Kutatják, de egyelőre rejtély, honnan származik a Mecsek neve

Fazekas Imre, aki a Mecsek növény- és állatvilágáról egy tucat könyvet írt és szerkesztett már, szeretné megtudni honnan ered a Mecsek hegység neve. Már többször konzultált több kollégájával, neves római régészekkel, de mindenki csak széttárja a kezét. Most küldött egy rövid írást, hátha van olyan olvasó, aki segíteni tudná a kutatást.

Mit tudunk a Mecsek nevének eredetéről?
* Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a Mecsek egy török eredetű szó.
* Klemm Antal 1933-ban megjelent tanulmánya szerint a Mecsek név egyértelműen magyar eredetű, s feltehetőleg a „meszes” szóból, vagy a Meszes-hegy elnevezésből származhat.
* A magyar eredetre a baranyai Mecske (Magyarmecske) község neve is rámutat.
* A név eredetének magyarázata során felmerült az is, hogy a Mecsek egy Mihály nevű magyar emberről van elnevezve.
* Arra is lehet gondolni, hogy Szent Mihály után kapta a hegység a nevét, aki a hegyek, erődök és a várak védőszentje volt.

Fazekas Imre írása

A baranyai növény- és állatföldrajzzal foglalkozó kutatókat már régóta érdekli, hogy valóságos „ökológiai szigetként” kiemelkedő, s erősen szubmediterrán hatások alatt álló Mecsek hegység neve honnan ered, hol és mikor írták le először a nevét?  Vajon vannak-e a régmúltból eredeti ábrázolások, hiteles feljegyzések.

A 19. sz. végén, a 20. sz. első felében több kutató is vizsgálódott, hogy rábukkanjon a Mecsek név eredetére. Az írások közül kiemelkedik Klemm Antal 1933-ban megjelent tanulmánya: Pécs és a Mecsek neve (Pannonia – könyvtár 1: 3-20.). Munkájából megtudhatjuk, hogy Mecsek hegység nevét nem tartja török eredetűnek. Szerinte a Mecsek név egyértelműen magyar eredetű, s feltehetőleg a „meszes” szóból, vagy a Meszes-hegy elnevezésből származhat.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A Zengő (Mons ferreus) látványa a pécsváradi várból (fotó: Fazekas I.)
[/caption]

A magyar eredetre a baranyai Mecske (Magyarmecske) község neve is rámutat, melyet már a régi oklevelek is említenek, de a Mikcse, Mekcse személy- és helynevek másutt is felbukkannak. A Tolna megyei Tamási mellett is van egy Mecsek nevű domb, sőt a Bakonyban is találunk egy Mecsek elnevezésű kisebb hegyet. A név eredetének magyarázata során felmerült az is, hogy a Mecsek egy Mihály nevű magyar emberről van elnevezve. Klemm Antal szerint arra is lehet gondolni, hogy Szent Mihály után kapta a hegység a nevét, aki a hegyek, erődök és a várak védőszentje volt.

Egykoron a Mecsek hegységnek nem volt az összes hegyláncot magában foglaló neve. 1015-ből származó egyházi iratok a Pécsvárad feletti hegyvonulatokat Mons ferreus-nak (Vas-hegy) hívták. A Pécs feletti részt Misinának, a nyugati részt Jakab-hegynek, a Hosszúhetény felett magasodó hegyet pedig Zengőnek nevezték. Amikor római korral foglalkozó régészeknél érdeklődtem a Mecsek korabeli neve felől, azt a választ kaptam, hogy semmilyen hiteles bizonyíték ez idáig nem került elő, arra vonatkozóan, hogy rómaiak a hegyvonulatot egységesen elnevezték volna.

Mersetum vagy Mecsetum?

Kérdés, hogy kik nevezték először e hegységet Mecseknek, és miért? Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a Mecsek egy török eredetű szó, amely tornyot, erődöt, várat jelent.  Klemm Antal szerint sehogy sem lehet török eredetű, hiszen már a hódoltság előtti időben is Mecseknek nevezték.

Oláh Miklós egykori pécsi püspöki titkár 1536-ban így írt a „Hungaria et Atila” című munkájában: „Quinque Eccelsiae, quarum arx in radice Metsek montis ardui.” Később a hegység nevét többféleképpen is írták: Meczeky, Meghek, Mecechus, Mecekus majd Mersetum.

Bél Mátyás Baranyáról szóló kéziratos művében azt írja, hogy a Mecsek a régi latin iratokban „Mersetum” alakban fordul elő. Klemm Antal ezt cáfolta, s egyszerűen hibás olvasásnak tekintette: a c-t tévesen r-nek olvasták. Szerinte a Mecsek eredeti latin neve nem „Mersetum” hanem „Mecsetum (ejtsd Mekszétum).

Klemm Antal 1933-as néveredet vizsgálata óta újabb kutatásokra nem került sor. Nehéz elképzelni, hogy az évezredek óta lakott, majd a római korban hegyi utakkal, villagazdaságokkal birtokba vett hegységet ne illették volna megfelelő névvel már a magyar őslakosság letelepülése előtt. Pécs (Sopianae) a pannóniai városok közül avval emelkedett ki, hogy egyetlen más város körül sem találtak annyi római villát, mint éppen Pécs környékén. Miután a 3. sz. végén a római tartomány közigazgatási székhelyét Aquincumból Sopianaeba helyezték, a hegyvidék és térsége védelmi, közlekedési, gazdasági szempontból súlyponti területté vált.  Ebből következően fontos lehetett a földrajzi név megadása is. Tehát nem kizárható, hogy a Mecsek név a régi latin név magyar átírása, amely történelmi koronként változatos hangalakban jelent meg.