Orbán Viktor miniszterelnök már négy éve kijelentette, hogy a pécsiek véleménye és megkérdezése nélkül nem épülhet a jövőben semmiféle atomhulladék-tároló, az LMP mégis az elmúlt évekről szóló programját és választási kampányának jó részét arra alapozta, hogy tiltakozott a nukleáris lerakó és az uránbánya megnyitása ellen. Ezt a szálat aztán felvette és saját kampányígéretévé tette a balliberálisok – leginkább a DK-sok és az MSZP-sek – támogatásával induló Péterffy Attila polgármester is. A legutóbbi közgyűlésen aztán mégis az ellenzéki Kóbor József, LMP-s képviselő kezdeményezésére fogadta el a város közgyűlése a két létesítménnyel szembeni határozatot.
A dokumentum szövege szerint „a közgyűlés ellenzi, hogy a Pécs közvetlen környezetében található bodai kőzetrétegbe bárminemű nagy aktivitású hulladéklerakó helyet létesítsenek”. A bányászattal kapcsolatos nyilatkozat főüzenete pedig így szól: „a közgyűlés ellenzi, hogy a Pécsett és közvetlen környezetében mélyművelésű uránbánya létesüljön.”
Bognár László (Fidesz) és Kővári János (ÖPE-KDNP) azt is jelezték a testületnek, hogyha valóban érdemben szeretnének lépni, akkor ügyfélként be kellene jelentkeznie a városnak a jogi, valamint a környezetvédelmi eljárásokba.
Atomhulladék-tároló építésére egyébiránt aligha kerülne sor a közeljövőben, az elképzelések szerint is csak évtizedek múlva épülhetne meg a létesítmény. Döntés még nincs ezzel kapcsolatban, jelenleg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. végez kutatásokat 87 négyzetkilométeres területen. Az uránbánya megnyitását az ausztrál Wildhorse Energy tervezgette egy ideig, később a Magyar Urán Resources Kft. vásárolta meg a céget, amely a tervek szerint lejtős aknával, Pécs városa alá benyúlva nyitna mélyművelésű bányát.
