégis másfél órás vita alakult ki a napirendi pont körül. Az új szabályozás szerint kedvezmények illetik meg az építményadóból például 25 m2-nél kisebb, saját tulajdonú üzletben dolgozó egyéni vállalkozókat, a legalább 3 szakmunkástanulót foglalkoztató és termelőtevékenységet végzőket, és a legalább 25 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató vállalkozásokat. Azok a háziorvosok, gyermek-háziorvosok, fogorvosok, akiknek az adóalapjuk nem haladja meg a 20 millió forintot, 90%-os iparűzésiadó-kedvezményt kapnak.

A vita során az MSZP-s Gulyás Emil új adózási koncepciót sürgetett, aminek lényeg az iparűzési adó radikális csökkentése volna, hogy befektetőket vonzzon a város. A DK-s Kunszt Márta a befolyó idegenforgalmi adó mértékét elenyészőnek tartja, ami meglepő annak tükrében, hogy mennyi fejlesztés valósult meg a szegmensben. A jobbikos Gyimesi Gábor szerint az központi költségvetésnek nagyobb szerepet kellene vállalnia a helyi ügyek finanszírozásában.

Az ebédszünet után még Fodor Ibolya független képviselő is felbukkant – több nagy port kavart ügy után hónapok óta először.

Ismét a Magasház

Az adókoncepciót övező hangulathoz hasonló vita alakult ki a Magasház ügyében is, pedig a céllal, azaz a bontással a felszólalók egyetértettek. Vozár Pál (ÖPE) aggályait fejezte ki (közlekedés, határidők), és felvetette, hogy mivel az épület tulajdonosa még felszámolás alatt van, és milliárdos jelzálog van a házon, így akár évekig elhúzódó pereskedésre is számíthat a város egy kedvezőtlen döntés esetén.

Válaszul Csizi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz) a teljes ellenzéket azzal vádolta, hogy a spanyolok érdekeit képviselik, ahelyett, hogy örülnének: a város szégyenfoltja hamarosan eltűnik. Keresztes László Lóránt (LMP) felszólítására ezt az gyanúsítást később visszavonta. A közgyűlés az előterjesztést elfogadta, és így érvényessé vált a Belügyminisztérium és az önkormányzat közötti finanszírozási szerződés.