Az agrárgazdaság szereplői tízmilliárdos nagyságrendű megtakarításban bízhatnak annak alapján, hogy a hazánkban már működő jégkármérséklő rendszerek, például a Baranyát is lefedő NEFELA milyen eredményeket ért el eddig.
Az országot négy régióra felosztó teljes hálózathoz 843 új kibocsátó berendezést, talajgenerátort telepítenek, ezekből a nehezen elérhető vidékeken levő kétszáz távvezérléssel lesz beindítható. A többit önkéntesek működtetik, a központoktól kapott jelzések alapján, a riasztásokat a meteorológiai szolgálat a jégeső érkezése előtt 2-3 órával korábban adja ki.
A térségünkben több évtizedes tapasztalattal működik már a jégkármérséklő rendszer. Huszár István, a NEFELA Dél-Magyarországi Jégkárelhárító Egyesülés igazgatója megkeresésünkre elárulta, a déli határtól a Balaton vonaláig terjedő területen jelenleg elhelyezett 141 talajgenerátort még 55-tel egészítik ki, így részben Bács-Kiskun Megye védelmét is a Pécsen kialakítandó diszpécserközpontból irányítják majd. Baranyában egyébként teljes a rendszer kiépítettsége, itt további eszközök telepítésére nem lesz szükség.
Az országos hálózat kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák, kiemelt beruházásként. Az azutáni működtetési költség évente mintegy 1,5 milliárd forintot tesz majd ki, ezt a gazdák kárenyhítési befizetéseiből finanszírozzák, kiegészítve a kormányzati költségvetésből.
Bár a rendszer a mezőgazdaságban tapasztalható károkat enyhíti drasztikusan, mások is élvezik előnyeit, ezért a szakértők a támogatókra továbbra is számítanak, sőt bővítenék a hozzájárulók körét. Például az önkormányzatok és vállalkozások is beszállhatnának a jégkárok elleni védelem költségeibe, hiszen például az ingatlanokban vagy a lakosság járműveiben keletkező jégkároknál szintén jelentős csökkenés várható a jövőben.
Radar figyeli, hogy mikor kell lépni
A jégkár-mérséklő rendszerek alapja a zivatarfelhőkbe juttatott anyag, amelynek szemcséi magokat képeznek a kicsapódó jégkristályoknak. Ettől nem gyakoribb lesz a jégeső, hanem az adott mennyiségű jég sokkal több, kisebb méretű szemben csoportosul.
A jégszemcséknek alapot adó anyag az ezüst-jodid, amelyet oldatból párologtatnak el, és a felszálló meleg párával jut el a felhőkbe. A kijuttató eszközöket talajgenerátoroknak nevezik, ezeket hálózatban elhelyezve, a felhők vonulásának megfelelő pontokon egyszerre üzemeltetve vetik be, ha a meteorológiai állomások jégesőre alkalmas időjárást jeleznek. Az itteni három megyét jelenleg egy 265 km hatósugarú radar figyeli, ennek és más műszerek adatai alapján adják ki a szakértők a generátorok működtetésére a jelzést.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1982 előtt, mielőtt a jégkárenyhítés beindult volna, Baranya területének évente 4,4%-át érintette jégkár, ami utána ez az arány 1% alá csökkent.
