Közélet

2015.10.11. 21:30

Fűtési szezon: a rászorulók kérhetnek támogatást az önkormányzattól

Rezsicsökkentés ide vagy oda, a fűtésszezon még mindig megviseli a családok jelentős részét. Az önkormányzatoktól kérhető támogatás, de nem mindenkinek jár.

Katus Eszter (Dunántúli Napló)

Hétvégére szinte minden társasházban bekapcsolták a fűtést, és a családi házakban is begyújtottak. Ez persze nemcsak meleget, de pluszkiadást is jelent. Sok család nem is tudja átvészelni a telet támogatás nélkül. A segélyek terén azonban változás történt év elején.

Március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, helyi segély stb.) megszűnt, illetve egységes elnevezést kapott, települési vagy önkormányzati támogatás néven. A települési támogatás keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt rendeletben kellett korábban rögzíteniük. A rászorulók a települési támogatási formákról (köztük a fűtéstámogatásról) a helyi önkormányzati hivatalokban érdeklődhetnek.

Sztojkovics Éva, a pécsi önkormányzat népjóléti és sportbizottságának elnöke lapunk kérdésére elmondta, felkészültek a fűtési szezonban várhatóan jelentkező igényekre, és az anyagi forrás is rendelkezésre áll.

A lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Ez az áram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, továbbá a tüzelőanyag költségeihez nyújtható. Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek havi jövedelme a 71.250 forintot, többszemélyes háztartás esetén egy főre jutó havi jövedelme az 57.000 forintot nem haladja meg, és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona. A lakhatási támogatás havi összege 2500–3000 forint lehet.

Emellett rendkívüli települési támogatást is kérhet az, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul. Ez esetben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg a 37.050 forintot, az egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében pedig a 42.750 forintot. A rendkívüli települési támogatás legfeljebb 8550 forint lehet.

A fizetés kevés, nem a számla magas

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyár közepén közzétett nemzetközi összehasonlító vizsgálata szerint hiába a kormányzati árkontroll, a családok jövedelmi helyzete annyira gyenge uniós összehasonlításban, hogy még a rendkívül alacsony átlagárak mellett is több gondot okoz a rezsi előteremtése (különösen a villamos energia esetében) a családoknak, mint a legtöbb uniós országban. Azaz: a fizetés kevés, nem a fizetnivaló sok.

Így tehát az sem véletlen, hogy a fűtési szezon kezdetével párhuzamosan megszaporodnak a közműcéggel kapcsolatos csalások, vagy egész erdők estek áldozatul megélhetési és szociális fatolvajoknak. A tapasztalatok szerint ezekben az esetekben a szabálysértők 80-90 százaléka hátrányos helyzetű, többségük saját családja számára lopja a villamos energiát, a gázt vagy éppen tüzelőt – jellemzően azért, hogy ne fagyjanak halálra a télen.

Beválik?

Az új támogatási rendszert több kritika is érte már. A félelmek főleg arra vonatkoznak, hogy a kisebb közösségekben, így a falvakban, visszaélésekre adhat okot. A település vezetője ugyanis akár szubjektív alapon is odaítélhet segélyt, vagy utasíthat el kérelmet. Esetleg olyan feltételekhez is kötheti, amit az adott család nem tud teljesíteni. Mivel a szabályozás friss, a gyakorlatot majd csak a fűtésszezon végén lehet értékelni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!