„Ha van célod, észreveszed a jeleket”

– Hogyan került a pincészethez?
– Sokat dolgoztam gyakornokként több helyen, a tapasztalatért. Jó, ha legkésőbb az egyetemen tudja az ember, mi az, ami érdekli és vonzza. Hisz végül is a munkánkkal töltjük az életünk nagy részét, nem baj, ha szeretjük is. Nálam akkor a bor került dobogós helyre, ebben próbáltam elmélyedni, kapcsolatokat szerezni. Ha az embernek van célja, akkor minden segítő jelet észrevesz, ami az útjába kerül. Így került az utamba a Vylyan is.

– Mitől jó marketinges valaki? Női munka ez?
– Nem tartom magam marketingszakembernek, az értékes tartalom és az információ eljuttatása a lényeg, s hogy ez őszinte és hiteles legyen. A marketinghez (is) egyébként főként épeszűség kell. Kreativitás s lelkesedés, hogy a végeredménynek is lelke legyen. Hogy női munka? A háztartás biztosan. De végül is itt is ugyanez az elv, előre kell gondolkodni, sokrétűnek és megoldáscentrikusnak lenni.

– Tíz éve is borértő ember volt?
– Nem borszakértőnek születtem, azt tanulni kell. Persze kell hozzá adottság, érzékszervi érzékenység, de aki úgy gondolja, hogy a bor valami absztrakt, elérhetetlen dolog, annak jó hír, hogy ez tanulható. A bor az élet része, a természet egyik legizgalmasabb eszenciája. Nem egy lila ködös sznobéria, legalábbis jó lenne, ha sokan nem így állnának hozzá.

– Hogyan lehetünk borértők?
– Ne féljünk az orrunkat használni! Franciaországban például már az iskolában a bor illatkönyvéből trenírozzák magukat, ezek százszázalékos illatesszenciák, csak füstillat, csak málnaillat stb. A bor nyelvét az érti, aki megtanulja felismerni a borban is az egyes illatokat, ízeket, csak gyakorolni kell – ahogy egy idegen nyelvet.

– Mi más foglalkoztatja?
– Rengeteg minden, művészet, természet, mesék, emberi kapcsolatok – mindenben a felszín alatti valóságot és a fejlődést keresem. Sokszor egyszerre csinálok száz dolgot, ami feltölt, de kimerítő is. Egy mondás szerint a ma pillanata a holnap magja, én eszerint próbálom rendezni a napjaimat. Ebben az is benne van, hogy mindent céllal kell tenni, s az életmegélés ritmusában.

– Mivel kapcsol ki?
– Legkönnyebben a természetben. Járom az erdőt, az az én templomom, igazi elvonulás, de nem vagyok magányos zarándok, mozgalmas baráti-családi emberi kapcsolatok vesznek körül. Időnként rajzolok, s már sportolás nélkül sem lennék meg.

Nem csak kóstolja, bírálja és issza, prédikál róla

Iványi Emese 35 éves, Pécsett született, épp Emese napon, a megyeszékhelyen nőtt fel, és járta iskoláit, ma is ott él. A PTE Felnőttképzési Karán (FEEFI) két egyetemi szakot végzett párhuzamosan, a humán szervezőt és a művelődési menedzsert. Tíz éve dolgozik a kisharsányi Vylyan Pincészetnél marketingesként, de ez a titulus nem mond el mindent a munkájáról.

Sommelier szaktanácsadói képesítést a pécsi Pannon Boregyetemen, a franciaországi Suze-La-Rousee Boregyetem kihelyezett tagozatán szerzett, 2006-ban. Ugyanakkor sommelierként nem dolgozna, mert a vendéglátás szerinte más típusú embert kíván, de a boros tudást természetesen hasznosítja, például ha kommunikációs feladatait ellátva „bort prédikál”.

A Pécsi Tudományegyetem szőlész–borász szakán bormarketinget oktat, borbíra régiós és nemzetközi borversenyeken is.